Erdély legjei – Kovászna megye: hőlégballonos repülés Kézdivásárhely fölött (VIDEÓ)

Cikksorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és más megvalósításai is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

A hőlégballonozás nem mindennapi program, ám Kovács Gyulának és Izoldának óriási álma volt, hogy saját vállalkozást indítsanak, és a szülőföldjük felett repülhessenek. Kovászna Megye Tanácsának kezdeményezésére indítottak startup-vállakozást, és így született meg Kézdivásárhelyen az X Balloon Transylvania. Erdély legjei sorozatunkban Kovács Gyula vállalkozóval és pilótával, illetve Tamás Sándor tanácselnökkel beszélgettünk, miközben a hőlégballonban repültünk. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

A vállalkozás uniós támogatásból valósult meg, amelynek keretében Kovászna Megye Tanácsa 40 fiatal vállalkozónak egyenként negyvenezer eurót biztosított, hogy megvalósítsák álmaikat. „Hiszen ez egy álom – hőlégballonnal utazni a szülőföld felett csendesen, nézni a tájat, a településeket. Igazság szerint ez a táj nekünk nem térkép, hiszen itt nőttünk fel” – mondta Tamás Sándor. 

Kovács Gyula és Izolda régebben Dániában dolgozott, de azért döntöttek úgy, hogy hazajönnek, mert itt nőttek fel, itt vannak a barátaik, a családjuk, a megszokott táj. Itthon szerettek volna családot alapítani, habár kint a lányuk már megszületett, de azt szerették volna, ha itthon, a nagyszülőkkel, unokatestvérekkel nő fel, megismeri a környéket, a kultúrát. Emellett pedig úgy érezték, hogy szeretnének ehhez hozzáadni valamit, ami jó a térségnek és a közösség javát szolgálja.  

„Ez a típusú tevékenység még nagyon gyerekcipőben jár egész Romániában, így nem volt egyszerű kiépíteni, viszont kihívás is volt benne pont emiatt. Magyarországon pilótaképzésen vettünk részt az egyik barátommal, ami egy évet vett igénybe. Emellett a startup-vállakozás papírmunkájával is foglalkoztunk. Gyerekcipőben jár, de ugyanakkor lehetőség is, mert a környéken nincsen hasonló vállalkozás, és van, amit mutatni a turizmus szempontjából a kalandra vágyóknak” – mondta el Kovács Gyula. 

A Maszol stábja is kipróbálta a hőlégballont, 400 méteren kérdeztük interjúalanyainkat a vállalkozásról. Megnéztük a környező falvakat és településeket, majd a táj egyre csak zsugorodott, és a felhők egyre csak közeledtek. Általában vadállatokat, őzeket, medvét és vaddisznót is lehet látni az égből, ám nekünk ehhez nem volt szerencsénk. Helyette viszont a légáramlatoknak köszönhetően pont egy nagyfeszültség felett álltunk meg, amit Kovács Gyula gyorsan ki is korrigált. Számára az első a repülés volt, nem az interjú, így gyakran félbehagyta mondatát, mert gyorsan fűteni kellett a ballont. 

Azt vallja: az ő főnöke a meteorológia, a repülés ugyanis teljesen a szélre van bízva, a ballont nem lehet irányítani. Van, hogy felszállnak, és 2-3 kilométerre távolodnak el a felszállási helytől, de van úgy is, hogy 10 kilométerre. Amerre a szél viszi a hőlégballont, arra megy az utas, és ezért lehet csak reggel korán, napfelkeltekor, vagy naplementekor felszállni, mert napközben erősebb szél és termik is kialakul. 

Hogy mi is az a termik? Amikor a Nap merőlegesen esik a földre, a sugarai felmelegítik azt, így meleg levegőbuborékok keletkeznek a talajon, ami elkezd dagadni, és idővel elszakad. Ez lehet labdaméretű, de akár tömbházméretű is, és szabad szemmel nem látható. Ez kezd felfele szállni, és váratlan eseményeket okozhat a hőlégballonnak. A termik jó a siklóernyősöknek, de a ballonosoknak nem. Télen például nincsen termik, ekkor napközben is lehet repülni. 

Általában 300 és 1000 méter közötti magasságba viszik az utasokat. 500 méteren még szépen látszik a talaj, az állatok, felismerhetőek a települések, e felett azonban már kezd minden egy térképként kinyílni. Ezer méteren leginkább a magasabb csúcsokat érdemes megnézni. Mindig két tele gázpalackkal indulnak el a repülésre, és kötelező leszállni, ha elfogy az egyik palack. A repülés időtartama körülbelül egy óra, ám ez változhat a biztonságos leszállási helytől függően. Mint mesélték, volt már rá példa, hogy valakinek a búzatáblájára érkeztek meg, ám a helyiek ebből már nem csinálnak problémát. Azért általában megpróbálnak mezei útra leszállni, a betakarítások idején pedig a kaszálók, a learatott mezők is szóba jöhetnek. 

„Ez egy életélmény, nem egy hétköznapi tevékenység. Önmagában nem is olcsó, de én azt mondom, hogy mindenkinek egyszer az életében érdemes kipróbálnia, és főleg azt a környéket érdemes megnézni, ahol él. Gyönyörűek innen a magasból a Kárpátok” – mondta Kovács Gyula. Szerinte a hőlégballonos repülés mindenképpen bakancslistás dolog. Neki mindegyik repülés más, mindegyik egy újabb kihívás, mivel a felszállási pont mindig biztos, de a leszállás sohasem. Van egy követőcsapatuk, akik folyamatosan követik autóval a ballont, és segítenek az összeszedésben, amikor az talajt érint.   

A pilóta elmesélte a legizgalmasabb történetet is, ami a levegőben töltött 70 órája alatt vele megesett. Mint mesélte, egyszer egy fél órát a felhők felett repültek, ami közben nem látták, hogy mi van alattunk. Csak telefonról és Google-térképről tudták megnézni, hogy vajon hol járnak. A műszerfal segítségével nézték, hogy legyen meg a megfelelő magasságuk és ne ütközzenek semmivel. Amikor már látták, hogy nincsen alattuk település vagy olyan dolog, ami bajt okozhat, akkor lassan leereszkedtek. 

Ezzel a vállalkozással egy óriási álma vált valóra Kovács Gyulának és Izoldának, és ez szerintük azért is fontos, mivel bebizonyították, hogy Dániából hazaköltözve Székelyföldön is meg tudják valósítani önmagukat. Arra buzdítanak másokat is: vegyenek részt az ilyen típusú startup-pályázatokon, vállalkozzatok itthon, valósítsák meg a legmerészebb álmaikat.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?