„Kis közösség vagyunk, nem sokan tartanak számon bennünket a nagyvilágban, és mégis elértük, hogy ezen a napon közösségünk, településünk minden tagja összegyűlt ünnepelni” – hangzott el vasárnap délelőtt a Debren községhez tartozó, közel 180 lelkes Szilágyszentkirályon, ahol átadták a felújított művelődési házat, és megemlékeztek néhai Wisky György főispánhelyettesről.

Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött a baptista imaházban, ahova a település minden felekezetéből gyűltek össze hálát adni, megemlékezni, mert „nagyobb az, aki összeköt bennünket, mint az, aki szétválaszt minket”. Süle Zsolt vérvölgyi és szilágyszentkirályi református lelkész, Szűcs Attila római katolikus plébános, Sebestyén László és Módi Miklós baptista lelkipásztorok igehirdetését követően a helyi nyugdíjas pedagógus, Módi Zsuzsanna a falu történetét ismertette.

Szilágyszentkirály gazdag történelemre tekint vissza

A település első írásos említése 1446-ból való Zentkyrál formában, egy peres üggyel kapcsolatban. Az ősi falu története egy mondához kapcsolódik, mely szerint a településen létezett egy Árpád-kori kolostor, és e körül jött létre a település.

Tinódi Lantos Sebestyén feljegyzése szerint a kolostor még 1551-ben is létezett. Egy másik monda szerint az ősi falu a Láz nevű településrészen volt, amely hatalmas tűzvész martalékává lett, olyannyira, hogy a kutak vize is felforrósodott, és innen származna a Láz név. 1705-ben Közép-Szolnok vármegye fennhatósága alá tartozott a falu, és egy akkori összeírás szerint kilenc kisnemese volt.

1719-ben a vármegye itt tartott tisztújító közgyűlést, amelynek keretében Wisky György a vármegye főispánhelyettese lett. Nagybátyjának és felmenőinek emlékét a Magyarországon élő dr. Visky Katalin ápolja. Nemrég felújíttatta a templomkertben lévő romos családi síremléket és egy emlékszobát rendezett be tiszteletükre.

Megemlékezés és koszorúzás

Viski Katalin a megemlékezésen elmondta: a család 1663-ban Apafi Mihály fejedelemtől kapta a nemességet. Akkor még nem éltek itt a felmenők, körülbelül száz évvel később jelentek meg. Az emlékszoba falán megtekinthető a családfa, mely szerint 20-30 elődje is a községben élt, Szentkirályon vagy Debrenben.

2008-ban járt a településen először, unokaöccsével eljött megnézni, hol éltek a szülők, hiszen édesapja 18-20 éves koráig a faluban lakott. Mint mondta, Szilágyszentkirály egy különleges hely, jó közösséggel, szerető, kedves emberekkel. Azt tanácsolta, szeretettel emlékezzenek a régiekre, és tanítsák meg gyermekeiknek, unokáiknak, mit jelent a szülőföldhöz kötődni.

Kultúrának, örömnek helyet adó művelődési ház

A koszorúzást követően a felújított művelődési ház avatására került sor. Bogdán Ferenc polgármester kiemelte: történelmi nap ez, amikor hét év végre után átadhatják a felújított kultúrotthont.

Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében hangsúlyozta, példaértékű, hogy a falu népe felekezeti hovatartozás nélkül ilyen szép számban együtt tud ünnepelni, és mindannyian közösen tesznek azért, hogy életük szebb, jobb legyen, szeretetben és békességben. Ennek az eredménye a szép gyülekezeti ház, a templomok, a járható, aszfaltos utak, a víz- és csatornahálózat – mondta. A faluban sok a kisgyerek, „csak haza kell jönni, mert akkor az iskolák is telve lesznek, és a fiatalok itt telepednek le”.

„Mindannyian azért dolgozunk, hogy kellő körülményeket teremtsünk. Építjük a jelent és a jövőt, hogy a kisgyermekek szilárd alapra tudjanak építkezni. Ha megtartjuk a hitet és a magyarságot, akkor ezen a földön, ahol ezer éve élünk, még hosszú jövendőt tudunk építeni” – zárta szavait a honatya, majd arra szólította fel a helybélieket, hogy a megújult kultúrotthont használják a közösség örömére.

Tóth Sándor alpolgármester a korszerűsítés munkálatait ismertette, a pályázatkiírástól a megvalósításig. Elhúzódott a kivitelezés, mert akadályokba ütköztek, majd folyamatosan nőtt az építőanyagok ára. A községre vonatkozó tervek kapcsán ismertette, hogy jelenleg három nyertes pályázata van az önkormányzatnak: az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal felújítására, valamint egy 6,5 km hosszú útszakasz leaszfaltozására vonatkozó. Európai uniós forrásból kápolnát építenek Nagydobán, azt követően Szilágyszentkirályon.

„Van egy stratégiánk: felmértük, hogy a hozzánk tartozó településeken mi a legfontosabb, benyújtottuk a pályázatokat a nagymoni és a csórai kultúrotthonok modernizálására is, de még nem ismerjük az eredményt” – mondta.

Szilágyi Róbert István, a Szilágy megyei önkormányzat alelnöke kiemelte: az együttlét, a közösségben lévő lét határoz meg bennünket, magyarságunkat, hitünket, ezáltal létezünk, ezáltal tudunk a jövőben is megmaradni. „Az a feladatunk, hogy a szilágysági magyar közösségeink, szám szerint 56, gyarapodjanak és a lehetőségekhez mérten tegyünk is ezért. Remélhetőleg jövőre a községet érintő megyei útszakasz felújítását is befejezik, ezáltal modern, európai normák szerint korszerűsített úton lehet majd közlekedni” – mondta.

A művelődési ház átadása után, a délután folyamán, a vérvölgyi diákok előadását és a magyarországi testvértelepülés, a Bács-Kiskun megyei Tabdi színjátszócsoportjának fellépését tekinthették meg az érdeklődők.