Hófehérke sírkövére bukkantak
Hófehérke – bár a valóságban a mesétől eltérően Maria Sophia von Erthal néven létezett – édesanyjától elszakított, mostohaanyával megáldott, törpe bányászokkal beszélgető, és magát tükrökkel körülvevő hercegnő volt. Sírkövére egy német család bukkant rá, akik a történelmi értéket a Diocesan Múzeumnak adományozták – írja a 24.hu.
A BBC kutatásai alapján a Grimm testvérek meséit valós személyek és események inspirálták. A Hófehérke címet viselő meséjüket pedig a szomorú sorsba kényszerült német hercegnő ihlette: Sophia apja, Philipp Christoph von Erthal a lány anyjának halála után új feleséget keresett magának, a mostoha pedig, ahogyan azt a meséből tudjuk, saját gyermekeit előnyben részesítette, így Sophia megannyi kegyetlenségen ment keresztül. Az, hogy tükrökkel beszélgetett volna, csupán mesei elem, de szülőföldje, a Lohr vidéke híres volt az üveg- és tükörmívességről, és az apja is tükörgyártással foglalkozott, így bizonyos, hogy a fiatal hercegnő gyakran került kapcsolatba a képmásával.
A mese további szála a vadásszal és a törpékkel bonyolódik, amelyekről azt mondhatnánk, a képzelet alakította őket. Bár tartalmaznak fantázia szülte elemeket, a kutatások azt bizonyítják, hogy a Lohr erdeje veszélyes terület volt, vadállatok és rablótámadások leselkedtek a mit sem sejtőkre; az erdőben lévő hét domb pedig valóban egy bányához vezetett, amely az akkori kor sajátosságainak megfelelően gyermekmunkásokat és törpenövésű bányászokat foglalkoztatott.
A mese pozitív végkifejlettel zárul, Hófehérkére ugyanis rátalál a herceg, és egyetlen csókjával megmenti az életét. Ennek ellenére a valóság sokkal visszafogottabban járt el a német hercegnővel: a megpróbáltatások egy zárdába szorították, ahol magányosan halt meg 71 éves korában. A hercegnőről szóló mendemondák mégis feltüzelték a Grimm fivérek fantáziáját, ezért írták meg a Hófehérke című mesét 1812-ben, tizenhat évvel a hercegnő halála után.
Az előkerült sírkő mindamellett, hogy bizonyítja Hófehérke valóságosságát, történelmi érték is, mert abban a korban csak akkor kaptak ilyen jellegű kitüntetést a nők, ha fontos szerepük volt a társadalom életében.