A koronavírus-fertőzöttek száma egyre nő: noha rengeteg a pozitív végkimenetelű felépülés-történet, a betegek egy része a járvány következtében meghal. Mit tehet a temetkezési vállalkozó, ha az elhunyt fertőzött volt? Milyen szabályokat kell betartaniuk a hozzátartozóknak? Hogyan zajlik a járványhelyzetben a temetkezési szertartás? Egy temetkezési vállalkozót, Fábián László János kolozsvári kórházlelkészt és Oláh Dénes főesperest kérdeztük.

A Hivatalos Közlönyben megjelent 570-es miniszteri rendelet szerint a kórházban bekövetkezett halált nem követheti boncolás, a halottvizsgálati bizonyítványt (certificat constatator de deces) a halott kezelőorvosa állíthatja ki. Az elhunyt szeretteit telefonon értesítik a halálesetről, és arra utasítják őket, hogy 24 óra alatt szállíttassák el hozzátartozójukat – ez az időintervallum 48 órára módosulhat, ha a hozzátartozó 100 kilométernél távolabb él.

A családtag a halotti anyakönyvi kivonattal (certificat de deces) és a temetési engedéllyel (adeverință de inhumare) jelentkezhet a temetkezési vállalkozónál – előbbit az elhunyt lakhelye szerinti helyhatóság anyakönyvi hivatalában állítják ki a halottvizsgálati bizonyítvány alapján – részletezi a szaktárca eljárásrendje.

Védőruha, zárt koporsó, távoli tiszteletadás

Egy marosvásárhelyi temetkezési vállalat munkatársa a Maszolnak elmondta, a családnak gondoskodnia kell arról, hogy a sírt mihamarabb kiássák. Ez azért kulcsfontosságú, mert a halottszállítók az elhunytat a sírhelyhez viszik, és már a szertartás előtt a mélybe engedik.

Mint kiderült, védőruhába öltözve mehetnek a koporsóért, amit a kórházi dolgozók már a holttest azonosítása után lezárnak. Az azonosítás sem zökkenőmentes: néhány egészségügyi intézményben a halottasház ablakához tolják az ágyon fekvő elhunytat, és az arcát mutatják meg az azonosítás érdekében, máshol pedig teljes védőfelszerelésbe öltöztetik a hozzátartozókat (legtöbb 2 személy), majd röpke időre beengedik őket, hogy identifikálják a holttestet.

Az azonosítás után nem öltöztethetik és balzsamozhatják az elhunytat: ami eddig a temetkezési vállalat feladata volt, az fertőzöttek esetében a kórház szerepköre lesz, azonban öltöztetés helyett biztonsági fóliába helyezik a testet. A vízhatlan, dupla falú, hermetikusan záródó zsák külső részét kellőképpen lefertőtlenítik, úgy zárják le a koporsót. Elszállítás után a temetkezési vállalat emberei teljes fertőtlenítésnek vetik alá a halottaskocsit, és a temetkezési szertartáson is szigorúan csak védőruhában vehetnek részt.

A vállalat munkatársa arról is tájékoztatott, hogy a hozzátartozók utolsó búcsújukat a sírhelytől távolabb róhatják le, virrasztást és megemlékezést pedig tarthatnak, de szigorúan a holttest hiányában, és csak abban az esetben, ha nem mutatkoznak rajtuk is a fertőzés tünetei.

A gyászoló tömegnek kötelessége a temetőben szétszóródnia, hogy az előírt távolságot betarthassák, és az előírásoknak megfelelően maszkban vehetnek részt a halotti szertartáson. Koszorúikat és csokraikat szintén a sírhelytől távolabb helyezhetik el. A hantolást követő kínálgatás tilos, csupán akkor engedélyezett, ha a család kezeskedik arról, hogy a kalács nejlon zacskóba, a pálinka pedig lezárt műanyag pohárba kerül.

Oláh Dénes főesperes elmondta, a járványügyi intézkedéseknek eleget téve a lelkipásztorok csak akkor állnak a gyászoló tömeg elé, ha a zárt koporsót már a mélybe engedték, sőt, bizonyos helyeken egészen addig várnak, míg az elhantolás is megtörténik. Ezt követően úgynevezett rövidített szertartást, 25-30 perces megemlékezést végeznek.