Mit is jelent a „digitális diktatúra” Kínában, hogyan épül fel? Ennek járt utána az ABC munkatársa.

Az ABC honlapján nemcsak írásban, hanem videofelvételekkel ábrázolta a kínai rendszert Matthew Carney, a lap munkatársa, két helyi lakos segítségével.

Az egyik „főszereplő” Dandan Fan, aki hétköznapi állampolgár: marketing szakértő, akit 24 órából 24 órán át megfigyelnek. Kínában ugyanis nagyjából 200 millió kamera figyeli az embereket, hogy ne maradjon „sötét sarok” az országban. Dandan minden lépését figyelik tehát, és elmondása szerint ez rendben van számára, ő a stabil és biztonságos társadalmat látja megvalósulni ezzel. A másik szereplő, Xiaojing Zhang szintén egyetért: szerinte egy gazdag és demokratikus országot építenek így.

Az épülő társadalmi hitelrendszer, amelyről korábban már beszámoltunk, 2020-ra lesz teljesen működőképes az állampárt szerint. Ez azt jelenti, hogy ekkorra Kína mind az 1,4 milliárd állampolgára része lesz a pontrendszernek, amely aztán változhat annak megfelelően, hogy mennyire megbízhatók – a rendszer szerint.

Ez azt jelenti, hogy a rendszer elvárásainak leginkább megfelelőket jutalmazzák is, például VIP ellátásban részesülnek hotelekben vagy repülőtereken, olcsóbb hiteleket vehetnek fel, de könnyebben jutnak be egyetemekre és munkahelyek megszerzésénél is előnyük lesz. Akik pedig nem tetszenek az állampártnak, és a felállított szabályok szerint csökken a pontszámuk, különböző hátrányokban részesülnek.

Ebben segítenek a felszerelet kamerák és a mesterséges intelligencia bevetése, amely segít az arcfelismerésben, test-szkennelésben és az útvonalak követésében. Emellett az okostelefonok appjai az online viselkedést követik majd. Az egyéb, állam által tárolt adatok, mint az oktatásra, egészségi állapotra vonatkozók szintén hozzájárulnak a pontszám alakításához.

A cikk bemutatja, hogy Dandan vásárlása is kihatással van majd a pontszámára: például, ha túl sok alkoholt vásárol, az függőséget jelent és csökkenti a hitelét - ha azonban pelenkát tesz a kosarába, az felelősséget feltételez, és a pontszámok emelkedését eredményezheti. A cikk szerint még nagyobb probléma, hogy akkor is pontokat veszíthetnek az emberek, ha egy barát vagy családtag például rosszat mond a kormányról.

Liu Hu oknyomozó újságíró például nemcsak a párt vezetőségét érintő korrupciós ügyeket tárt fel, hanem gyilkosságokat is. Azt mondja, az állam ellenségének tekinti őt, „szólásbűnözéssel” vádolták meg, és az alacsony pontszáma miatt gyakorlatilag kirekesztik a társadalomból. Tönkretették a karrierjét, és attól tart, hogy a családjával is hasonló történik. Nincs lehetősége utazni sem, gyakorlatilag háziőrizetben van a szülővárosában, közösségi oldalakon megszűnt a profilja.