banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Minden, amit érdemes tudni a táplálékallergiáról

Az Allergológiai Világszervezet (WAO – Wold Allergy Organisation) évente megszervezi a World Allergy Week vagyis az Allergológiai Világhetet, amelyen keresztül globális egészségügyi problémákra szeretnék felhívni a figyelmet. 

Mi a táplálékallergia?

Az élelmiszer túlérzékenység egy allergológiai sűrgősség, mely közvetlenül a fogyasztást követő első percekben, két órában nyilvánul meg. A tünetek hirtelen lépnek fel, leggyakrabban viszketés, csalánkiütések, arcra, nyelvre, nyelvhátra, garatra kiterjedő dagadás formájában, súlyosabb esetben légzési nehézség, és/vagy szédülés, eszméletvesztés, vérnyomásesés, ritkábban azonnali hányás/hasmenés is jelentkezhet.

Az alábbi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakorvosi konzultációt. Ha élelmiszer-allergia gyanúja áll fenn, a helyes diagnózis érdekében keressen fel allergológus szakorvost.

Az élelmiszer túlérzékenység során az immunrendszer nem tolerálja az elfogyasztott élelmiszert, E típusú immunoglobulin ellenes antitestet termel, amely azonnali reakciót eredményez. A túlérzékenység létrejöhet a gyomor-bél traktusban, a bőrön és ritkább esetekben a légzőszerveken keresztül.

Pollen-élelmiszer tünetegyüttes

A táplálékallergiák külön csoportja, különböző pollencsoportokra érzékeny szénanáthásoknál fordul elő. Bizonyos allergizáló hatású pollenkomponensek okozzák, amelyek élelmiszerekben is fellelhetőek, például a nyers alma egyik alkotóeleme megtalálható a nyírfapollen összetételében. A nyírfa virágzási időszakában szénanáthás tünetek jelentkeznek, nyers alma fogyasztását követően enyhe, szájüregben lejátszódó lokalizált viszketés, csípő érzés vagy orrfolyás, orrdugulás formájában. Ezek, a keresztallergiák néven is ismert tünetek enyhe lefolyásúak, kivételesen ritka esetben okoznak életveszélyes tüneteket, feldolgozott, hőkezelt formában a beteg tünetmentesen tudja fogyasztani az adott zöldséget, gyümölcsöt.  Sok esetben a különféle diók okozta tünetekért is a keresztallergiák felelősek, viszont ugyanezek a diófélék életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő, ennek a megítélése allergológus feladata.

A valódi élelmiszer-allergiákat el kell különíteni a táplálék intoleranciától. Ezekért nem az immunrendszer hibás működése a felelős, hanem bonyolult folyamatok állnak a hátterükben, melyek kitűnően utánozzák az allergiás megbetegedések megnyilvánulási formáit. A legkézenfekvőbb példa erre a laktóz intolerancia, ami egy, a tejcukor lebontásáért felelős enzim működési zavarának a következménye. Laktáz hiányában a tejtermékkel bejutott tejcukor nem bontódik le megfelelően, ez túlzott gázképződéshez, alhasi diszkomfortérzéshez, hasmenéshez vezethet. Sokan összetévesztik a tejprotein-allergiával, miközben ez egy enzimzavar és más a kezelési módja.

Tanulmányok bizonyítják, hogy az elmúlt 20-30 évben jelentősen nőtt az élelmiszer allergiások száma, az előfordulási arány magasabb azon személyeknél ahol más atópiás megbetegedés is jelen van (asztma, szénanátha, atópiás dermatitisz).

A mi gondunk s az egész világ gondja

A bizonyítottan táplálékallergiás esetek száma világszerte nő, létrehozva az allergiás megbetegedések második, „újhullámát”. Nem csupán az esetszám nő, hanem a betegség súlyossági foka is folyamatos változásban van. Régebb kevesebb fehérje által okozott allergiatípussal találkoztunk, mára nem ritka a súlyos, életet veszélyeztető forma vagy az anafilaxiás sokk. Az élelmiszer-allergia befolyásolja az életminőséget, kihatással van az allergiás személyre és annak egész családjára.

