A kidőlt, félbetört facsonkok és korhadt óriások nem haszontalanok az erdőkben: a sok egészséges fának tápanyagot biztosítanak, a növények magjainak pedig nedvességet a csírázáshoz. A holt faanyag ugyanis, mint egy szivacs, rengeteg vizet felszív és a hirtelen lefolyó vizek erejét is mérsékeli, írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának közleménye alapján a sokszinuvidek.hu portál.

A szakemberek elmondása szerint valójában a holt faanyagtól rendezetlennek tűnő erdők az egészségesek, a halott fák ugyanis nem a betegségek melegágyai, hanem az erdei gombák és rovarok bölcsői. Az erdő gombáinak háromnegyede hiányozna, ha nem lennének holtfák, illetve a rovarpopulációk egy része is kipusztulna, mert az odvas fákban élő egyes rovarfajok csak kis távolságokra repülnek, ha pedig nincs a közelükben másik odvas fa, a populációnak nincs esélye a túlélésre.

Az idős fák korhadt részei és a faodvak megszámlálhatatlan élőlény búvó- és táplálkozóhelyei a mikroszkopikus élőlényektől az emlősökig. A kéreg alatt lárvák fejlődnek, faanyagukat egész seregnyi rovar – például szarvasbogár, orrszarvúbogár, remetebogár, díszbogár, cincér – rágja. A fákban élő rovarok nélkül az erdők tápanyagkörforgalma is jelentősen lelassulna, nem csoda, hiszen egy holt tölgyfában 521 rovarfajt számláltak meg, míg élő párjában csak 169-et.

A hasadékokban és odvakban menedékre lelnek a mókusok, denevérek, cickányok, a madarak – például bagoly, harkály, cinege, fakusz – és a békák. A fák felszínét és belsejét a gombák veszik birtokba, például tapló, laska, júdásfüle, fülőke. Tehát az erdők biológiai sokféleségének egyik kulcsa a holtfa és az odvas fák mennyisége.