Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Az eddigi tudományos publikációk elsősorban a génvariánsok és egy bizonyos típusú addikció összefüggéseire fókuszáltak. A mostani kutatásban viszont magyar, brit, amerikai és gibraltári egyetemek szakemberei a szerhasználathoz köthető és másfajta függőségek széles spektrumát és ezek lehetséges kapcsolatát vizsgálták 32 génvariánssal. Az eredményeket a Journal of Personalized Medicine nevű szaklapban publikálták.

A génasszociációs elemzés Az addikció pszichológiai és genetikai tényezői című többéves kutatási projekt részét képezte. A tanulmánysorozatban 3003 fiatal felnőtt potenciálisan addiktív viselkedési mintáit elemezték, többféle függőséget vizsgálva. A kutatók magyar középiskolákban, kollégiumokban és egyetemeken gyűjtöttek adatokat. A résztvevők életkora átlagosan 21 év volt, DNS-mintát vettek tőlük, és egy kérdőívet töltettek ki velük.

A kutatók az alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikról, illetve arról kérdezték a fiatalokat, hogy milyen rendszeresen használnak kannabiszt vagy másfajta drogokat. Továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen gyakran vesznek részt hét potenciálisan addiktív tevékenységben (internethasználat, videójátékozás, közösségimédia-használat, fogadások, testedzés, hajtépés és evés).

„Az már korábban bebizonyosodott, hogy a genetika szerepe jelentős a különböző függőségek kialakulásában. Az örökletesség az addikció esetében 50-70 százalékra tehető, a többi a környezeti hatásokon múlik. Jelen tudásunk szerint ez több száz génváltozat együttes konstellációját jelenti, azonban a legtöbb specifikus genetikai variáns és azok neurobiológiai szerepe még nem, vagy alig ismert” - idézik a közleményben Barta Csabát, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi docensét.

A kutatók a jelenlegi elemzésben 29 összefüggést találtak, amelyek közül 9 maradt szignifikáns a statisztikai korrekció után is. Az eredmények azt mutatták, hogy egyes gének és variánsaik fogékonnyá tehetnek egy személyt bizonyos szerek használatára és más, potenciálisan addiktív viselkedésre is, vagyis az ezekkel a génváltozatokkal rendelkező emberek több típusú függőségre is hajlamosak lehetnek.

A FOXN3 gén és annak úgynevezett rs759364 A allélje (variánsa) például a kutatók szerint rendszeresebb alkoholfogyasztással párosult, továbbá problémás internethasználat és online játékok használata is magasabb arányban fordult elő az ezen génvariánst hordozóknál. A másik, G allél ezzel szemben inkább testmozgás-függőségre hajlamosított.

A kutatócsoport emellett jelentős összefüggéseket talált a DRD2/ANKK1 gén és az úgynevezett rs1800497 A allélja és a kannabiszhasználat között. A GDNF gén rs1549250 és rs2973033 variánsai, valamint a CNR1 gén rs806380 variánsa összefüggéseket mutattak az „egyéb kábítószerek” (nem kannabisz) kipróbálásával.

Demetrovics Zsolt, az ELTE professzora és a Gibraltári Egyetem Centre of Excellence in Responsible Gaming nevű intézetének elnöke hozzátette:  „a PGA-kutatás újdonsága, hogy a szerhasználat és a nem szerhez köthető egyéb addikciók közötti kapcsolatot próbálja feltárni részleteiben, mely közelebb hozhat minket a különböző függőségek közötti átfedések megértéséhez. Például a problémás alkoholfogyasztásra való hajlam magasabb kockázatot jelenthet a szerencsejáték-, videójáték- vagy éppen a munkafüggőség kialakulásában. Ezek fontos szempontok lehetnek a betegek kezelési terveinek kialakításakor is”.

A többéves kutatási projekt során a nemzetközi kutatócsoport korábban már publikált elemzéseket a munka kezdetekor gyűjtött adatokból. Az egyik ilyen, 2020-ban megjelent epidemiológiai tanulmányban a dohányzás és a problémás internethasználat, a testmozgás-függőség, az evészavarok és a szerencsejátékozás között találtak összefüggéseket a szakemberek. Hasonló kapcsolatot figyeltek meg az alkoholfogyasztás és az internet-, illetve játékfüggőség, a szerencsejátékozás, valamint az evészavarok között.

Marc N. Potenza, az amerikai Yale Egyetem Orvosi Iskolájának professzora és az intézményhez tartozó Center of Excellence in Gambling Research igazgatója elmondta: „a legújabb publikációnk alátámasztja azt a feltételezést, hogy a genetika is felelős lehet a korábban megfigyelt addikciós átfedések kialakulásáért. További, nagyobb vizsgálati csoportot és más elemzési módszereket használó kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a mostani eredményeket megerősítsük”.

A szakemberek a nemek között is érdekes különbségekre bukkantak. Például az egyéb drogok (nem kannabisz) kipróbálása vagy használata jóval gyakrabban fordult elő a férfiak körében. Ugyanakkor nyugtatók szedésére inkább a nők voltak hajlamosak. A potenicálisan addiktív viselkedési formák közül a férfiakat a szerencsejáték érintette nagyobb arányban, míg az evészavarok és a túlzott közösségimédia-használat terén a nők felülreprezentáltak voltak a férfiakkal szemben.

A közlemény szerint a kutatócsoport a projekt folytatásaként azt tervezi, hogy a genetikai variánsok és a függőségek egyedi formái, például az alkoholfogyasztás, illetve dohányzási szokások egyénre jellemző mintázata közötti mélyebb összefüggéseket feltárják.