A felelősségvállalás nem opció, hanem kötelesség – Új gyermekvédelmi program indul Csíkszeredában
Prevenciós filmmel, online kurzussal és számos kiegészítő lehetőséggel indul útjára a Csíkszereda önkormányzata által kezdeményezett, szakemberek segítségével összeállított gyermekvédelmi program, amely az iskolai alkalmazottak által a diákokkal szembeni határátlépéseket igyekszik megelőzni, a megtörtént eseteket pedig időben és megfelelő módon orvosolni.
Hol van az a bizonyos határ, amelyet egyetlen pedagógusnak sem szabadna átlépnie a diákokkal szemben? És mi történik, ha mégis megteszi? Honnan ismerhetjük fel? Kihez fordulhat a sértett fél és milyen büntetés járhat a tanárnak? Az új kezdeményezés azt tűzte ki célul, hogy választ ad ezekre a kérdésekre: segít a fiataloknak, szülőknek és pedagógusoknak felismerni a határátlépést, és kapaszkodót ad ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni. Az egy film és egy online kurzus köré épülő programról Sógor Enikőt, Csíkszereda alpolgármesterét, a kezdeményezés ötletgazdáját, valamint Köllő Ildikót, a film rendezőjét kérdeztük.
Nem is olyan régen egy súlyos botrány rázta meg Csíkszeredát: egy pedagógusról kiderült, hogy feltételezhetően húsz éven át élt vissza kiskorú diákjainak bizalmával és intim kapcsolatot létesített velük. Hogy ehhez hasonló helyzet többé ne fordulhasson elő az iskolákban, Csíkszereda önkormányzata erős válasszal reagált a történésekre: hamarosan egy új, hiánypótló kezdeményezés indul útjára, amelynek célja, hogy segítsen felismerni a határátlépéseket és kapaszkodót adjon a sértetteknek a továbblépéshez.
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, a program ötletgazdája kérdésünkre elmondta: a kezdeményezés válasz a Márton Áron Főgimnáziumban történtekre. A cél az, hogy ha a város iskoláinak bármelyikében akár csak a gyanúja is felmerül annak, hogy hasonló dolgok történnek, akkor az intézmény közössége megfelelően felkészült legyen arra, hogy reagálni tudjon. Képesek legyenek felismerni a határátlépést, illetve annak megelőző jeleit, még mielőtt a baj megtörténne, legyenek tisztában a törvény által előírt kötelességeikkel, és megfelelően kialakított protokoll, eljárás alapján segítsenek idejében megfékezni ezeket a folyamatokat.
Egyrészt tehát a megelőzés, másrészt pedig a helyzetkezelés a program alapja, amelynek egy szeletkéje a hétvégén bemutatott, Köllő Ildikó által rendezett, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakmai segítségével készült prevenciós film. Célja, hogy felhívja a diákok, a szülők és a pedagógusok figyelmét a természetellenes jelenségekre, valamint arra, hogy nem csupán nem kell elmenni mellettük, hanem egyenesen kötelességük reagálni rájuk.
A film mellé egy képzési anyag is készült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakembereinek segítségével, amelyet a tanintézmények alkalmazottai számára állítottak össze. Ez már nem az érzékenyítésről szól: a törvények esetleges változásaihoz igazított, évente frissülő online kurzus gyakorlati segítséget nyújt a tanároknak a határátlépések kezeléséhez. Nem csupán a szexuális visszaéléseket fedi majd le, hanem a verbális és fizikai erőszak témakörére is kitér, tartalmazza a törvény által előírt kötelességeket, és segít kialakítani egyfajta konkrét eljárást az ilyen helyzetekhez.
Kérdésünkre, hogy mi az a pont, amikor már határátlépésről beszélünk, és nem nevelési szándékról, illetve, hogy mennyire szubjektív a diákok esetében az, hogy kinek hol húzódik ez a képzeletbeli vonal, Sógor Enikő elmondta, hogy jelenleg még nagyon mélyen bele vannak ivódva a társadalmi értékrendszerünkbe a különböző hierarchiákra (mint például tanár-diák viszony) épülő viselkedésminták és attitűdök. Ezt igyekeznek lebontani. Mert máig gyakran elhangzik, hogy a tanárnak keménynek kell lennie, és a diák viselkedésétől függően időnként belefér a verbális és fizikai agresszió is, a valóságban ez nem természetes, nem egészséges és nem hatékony ezköze az oktatásnak.
Számítanak hangos ellenvéleményekre, hiszen nagyon rég belénk ivódott sémáról beszélünk, ám úgy vélik, hogy az idő nekik dolgozik: egyre többször bizonyosodik be, hogy ha a diákot méltósággal kezelik, a pozitív értékeit és a fejlődőképességét emelik ki, és nem folyton a hibáinak adnak hangot, nem alázzák meg és nem erőszakkal próbálnak teljesítményt kicsikarni belőle, akkor jóval hatékonyabb a nevelési és oktatási folyamat.
Szintén felmerült a kérdés, hogy miként teremthető meg egy olyan biztonságos közeg a diákok számára, ahol mernek beszélni az őket ért sérelmekről, és nem félnek attól, hogy az általuk „bepanaszolt” tanár később „bosszút áll”. Mint megtudtuk, ez is fontos része a programnak: a törvény is előírja, hogy a gyerek számára biztosítani kell az anonimitás lehetőségét. Ma már a Márton Áron Főgimnáziumban is van módja ennek, így akár az is jelezhet határátlépést, aki ugyan nem áldozata, de szemtanúja egy-egy ilyen helyzetnek. Innen már az lenne a legmegfelelőbb következő lépés, ha a tanintézmények belső etikai biztossága venné át az esetet, és amennyiben úgy ítélik meg, vizsgálatot kezdeményezzenek. Sógor Enikő hangsúlyozta: ez nemcsak a tanárokra vonatkozik, hanem az iskola teljes személyzetére, ugyanis mindenkitől elvárt, hogy méltányos viselkedést mutasson a diákokkal szemben.
