Szokatlan szövegvilággal szembesültek a nyolcadikosok a román képességvizsgán
Román nyelv és irodalomból vizsgáztak hétfőn a nyolcadik osztályos diákok az országos képességvizsgán. A magyar tagozatos tanulók számára az idei feladatsor szerkezete nem tartogatott meglepetéseket, azonban az egyik irodalmi szöveg értelmezése a megszokottnál nagyobb figyelmet igényelt – mondta a Maszolnak Szaló Anna, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum román nyelv és irodalom szakos tanára.
A pedagógus szerint a vizsgatétel a nyolcadik osztályos tantervben előírt kompetenciákra épült, és összhangban volt a hivatalos követelményekkel. „A feladatsor lehetőséget adott arra, hogy a tanulók több területen is megmutassák tudásukat, a szövegértéstől kezdve a nyelvhasználaton át a szövegalkotásig” – mondta. A tanár szerint a vizsga felépítése ismerős volt a diákok számára, a szövegek azonban alaposabb figyelmet követeltek.
_(1).jpg)
„A vizsgatétel felépítése szerintem nem volt meglepő, a tantervhez igazodott, ismert struktúrát követett. A megadott szövegek viszont több odafigyelést igényeltek, és többszöri elolvasásra volt szükség a pontos megértéshez” – mondta.
Az irodalmi szöveg jelentette a nagyobb kihívást
Szaló Anna szerint a tanulók általában könnyebben boldogulnak azokkal a feladatokkal, amelyek konkrét információk visszakeresésére és értelmezésére épülnek. „A szakmai tapasztalatok alapján a tanulók általában magabiztosabban kezelik azokat a feladatokat, amelyek a szövegben szereplő konkrét információk visszakeresésére és értelmezésére épülnek. Ezek a feladattípusok egyfajta stabil pontként szolgálnak a vizsgán. Ezzel szemben az irodalmi szöveg különleges, fantáziaelemekkel átszőtt világa – a Cartea stranie, a Președintele, az Agerul Ochilor és a Corectorii – nagyobb figyelmet igényelt, különösen ott, ahol a tanulóknak az összefüggések és a rejtett jelentések értelmezése volt a feladata” – magyarázta.
Hozzátette, egy szokatlan szövegvilágról beszélhetünk. Kérdésünkre válaszolva elmondta:„Nem feltétlenül beszélnék meglepő elemről, inkább egy szokatlan, irodalmilag játékos szövegvilágról. A Cartea stranie története – amelyben a valóság és fikció határa elmosódik – fokozott odafigyelést igényelt.”
.jpg)
Arra a kérdésre, hogy nehezebb vagy könnyebb volt-e az idei vizsga a korábbi évekhez képest, úgy válaszolt: „Az idei vizsgatétel egy összetett, több rétegből álló szövegvilágként írható le, amelyben a tanulók nemcsak konkrét információkat kerestek, hanem egy különleges irodalmi világot is értelmezniük kellett. A tétel olyan, mint egy lassan kibontakozó történet: első olvasásra még nem tárja fel minden részletét, de újraolvasva fokozatosan egyre több jelentése válik érthetővé.”
Ismerős feladattípusok, vegyes reakciók
A tanár úgy látja, hogy a tétel szerkezete jól illeszkedett a tanév során gyakorolt típusokhoz. „A feladatsor szerkezete biztonságos, ismerős keretet adott a tanulóknak, mintha egy jól ismert ösvényen haladnának végig. A feladatok formája visszhangozta a tanév során gyakorolt típusokat, így a diákok nem ismeretlen terepre léptek, inkább egy megszokott térkép mentén kellett eligazodniuk egy szokatlanabb szövegvilágban.”
Az első visszajelzések alapján a diákok közül többen nehezebbnek érezték az irodalmi szöveg értelmezését.
„Az első benyomások alapján sok tanuló úgy érezte, hogy az irodalmi szöveg olyan volt, mint egy ködbe burkolózó táj: első olvasásra nehezebben tárta fel a részleteit, és többszöri visszatérést igényelt, mire kirajzolódtak az összefüggések. A feladatok ugyanakkor a megszokott vizsgastruktúrát követték, és megfeleltek azoknak a típusoknak, amelyeket a tanulók a felkészülés során is gyakoroltak. A reakciók természetesen vegyesek voltak: egyesek megkönnyebbülten távoztak, mások pedig még a feladatokon gondolkodtak.”
A pedagógus szerint a leggyakoribb hibák nem feltétlenül a tudás hiányából fakadnak, hanem a vizsgahelyzet sajátosságaiból. „Ide tartozik a szöveg részleteinek pontatlan értelmezése, a feladatok félreolvasása, illetve a válaszok hiányos vagy nem kellően pontos megfogalmazása” – magyarázta.
Az eredményekkel kapcsolatban bizakodó. „Bízom benne, hogy az eredmények méltó módon tükrözik majd azt a következetes munkát és kitartó felkészülést, amelyet a diákok az elmúlt évek során tanúsítottak” – mondta.
A hétfői román nyelv és irodalom vizsgán a magyar tagozatos diákok egy ismeretterjesztő és egy irodalmi szövegre épülő feladatsort kaptak. Az első szöveg a könyvkiadás folyamatát mutatta be, míg a második Adina Popescu regényének részlete alapján egy különös varázskönyv történetét dolgozta fel. A tanulóknak szövegértési, nyelvtani és szövegalkotási feladatokat kellett megoldaniuk, valamint egy 70–130 szavas fogalmazásban folytatniuk kellett a történetet.
A nyilvánosságra hozott javítókulcsból kiderül, hogy a vizsga legnagyobb hangsúlya a szövegértésre, a nyelvtani ismeretek gyakorlati alkalmazására és az önálló szövegalkotásra helyeződött. A legegyszerűbb feleletválasztós kérdések egyenként két pontot értek, míg az igaz-hamis feladat összesen hat pontot hozhatott. A rövid szövegértelmező és érvelő feladatok többségéért hat pont járt, a nyelvtani gyakorlatok pedig két és nyolc pont közötti értéket jelentettek. A második tételben a diákoknak egy, a szövegben megjelenő értékről kellett írniuk, ami hat pontot ért, a legtöbb pontot azonban a történet folytatására épülő fogalmazással lehetett megszerezni. Ez a feladat összesen 14 pontot ért, amelyből tíz pontot a tartalomért, négyet pedig a szöveg szerkezetéért, nyelvhelyességéért és koherenciájáért lehetett kapni.
CSAK SAJÁT