A téli előkészületek teszik termővé tavasszal a kertet: ezt tegye februárban a zöldség-, virág- és gyümölcstermesztésért

A jól termő kert munkálatai egész évben zajlanak – tudtuk meg Nyegre Norbert kertészmérnöktől, akit arról kérdeztünk, van-e feladata a házilag termesztett zöldségre, gyümölcsre és illatos virágokra vágyóknak. Kiderült, rengeteg munka vár a kertészekre már februárban is, hiszen nem a naptár, hanem az időjárás hívogatja életre a növényeket, így a metszés, a lemosó permetezés, a magvetés és palántanevelés, illetve a termőföld megmunkálása, „felrázása” is téli kötelesség.

Ugyan még csak február van, de a kertészkedés bizonyára már tavasz előtt megkezdődik. Mi mindent kell tenniük tél végén azoknak, akik termő kertet szeretnének néhány hónap múlva? Miért fontos hamar elkezdeni a munkálatokat?

Elsősorban megemlíteném a téli előkészületeket, amikor elgondolkodunk, összeírjuk és megtervezzük, hogy mit is szeretnénk a kertünkben termeszteni az adott évben. Ezután, ahogy az idő megengedi, már februárban elkezdjük a metszéseket. Fontos, hogy nem a naptár, hanem az időjárás alapján kell elkezdeni a munkálatokat, ugyanis a növények nem tudják, hogy milyen nap van éppen, de azt, hogy mekkora a napi hőmérséklet annál inkább – tehát oda kell figyelni, hogy a metszést rügypattanás előtt végezzük el, amikor még nem indul meg a nedvkeringés és nincs lomb a fákon.

A metszés befejeztével ajánlott egy alapos lemosó permetezést végrehajtani, mivel ezáltal már csökkentjük a kártevők és kórokozók számát, és az évi permetezési számot is leredukáljuk.

A termő kert alapja a magvetés és a palántanevelés, amit akár az otthonunkban vagy éppen egy üvegházban is kivitelezhetünk. A már beszerzett magokat ajánlott egy nedves papírtörlőbe tenni vetés előtti éjszaka, ezáltal a mag megszívja magát nedvességgel és hamarabb beindul a földben a csírázás. Fontos, hogy miután a mag megduzzadt, nem szabad újból kiszáradnia, mert ez a csíraképesség elvesztéséhez vezethet.

Fotók: Pexels

A munkálatokat nem szükséges feltétlenül hamar beiktatni (főleg a palántanevelést), mert a hidegebb időszakban bizony észrevehetjük, hogy a vegetáció lelassul, vagy teljesen leáll, és a növény elpusztulhat. Metszeni sem ajánlott huzamosabb ideig tartó fagypont alatti időszakban.

Ebben az időben a legalkalmasabb a kiszáradt vagy feleslegessé vált fák kivágása. Fontos, hogy amennyire csak lehet legalább a főgyökereket távolítsuk el, mert nagy esetben káros penészgombák telepedhettek meg rajtuk.

Téli időszakban még tehetünk valamit a termőföldért? Előkészíthetjük azt az „utolsó méterekben” is?

A termőföldet jó esetben már az ősz folyamán előkészítettük. Megtörtént az istállótrágya kiszórása és azzal egyidőben annak a bedolgozása is, hogy a nitrogén a földbe és ne a levegőbe kerüljön. Amennyiben a talajt előkészítettük, a tél folyamán a csapadék szépen elraktározódik benne, és a növényeink megkapják a megfelelő vízellátást a csapadékszegényebb időszakokban is.

Milyen eszközöket szükséges beszereznünk a tavaszi nagy kertészkedésre?

A tél folyamán a már meglévő eszközeinket kell rendbe hozni, megélezni a metszőollót, kikalapálni a kapát, ásót és a már előre megtervezett veteményeskerthez én ajánlom házilag elkészíteni egy sorhúzót, ahol mi magunk mérjük ki az adott növényre a sortávolságot, és azáltal állítjuk össze az úgynevezett nagyfokú gereblyét.

Lehet ebben az időszakban úgy munkálkodni a kertben, hogy annak köszönhetően később kevesebbet kelljen műtrágyázni például?

Igen, lehet. A kertünk talaját megfelelő kondícióban kell tartani. Ha a tápanyagutánpótlást elvégeztük ősszel, és megtörtént a megfelelő csapadék elraktározása is az őszi szántás segítségével, akkor tavasszal az ágyások komposzttal való feltöltése egyfajta ráadás lehet a növényeinknek, és így elkerülhetjük a kiskertünk műtrágyázását a szezonban.