„Hosszú folyamat lesz, hiszen az ember diákként tényleg ki van szolgáltatva, a felnőttek felelnek érte, de nagyon bízom benne, hogy egyre több lesz az olyan tanár, aki élni tud ezzel a felelősségével” – fogalmazott Sógor Enikő, hozzátéve, hogy bár egyáltalán nem volt szerencsés helyzet, hogy egy kívülálló sajtóorgánum hozta nyilvánosságra a Márton Áronban történt eseményeket, mégis lett egy olyan pozitív hatása, hogy azóta talán jobban meggondolja egy pedagógus, hogy kockáztat-e határátlépést, vagy szó nélkül elmegy mellette, ha tapasztalja.
Kapcsolódó
Szintén az önkormányzat kezdeményezésére lehetőség nyílt arra is, hogy a diákok egy külső szakember segítségét igényeljék: különböző foglalkozások indultak el az érintettek igényeihez igazodva, egy olyan védett környezetet teremtettek, ahol az áldozatok nyíltan beszélhettek az őket ért bántalmakról, a szakembereket pedig kötelezte a titoktartás, így egyetlen diákot sem érhetett később retorzió a tanárok részéről. Szintén az önkormányzat által működtetett mentálhigiénés iskolai program része, hogy diákok részt vehetnek stresszkezelő és pszichodrámás csoportokban, ahol ugyancsak védett környezetben kimondhatják a traumákat és dolgozhatnak velük.
A program részeként készült Látásvizsgálat című film bemutatója a csíkszeredai Cloud Youth Fesztiválon volt egy mentálhigiénés prevenciós alkotással kiegészítve (amelyet már használnak az iskolákban). A vetítést beszélgetés követte egy szakemberrel, az ötletgazda reményei szerint pedig szeptemberben már a tanintézményekbe is bekerül az online képzéssel együtt. Ezt a pedagógusoknak minden tanév elején el kell majd végezniük, a végén pedig a rendszer generál egy tesztet, a sikeres kitöltés után pedig a tanár bizonylatot kap, amelyet kötelező módon le kell tennie az igazgató asztalára, ezzel biztosítva, hogy minden iskolai alkalmazott tudatában van a gyermekvédelmi törvényeknek és a saját kötelezettségeinek.
View this post on Instagram
Úgy néz ki, hogy az RMDSZ nőszervezete felvállalja annak a költségét, hogy ha véglegesítik a programot, akkor Erdély minden magyar tannyelvű iskolájába elkerüljön. Sógor Enikő fontosnak tartja, hogy felébresszék az emberekben az érdeklődést a pszichoedukáció és a különböző mentálhigiénés programok iránt, hiszen Csíkszeredában vannak kiváló kezdeményezések, így például a havi rendszerességgel megrendezett Pszichoszerda, amelyek segítenének az embereknek felismerni azt, ha számukra mérgező helyzetbe kerülnek, valamint kapaszkodót adnak a kiúthoz is.
Az önkormányzat korábban már több prevenciós programot is útjára indított: a függőségek, a bullying, valamint az öngyilkosság és önbántalmazás témájára épülő kezdeményezésekkel, filmekkel, foglalkozásokkal igyekeznek óvni a diákokat. Sógor Enikő elmondása szerint a már évek óta működő programok iránt igencsak nagy az érdeklődést, sokan veszik igénybe a szakemberek segítségét, és bíznak benne, hogy ez a mostani kezdeményezéssel sem lesz másként.
Köllő Ildikó, a kisfilm forgatókönyvírója és rendezője megkeresésünkre elmondta: az alkotást elsősorban a tanintézmények vezetőinek címezték. A cél, hogy felhívják a figyelmet a különböző jelekre, valamint arra, hogy a felelősségvállalás nem opció, hanem kötelesség.
Köllő Ildikó úgy véli, a film hatásos módszer arra, hogy rávilágítsunk bizonyos problémákra. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen jellegű alkotást készít, hiszen a korábban említett bullying, valamint egy munkahelyi zaklatással kapcsolatos kisfilm is az ő nevéhez fűződik. Úgy érzi, minden esetben elérik a célt: felhívják a figyelmet, érzéseket váltanak ki, emlékeket idéznek fel, így pedig könnyebb beszélgetést kezdeményezni a témához jól értő szakemberekkel.
A filmmel nem a sokkolás a célja. Tudatosan igyekezett egyfajta távolságtartást is megjeleníteni, ez pedig több erdélyi színész és diákszínjátszó csoportok segítségével sikerült is.
A történet egy képzeletbeli iskolában játszódik, ahol az igazgatónő először nem látja az „imidzs” miatt elrejteni kívánt szörnyűségeket, később azonban kitisztul a látása. Egyszerű narratíva, ám annál fontosabb: szemet hunyni a dolgok fölött olyan, mintha az ember cinkos lenne.
„Pilinszky Jánosnak van egy olyan mondata, hogy »Mindannyian felelősek vagyunk, de különösen azok, akik a lelkeket formálják«. Nekem mindig is nagyon fontosak voltak ezek a témák, és bár egy kisfilmtől nem lehet megváltást várni, de az ehhez kapcsolódó program talán segít felnyitni az emberek szemét” – fogalmazott Köllő Ildikó.
CSAK SAJÁT
_Agerpres.jpg)
