Zsarolásért elmarasztalta Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét a Marosvásárhelyi Táblabíróság. A másodfokú, jogerős ítéletben a politikust három év börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztették és öt évre a közügyektől is eltiltották.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöki tisztségét is betöltő Mezei János ügyében pénteken hirdetett végleges ítéletet a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az ítélet tartalmát Mezei János is megerősítette az MTI-nek. Elmondta, a három vádpont közül a hivatali visszaélés és a sikkasztás vádja alól felmentette, a zsarolás vádpontjában elmarasztalta a bíróság.

Emellett a politikusnak 10 ezer euró kártérítést is kell fizetnie az őt feljelentő Virág Zsoltnak. A sikkasztás vádja alól a volt polgármester titkárnőjét is felmentették. Sajtóértesülések szerint Mezei távozik az EMSZ éléről.

Mezei Jánost 2022. március 10-én elsőfokon felmentette a per újratárgyalását végző Maros Megyei Törvényszék, 2018-ban pedig az első fokon eljáró Hargita megyei Törvényszék is, de a törvényszék által elkövetett formai hiba miatt a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019 novemberében visszaküldte az ügyet alapfokra. A megismételtetett eljárást immár a Maros megyei Törvényszék folytatta le.

Mezei János ellen 2015. január végén indult ügyészségi vizsgálat. A Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a 2015. májusi vádemelésben hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra történő felbujtással vádolta meg a polgármestert.

A vádhatóság szerint Mezei azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti, 400 négyzetméteres telket nem lehetett volna eladni a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül. A perben az V. kerületi önkormányzat jelezte, hogy nem tekinti károsultnak magát.

A DNA azt tekintette zsarolásnak, hogy a polgármester a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította a cég ügyvezetőjét - aki a feljelentést tette ellene -, hogy mondjon le tisztségéről. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra történő felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.