A lemosó permetezést már említettem: fontos, hogy ez a fajta permetezés, ahogy a nevében is benne van, valóban lemosó legyen. Nem kell meglepődni, hogy néha csepeg a fáról, mert a lényege, hogy minél egyenletesebben és minden apró repedésbe, lyukba bejuttassuk: így pusztítja el a kártevőket és kórokozókat. Ezáltal a szezonban már kevesebb gondunk lesz a megjelenésükkel.

A rovarállományok elűzésére fel lehet már most készülni? Készíthetünk különféle riasztókat?

Elsősorban megemlíteném a feromonos rovarcsapdákat, amelyek nemi feromont bocsátanak ki, és ezáltal csalogatják csapdába a kifejlett egyedeket. A kártevők hozzátapadnak a ragasztólaphoz, így könnyen tudjuk őket azonosítani, és megszámolhatjuk az adott időintervallumban összegyűjtött (felragadt) egyedeket. Ezen környezetbarát módszerrel hatékony küzdhetünk a kertjeinkben a kártevőkkel és rovarokkal, továbbá a vegyszerek használatát is csökkentjük.

Egy másik természetbarát csapda a színcsapda. Általában a sárga a legelterjedtebb, ezek a levéltetvek, molytetvek, tripszek ellen nagyon jól alkalmazhatóak. A sárga lapok felülete ugyancsak egy ragasztót rejt (polibutén), és erre ragadnak rá a rovarok, mert vonzza őket a szín. Továbbá felkészülhetünk a csupasz csigák érkezésére is különböző gyűjtő csapdák, palackok elkészítésével, itt olvashatnak bővebben a módszerről.

A gyümölcsfáknak is szükségük van tél végén a törődésre? Mit kell tenni velük?

A gyümölcsfákat fel kell készíteni az ébredésre, a tavaszra. Amikor végigsétálunk a gyümölcsösünkben, a szemünk már rögtön látja a letört vagy megsebzett ágakat, azokat szakszerűen el kell távolítani. Ha a vágási felület nagy, akkor kezelni kell a sebet, le kell kenni fagéllel, ami megakadályozza, hogy bármilyen kártevő vagy kórokozó bejusson a sebbe. Ezután, ahogyan az idő engedi, hozzáláthatunk a szakszerű metszéshez, ami azt szolgálja, hogy a fánkat megfelelő egyensúlyban tartsuk.

Metszés után következhet a már említett lemosó permetezés. Amennyiben ősszel nem történt meg a fa körüli tányér kialakítása és a tápanyag bedolgozása a fiatal gyökérzethez, akkor tavasszal ajánlott ezt komposzttal pótolni, és a fiatal fák körül le is takarhatjuk egy kis szalmával vagy az elmúlt évben kaszált fűvel a kialakított tányért.

Hát a virágoskertnek? Mit igényelnek a virágok februárban?

A virágoskertben a rózsák rügyeit láthatjuk megduzzadni, ajánlott itt is a metszést rügypattanás előtt elvégezni. A tápanyag utánpótlást itt is megoldhatjuk komposzt kiszórásával. Tavaszhoz közeledve már megjelennek a hagymások levelei, aztán már a virágai is, fontos ezeket figyelnünk a tápanyagutánpótlás során, és ügyeljünk arra, hogy ne takarjuk le, mert azáltal elfojthatjuk a növekedésüket, késleltetjük a virágzást, vagy rosszabb esetben a komposzt súlya letöri a hajtást.

Ha a kertünkben sövények és bokrok is találhatóak, akkor azokat is kedvelt formára nyírhatjuk.

Igényeik szempontjából igen nagy a változatosság környezeti és talajigény szempontjából egyaránt, de a téli időben érdemes ezek felől is informálódni, ha már tudjuk, milyen növények kerülnek a virágoskertünkbe. Például a levendula homokos, sovány talajt, a petúnia tápanyagban gazdag talajt igényel.

Miként kell eltakarítani a felhalmozódott hulladékot? Sokan az égetést választják, szakemberként mi a véleményed erről? Milyen hatással van a termőföldre és a levegőre?

Nem értek egyet az égetéssel, mivel sokan azt sem szakszerűen végzik, például nem annak megfelelő tartályban, másrészt egy tápanyagban gazdag növényi részt elégetni nem a legjobb megoldás. Az égetés rossz hatással van a termőföldre, mivel a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítjuk általa, valamint a környezetünket is szennyezzük. Sokan a növényi hulladék mellé más, műanyag és nem oda illő anyagokat is ,,vegyítenek’’, aminek igen komoly következménye van.

A növényi hulladékokat komposztálni kell! Majd a komposztot felhasználni tápanyag utánpótlásra, és így elérhetjük a természetközeli kertészkedést, illetve kizárhatjuk a vegyszerek használatát. A komposztot megfelelő érettségi állapotban szükséges kijuttatni, hogy a benne raktározódhatott gyommagvak elveszítsék csíraképességüket, ezért és ne legyen gondunk a gyomnövényekkel sem.

 

 

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?