Folyamatos orvosi ellátást igénylő jelentős közegészségügyi probléma, sok esetben anyagi megterhelést jelent. Az ételallergiásoknak a tápanyagok helyes bevitelére különösen oda kell figyelniük. Jól dokumentált tény, hogy eliminációs diéták hatására a táplálék allergiások körében gyakrabban fordul elő növekedési zavar, alultápláltság vagy vitaminhiány.

Életminőség. Kilátások

Az élelmiszer allergiában érintett személyek és azok családjára egyaránt jellemző a stressz (hol eszik a gyermek és tudtán kívül még mit), szorongás, kirekesztettség érzése, társas kapcsolatok módosulása. Az allergiás gyermek az iskolában csúfolódási célponttá válhat. Vendéglőben való étkezés, társadalmi tevékenységeken való részvétel ugyanúgy stressz faktor lehet, mint egy egyszerű bevásárlás a zöldségesnél, vagy más főztjének a megkóstolása. Kiemelt fontosságú, hogy az érintett és annak közvetlen környezete megértse, mi a teendő sürgősségi esetben, felismerjék a vészhelyzetet, legyen cselekvési tervük, be tudják adni az adrenalin tartalmú autoinjektort. A konkrét cselekvési terv megléte és a családtagok megfelelő oktatása kulcsfontosságú az élelmiszer-allergia diagnózis stresszének enyhítésére.

Tünetek, megjelenési formák

Az élelmiszerek fogyasztását követően viszketéssel járó bőrtünetek megjelenése a leggyakoribb. Széles skálán mozgó tünetegyüttes, lehetnek akutan (gyorsan) megjelenő csalángöbök, bőrre, szájra terjedő dagadás kipirosodás vagy akár később jelentkező apró hólyagos, levező kontakt dermatitisz. Az atópiás dermatiszt egy krónikus bőr probléma változatos megjelenési formával, az esetek közel felében mutatható ki élelmiszer-allergia, mint fenntartó tényező.

Szintén gyakoriak a gyomor-bélrendszeri tünetek, hányás, rosszullét, hasmenés, azonnali allergiás reakciók, de nem ritkák a csecsemőket, kisgyermekeket érintő krónikus formák, melyet a krónikus hányás, növekedésben való elmaradás vagy visszatérő hasmenés, véres, nyálkás széklet jellemez. Ritkább esetben okoz felső (szénanátha) vagy alsó (asztma) légúti panaszokat, de élelmiszer fogyasztását követően perceken, órákon belül fellépő akut légzéselégtelenség vagy zihálás esetén gondolni kell erre is.

Legsúlyosabb megnyilvánulási formája az anafilaxiás reakció, mely egy életveszélyes állapot. A kisgyermekkor, tizenévesek és fiatal felnőttek körében az élelmiszerek az anafilaxia leggyakoribb lehetséges kiváltó okai.

Táplálékallergiák diagnózisa

Helyes diagnózis az előzmények pontos ismeretében, célzott kivizsgálással állítható fel. Nem léteznek tesztek, amik mindenre jók és mindent megmondanak. Allergológiai tesztek célzottan, szakember javaslatára végezhetőek alkar bőrén vagy véranalízis útján megmérve a specifikus E tipusú immunoglobulinok szintjét. Bizonyított élelmiszer-allergia esetén az eliminációs (teljes megvonásos), szakember által javasolt diéta a választandó.

Táplálékallergiák lefolyása

Többféle allergia kinőhető ki, megfelelő diétával. Ilyen a tejprotein okozta probléma (több mint 50 százalék kinövi 5-10 éves korára), tojás (kb. 50 százalék 2-9 éves korra), búza (50 százalék 7 éves korra) és szója (45 százalék átlagban 6 éves kor körül). Tipikusan makacs allergia a földimogyoró proteinjei által okozott (20 százalék 4 éves korra elnövi, típusfüggő), csonthéjas magvak okozta (spontán megoldódás az esetek alig 10 százalékában), magok (szezám, lupin stb), halfélék és tengeri herkentyűk okozta érzékenység egész életre szól.

Nagyon ritka esetben alakul ki élelmiszer-allergia felnőtt korban.

