banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Újabb határidővel kecsegtetnek a nagyváradi Kálvária-domb újjáépítésére

Újabb és újabb határidők, folyamatosan meghosszabbított szerződések, visszafizetett uniós támogatás, a helyi költségvetés sorozatos megterhelése, és immár négy és fél éve húzódó építkezés – ez jellemzi Nagyvárad egyik legkedveltebb részén, a Kálvária-domb oldalán újjáépítendő parkot. Most úgy becsülik, július közepére befejeződhet a beruházás.

Miután korábban azt nyilatkozta, hogy idén tavasszal befejeződik a nagyváradi Kálvária-domb újjáépítése, és ez mégsem történt meg, újabb határidőt jelentett be Marius Moș, a nagyváradi önkormányzat uniós projektekkel foglalkozó osztályának vezetője. Szerinte „akár már július közepén” befejeződhet a négy és fél évvel ezelőtt földcsuszamlás miatt tönkrement zöldövezet újjáépítése és a domboldal megerősítése.

Kedd délelőtt mindössze hat munkást lehetett megszámolni az építőtelepen | A szerző felvételei

Az újabb határidő már sokadik a sorban, ha minden az eredeti tervek szerint haladt volna, akkor már három éve el kellett volna készülniük az újjáépítéssel, amire az Európai Bizottság is kötelezte a nagyváradi önkormányzatot, mivel uniós pénzből újította fel váradiak által újabban csak Gombaként emlegetett részt. Az avatóünnepség után azonban egy év sem telt el, és a 2016 őszi esőzések után a talaj megcsúszott és tönkretette a bihari megyeszékhely egyik legkedveltebb és leglátogatottabb övezetét. A Kálvária-domb tetejéről ugyanis páratlan kilátás nyílik Nagyváradra, és ezt nemcsak az ide érkező turisták, hanem a helybéliek is előszeretettel élvezték.

Egy kisebb, a 2015. decemberi átadás és a 2016. novemberi földcsuszamlás közötti időszaktól eltekintve azonban immár nyolc éve lezárt építési terület a domboldal, a Kálvária tetejére csakis az egyetlen felvezető utcán lehet feljutni a kör alakú, kúptetejű vendéglőig, amelynek formájáról kapta legújabb kori nevét a sokak által már csak Gombaként emlegetett városrész.

Marius Moș, a nagyváradi önkormányzat uniós projektekkel foglalkozó osztályának vezetője tudatta, eddig összesen hatvanhét vasalt betoncölöpöt öntöttek a domboldalba, hogy ezzel rögzítsék a talajt, de most kiderült, ez sem elegendő, és további húsz cölöppel kell még megerősíteni a területet. A kivitelező egyébként újabb 2,6 millió lejért vállalta el a munkát, miután 2018-ban már kiutalt a helyi önkormányzat 2 millió lejt a helyreállításra. Ezzel együtt tetemes kiadásba szaladt bele a helyhatóság, ugyanis az eredeti projekt megvalósítása is 1,7 millió euró volt, amelyből 931 ezer euró volt a váradi önkormányzat önrésze.

A 2016-os földcsuszamlás a szakértői vélemények szerint az akkori tervezők és kivitelezők miatt következett be, mert nem stabilizálták megfelelően a domboldalt, amelyre ráadásul hatalmas betonépítményeket is felhúztak. Az esős ősz során a talaj átázott és egyszerűen lecsúszott, mindent tönkretéve néhány másodperv alatt. Mivel a pályázatot nagyrészt az Európai Unió finanszírozta, kötelezte az önkormányzatot a károk helyreállítására – immár önköltségen. Miután azonban kiderült, hogy sorozatos mulasztás miatt történt a baleset, a váradi polgármesteri hivatalnak az uniós támogatást is vissza kellett fizetnie.

Akármennyire is optimista most a nagyváradi városháza, csak kétkedve fogadható el, hogy ezúttal sikerül tartaniuk az újabb határidőt. A területrendezési munkálatokon kedden délelőtt mindössze három erőgép és összesen hat munkás dolgozgatott kényelmesen.

Amint a Maszolon még idén márciusban megírtuk, maguk a munkások sem hitték el, hogy tavaszra befejezik az építkezést, mint ahogyan azt a városáza állította. Mi több, munkaerőhiányra és a rengeteg elvégzendő feladatra hivatkozva úgy becsülték, hogy leghamarabb őszre készületnek el a megbízással.

Kapcsolódók

Kimaradt?