Változnak a turisztikai irányzatok Kovásznán

A természetes gyógymódokról, mofettákról és borvízfürdőkről híres Kovásznán a régiós átlagnál hosszabb időt töltenek a turisták. A háromszéki fürdőváros a szálláshelyek kihasználtságában is élen jár. Jellemzően az államilag támogatott kezelőjegyekkel érkezők egy-két hetet maradnak, ez feltornázza a statisztikákban a vendégéjszakák számát, a szálláshelyek kihasználtságát, ám az ágazatban vállalkozók és a városvezetés is arra törekszik, hogy más szolgáltatásokat is kiépítsenek, bevonzzák a fizetőképesebb vendégeket.

A Központi Fejlesztési Régióban tavaly novemberben Kovászna megyében volt a leghosszabb a turisták átlagos tartózkodási ideje, derül ki a gyulafehérvári székhelyű regionális statisztikai igazgatóság napokban közzétett jelentéséből. Az átlagos tartózkodási idő a régióban 1,94 nap volt, ehhez képest Kovászna megyében átlagosan 4,42 napot töltöttek a turisták, míg legkevesebbet Szeben megyében, 1,62 napot. A szálláshelyek kihasználtságát tekintve szintén Kovászna megye vezet a térségben 44,5 százalékkal, a legrosszabbul Fehér megye áll 16,6 százalékkal.

Fotó: Kocsis B. János

Különben a régióban 2022 novemberében 25,4 százalékos a szálláshelyek kihasználtsága, alacsonyabb a 27,6 százalékos országos átlagnál. A régióba a vizsgált időszakban hozzávetőleg 200 ezer turista érkezett, ami egynegyede az országos számnak. A Központi Fejlesztési Régióban megforduló turisták csaknem fele Brassó megyében szállt meg, a legkevesebben – 5,1 százalék – Hargita megyében foglalt szállást.

Kovásznára kevesebben mennek, de többet maradnak

Kovásznára jellemző, hogy kevesebb az érkezés, ám nagyobb a vendégéjszakák száma, a turisták többsége nem két-három napos wellness-hétvégére, hanem 7, 10 vagy 14 napos gyógykezelésre érkezik a fürdővárosba, mutatott rá a Maszol megkeresésére Gyerő József polgármester. Felidézte, hosszú ideig a szociális turizmus volt elterjedt, az államilag támogatott kezelőjegyekkel érkeztek a vendégek, nem vettek igénybe plusz szolgáltatásokat, és így kevés pénz csapódott le a helyi gazdaságba.

A polgármester hangsúlyozta, ennek is megvannak a vitathatatlan előnyei, hiszen a munkaerőpiacot fenntartja, az ágazatban dolgozók személyi jövedelemadójával is gyarapszik a városkassza. Ugyanakkor arra törekednek, hogy szélesítsék a palettát, a nagyobb hozzáadott értéket jelentő idegenforgalmat is meghonosítsák a városban. A változás az első négycsillagos szálloda megépülésével indult be, a magas minőségű szolgáltatások más vendégkört is bevonzottak a szabadpiacról. Ők jellemzően kevesebb időre, inkább hétvégére látogatnak Kovásznára, de több ízben visszatérnek, nagyobb összegeket költenek.

Szélesedik a vendégkör-paletta

Kovászna erőssége a gyógyturizmus, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének egyik központja, ám biztosítani kell a szabadidős tevékenységeket, az élményfürdő még több olyan vendéget vonzhat, akik a szórakozást, az élményelemeket keresik, és több pénzt költenek a városban, mondta a polgármester. Hozzátette, a sípályát egyelőre nem tudták beindítani, mert az időjárás nem kedvezett, a korcsolyapályát viszont működtetik, bár ez jelentős mértékben megterheli a villanyszámlát. Gyerő József arra is kitért, Kovásznán elsősorban nagy szállodák fogadják a vendégeket, kevés a kis szálláshely, ezért a fekete turizmus is elenyésző, ez a fürdőváros javára torzíthatja a számokat.

Fotó: Kovács Zsolt

A Kovászna városi turizmusban a Kovászna Turizmus Rt. az egyik legnagyobb játékos, három szállodát és a tündérvölgyi kempinget működtetik, több mint 800 szálláshelyet biztosítva. Narcisa Diaconu igazgató a Maszolnak elmondta, Kovászna egyediségét a természeti adottságai szavatolják, így az egészségturizmus jelenti továbbra is a legnagyobb vonzerőt. Igyekeznek a teljes palettát lefedni, így a gyógykezelésre érkezők mellett egyre többen érdeklődnek a SPA és wellness-központ iránt, a céges csapatépítők, rendezvények helyszínéül is egyre gyakrabban választják a fürdővárost.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?