Matematika képességvizsga: nem volt nehéz a tétel, kevés feladat okozhatott fejtörést
Egy átlagos képességű diák számára is teljesíthető, elérhető matematika tételt állítottak össze idén a nyolcadikosok képességvizsgájára – véli Vad Zoltán, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum matematika szakos tanára. Szerinte a feladatsor nem tartalmazott váratlan csapdákat, és a tanulók számára a 7–8-as jegy reálisan elérhető.
A matematika vizsga tételei és javítókulcsai a tanügyminisztérium honlapjáról letölthetők.
A pedagógus úgy látja, hogy bár akadt néhány trükkösebb rész, összességében nem beszélhetünk különösen nehéz vizsgáról. „Egy átlagos képességű diák szemével nézve ez egy elérhető tétel volt. Egy nagyon jó tanulónak könnyű lehetett, de összességében jó jegyeket lehetett elérni” – fogalmazott.
.jpg)
A feladatsor első része, a római egyes tétel különösen egyszerűnek bizonyult. Vad Zoltán szerint itt alapvető matematikai ismereteket kértek számon, a legérdekesebb feladat talán egy tizedes tört közönséges törtté alakítása volt, amely ugyan igényelt némi odafigyelést, de nem jelenthetett komoly akadályt a diákok számára.
A római kettes tételben mértani feladatok szerepeltek. Vad Zoltán szerint ezek szintén az alapvető képletek és összefüggések alkalmazására épültek. Egyetlen feladat emelkedett ki valamelyest: adott volt egy súlypont, annak tulajdonságait kellett felismerni és felhasználni a megoldás során. Ez már nagyobb gondot okozhatott azoknak, akik bizonytalanabbak a geometriai összefüggésekben, de a feladatsor egészét tekintve nem változtatott annak nehézségi szintjén.
A római hármas tételben egy algebrai-logikai feladat jelenthette az első komolyabb kihívást. Vad Zoltán szerint ez az a típusú szöveges feladat, amelynél a diákok gyakran hibáznak, ugyanakkor azok számára, akik a tanórákon rendszeresen oldanak hasonló feladatokat, nem kellett volna leküzdhetetlen akadályt jelentenie.
A matematikatanár arra is felhívta a figyelmet, hogy sok tanuló nehezen ismeri fel az úgynevezett teljes négyzet kifejezést. Ez a hiányosság különösen az átlag alatt teljesítő diákok esetében okozhatott problémát a harmadik tétel 2. feladatában.
Kritikát is megfogalmazott a feladatsorral kapcsolatban. Mint mondta, az egyik feladathoz tartozó ábra túlságosan kicsi volt, emiatt a jelölések nehezen voltak olvashatók, ami fölösleges bizonytalanságot okozhatott a vizsgázóknak.
A valódi vízválasztót azonban szerinte nem ezek a részek jelentették, hanem a harmadik tétel negyedik és ötödik feladatának b) alpontjai. Míg az a) pontok viszonylag egyszerűek voltak, a b) részeknél már segédszerkesztésekre és komolyabb geometriai gondolkodásra volt szükség.
Itt már nem egyértelmű a megoldás menete. A diáknak rá kell jönnie, milyen segédvonalat kell behúznia és hová. Ehhez gyakorlat és tapasztalat szükséges – magyarázta.
A körökkel kapcsolatos geometriai feladatok ráadásul hagyományosan nem tartoznak a diákok kedvencei közé. Vad Zoltán szerint sok tanuló meglepődhetett azon, hogy ezúttal a harmadik tételben találkoztak ilyen feladattípussal, hiszen az elmúlt években a körrel kapcsolatos feladatok inkább a második részben jelentek meg.
Mindezek ellenére a szakember úgy véli, hogy a feladatsor összességében jól sikerült, a többség számára megoldható volt, és azoknak a diákoknak, akik rendszeresen készültek a vizsgára, nem okozhatott komoly nehézséget.
Előrejelzése szerint sok hasonló eredmény születhet majd, mert a feladatok nagy része egyértelmű és rutinszerű volt. Éppen ezért elképzelhető, hogy idén nem a matematika lesz az a tantárgy, amely jelentősen különbséget tesz a felvételi átlagok között.
„Sok közepes és jó jegy várható, mert a feladatok többségét a diákok meg tudták oldani. A legmagasabb pontszámokat azonban valószínűleg kevesebben szerzik meg, mert néhány alpont valóban jó felkészültséget igényelt” – összegzett a matematikatanár.
Vad Zoltán elmondta, idén nem merültek fel fordítási vagy értelmezési problémák a magyar nyelvű tétellel kapcsolatban, ami korábban többször is vitákat váltott ki. Szerinte a feladatsor megfelelően mérte a diákok tudását.
A vizsgaidő hossza azonban továbbra is vitatható kérdés. Úgy véli, a feladatsorok összeállításakor érdemes lenne jobban figyelembe venni, hogy a nyolcadikosok számára ez az első igazán komoly megmérettetés, amely jelentős stresszel jár. A diákoknak több időre van szükségük ahhoz, hogy átgondolják a feladatokat és megtalálják a megfelelő megoldást. Ebben a helyzetben a kétórás időkeret sokak számára szűkösnek bizonyulhat.
Hétfőn román nyelv és irodalomból, szerdán matematikából vizsgáztak, pénteken pedig anyanyelvből adnak számot tudásukról a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók.
CSAK SAJÁT