A szakértők szerint nem minden esetben éri meg biogazdaságból származó élelmiszereket vásárolni. Bár a bioélelmiszerek olyan termékek, amelyek a jogszabályoknak megfelelően működő, ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnak, és előállításukkor az  egyes növényvédő, tápanyag-utánpótló szerek, segédanyagok, állatgyógyászati készítmények szigorúan szabályozott használata van érvényben, nem biztos, hogy minden esetben jobbak, mint a hagyományosan előállított, megtermelt változatuk, írja a femina.hu portál.

Amanda A. Kostro Miller dietetikus szerint érdemes az arany középutat megtalálni, hiszen az élelmiszeripar egyik leggyorsabban növekvő ágazata két vásárlótípust különböztet meg: vannak, akik a környezetvédelmi szempontok alapján választanak bioélelmiszereket, mások pedig egészségtudatosságból kerülik a vegyszerekkel kezelt, ismeretlen gazdaságokból származó ételeket.  

Nem biztos, hogy jobb, ami bio

Az Environmental Working Group, vagyis a Környezetvédelmi Munkacsoport minden évben összeállít egy listát a főként növényvédőszer-maradványoktól legszennyezettebb és legtisztább alapanyagokról. Ezt a táplálkozási szakértők kiegészítették még pár tétellel, szerintük vannak olyan gyümölcsök és zöldségek, amik bárhonnan is származnak, a tápanyagértékük vagy ízük teljesen megegyezik. Az viszont vitathatatlan, hogy egy tanulmány szerint biohús- és -tejtermékekre érdemes beruházni, hiszen 50%-kal több egészséges zsír és antioxidáns található bennük.

1. Az olívaolaj az egyik legegészségesebb növényi zsírforrás, de Jennifer Lease dietetikus szerint ennek a beszerzésénél a minőség sokkal fontosabb, mint annak ökológiai tulajdonságai. Ajánlott olyat választani, amit sötét színű üvegben óvnak a napfénytől, és lehetőleg extra szűz, mert ezeket nem kezelik mesterséges anyagokkal.
2. A dinnyefélék, mivel vastag héjúak, szinte saját magukat óvják a kártevőktől, ezért az érés időszakában már kevésbé kezelik a gyümölcsöt erős, felszívódó vegyszerekkel. Ráadásul a külső réteg nem kerül elfogyasztásra, így kisebb a kockázata, hogy az ember érintkezik egy adott szerrel. Tehát a biodinnyék ugyanazt tudják, mint a hagyományos dinnyék.
3. A dinnyéhez hasonlóan a citrusoknak is elég vastag héjuk van ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy a különböző vegyi anyagok bejussanak a gyümölcshúsba. Általában ezekhez a nem organikus helyeken is kevesebb permetszert használnak. Akkor érdemes bioterméket választani, ha reszelni, vagy limonádéba szeretné felhasználni az ember, a citromot vagy narancsot, méghozzá úgy, hogy a héját is hozzáadagolja. 
4. Az egészségtudatosan táplálkozók egyik kedvenc körete a quinoa. Termesztésénél nem használnak permetszert, hiszen a növényben jelenlévő szaponinok keserű ízű vegyületek, amelyek természetes rovarriasztóként hatnak a kártevőkre.
5. Bár a szupermarketek polcain gyakran feltűnik a biobanán, nincs különbség az organikus és a hagyományos között. Mivel a vastag, nem ehető héját érik a rovarriasztó szerek, nem a belsejét, ezért inkább csak a környezeti szempontok miatt kapják meg a feliratot.
6. A hagyományos, nem biominősítésű karfiol felkerült a Környezetvédelmi Munkacsoport 15 „legtisztább” gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó listájára, 10 ezer mintavétel alapján szinte alig találtak bennük peszticid-szermaradványokat, így az ajánlások alapján teljesen felesleges bio terméket választani.
7. Ariane Resnick táplálkozástudományi szakember elárulta, hogy az avokádó tekintetében sincs sok különbség, ugyanúgy termesztik őket a hagyományos és a biogazdálkodásokban. Elmondta, hogy az avokádókat csak hétévente permetezik, és akkor is általános növényi szerekkel, csak az alkalmazási módszer különbözik.
8. A hagyományos ananász is megfelelő, ugyanis a rajta lévő, vastag, kicsit szúrós réteg miatt kevésbé szükséges permetezni, de vegyszerhasználat esetén a héjnak köszönhetően kevesebb is benne a növényvédőszer-maradék, a burok pedig egyébként sem fogyasztható el.