Mi a teendő, ha…?

A táplálékallergiák szokványos terápiája az allergén konkrét elkerülése. Ez jelentősen javítja az életminőséget és minimalizálja a súlyosabb reakciók lehetőségét. Több gyermekben idővel tolerancia lakul ki, az élelmiszer újra bevezetésének rizikóját allergológus szakorvos méri fel.

Számos országban az élelmiszer – címkézési jogszabályok előírják, hogy az élelmiszer csomagoláson nyilatkozzanak arról, hogy a leggyakoribb allergének szerepelnek-e az összetételükben, néhány országban ugyanez vonatkozik a vendéglátóipari egységekre is. Amennyiben kérés ellenére adott allergén tartalmú ételt szolgálnak fel, jogilag felelősségre vonhatóak.

A legtöbb allergiás személy véletlenül fogyasztja a problémát okozó allergént. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy időben felismerjék az allergiás reakciót és legyen egy ismert cselekvési terv. Azok a táplálékallergiás személyeknek, akik anafilaxiás rizikó csoportba tartoznak magukkal kellene hordják az azonnali életmentő hatású adrenalin önbelövő injekciójukat.

Allergiás reakciók ellátása

A véletlen elfogyasztás következtében jelentkező tünetek megnyilvánulási skálája széles az egészen enyhe tünetektől az életet veszélyeztető anafilaxiás sokkig. Ennek megfelelően többfajta farmakológiai lehetőség áll a rendelkezésünkre. Sokan nyúlnak antihisztamin tartalmú tablettákhoz, ezek enyhébb esetben segítséget nyújthatnak, de semmiképpen nem nevezhetőek életmentőnek, nem akadályozzák meg egy anafilaxiás reakciót.

Túlhaladott, érvényét vesztett elképzelés kalcium adása allergiás megbetegedésben, nincs tudományosan bizonyított hatása. Krízis helyzetben azonnal izomba adandó adrenalint tartalmazó autoinjektort kell használni, amit az érintett fél ad be saját magának. Szakorvos által felírva, elmagyarázva a helyes használatot életmentő lehet. Alkalmazása után ki kell hívni a mentőket.

A táplálékallergiák megelőzhetőek

Egyetlen tanulmány sem igazolta, hogy a várandós kismama vagy a szoptató anyuka diétája megelőzné az élelmiszer-allergiák kialakulását az utódokban, ezért javasolt mindenből mértékkel fogyasztani. Svéd kutatók azonban 1 millió gyermeken végzett csoportos vizsgálata során összefüggést véltek felfedezni a születési mód és a későbbi allergiás megbetegedések között. Császármetszéssel született gyermekek esetén 21 százalékkal nő a gyermek esélye élelmiszer-allergia kialakulására természetes úton született társaikkal szemben, egy másik tanulmány szerint nagyobb valószínűséggel lesz tejfehérje allergiájuk vagy asztmájuk. Ennek oka, hogy a hüvely baktérium flórája megfertőzi az előzőleg steril környezetből érkező babát a szülőcsatornán való áthaladáskor s a bélrendszerükbe jutva elősegíti az immunrendszer megfelelő érését. Ezzel szemben a császármetszéssel született babák életük első baktériumait a műtőből gyűjtik.

Egyelőre nem született egyértelmű eredmény a hosszú távú (6 hónapon túl) szoptatás allergia megelőző hatásáról, de sok egészségügyi érv szól mellette.

Ellentmondásos eredmények születtek a hipoallergén tejporok allergia kialakulását megelőző hatásának tanulmányozása során. Ugyanígy nem bizonyított a késleltetett, 6 hónapon túli hozzátáplálás allergia megelőző hatása sem.

A táplálékallergiák rohamos terjedése következtében rengeteg tudományos erőfeszítés folyik a betegség gyógyítására.

World Allergy Organization, 2019 hivatalos táplálékallergia tájékoztatója alapján fordította és kiegészítette Dr. Albert Kinga allergológus, Albert Optimun Medicals, Sepsiszentgyörgy, www.optimun.ro

Kapcsolódók

Kimaradt?