Donald Trump amerikai elnök hétfőn megismételte felhívását, amelyben arra kérte az országokat, járuljanak hozzá a tengeri forgalom újranyitásához a Hormuzi-szorosban. Panaszkodott, hogy egyesek nem „túlságosan lelkesek”, és megjegyezte, hogy neki a „lelkesedés szintje” számít – írja a Reuters alapján a News.ro.

„Számos ország mondta, hogy már úton vannak. Egyesek nagyon lelkesek, mások viszont nem” – mondta az amerikai elnök, anélkül, hogy megnevezte volna a hívására pozitívan válaszoló országokat. „Némelyikük olyan ország, akiket hosszú évek óta segítünk. Megvédtük őket szörnyű külső forrásoktól, ők mégsem voltak olyan lelkesek. A lelkesedés szintje pedig számít nekem” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok több szövetségese is kijelentette hétfőn, hogy nem tervezik hajók azonnali küldését a Hormuzi-szoros felszabadítására. Donald Trump szerint Emmanuel Macron francia elnök válasza a segítségkérésre nem volt „tökéletes”. Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán Macronnak 8-as osztályzatot adott. Ennek ellenére azt mondta, arra számít, hogy végül pozitív válasz érkezik Franciaország részéről. „Azt hiszem, segíteni fog nekünk, majd tájékoztatom önöket” – mondta újságíróknak Macronra utalva, és megjegyezte, hogy egy nappal korábban beszéltek a kérdésről. Múlt héten Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Franciaország fontolóra vesz egy missziót a Hormuzi-szorosban.

Donald Trump azt is elmondta: úgy véli, az Egyesült Királyság részt vesz majd a Hormuzi-szoros védelmében. „Szerintem be fognak kapcsolódni, be is kellene kapcsolódniuk” – fogalmazott.

A Hormuzi-szoros újranyitására irányuló esetleges koalícióról kérdezve Trump elmondta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter fogja bejelenteni a részt vevő országokat. „Inkább még nem mondanám el, de meg fogjuk tenni a bejelentést. Marco Rubio és a projektben részt vevő emberek teszik majd meg a bejelentést” – mondta Trump.

Trump azt is állította, hogy az Egyesült Államok 30 aknatelepítő hajót semmisített meg a Hormuzi-szorosban. „Csapást mérünk a képességükre, amellyel a kereskedelmi hajózást fenyegetik a Hormuzi-szorosban, több mint 30 aknatelepítő hajót semmisítettünk meg” – mondta Trump. Az amerikai elnök hozzátette, nem tudja biztosan, hogy Irán valóban telepített-e aknákat a szorosban.

„Ez nem a mi háborúnk”

„Mit vár (...) Donald Trump, mit tegyen egy-két európai fregatt a Hormuzi-szorosban ott, ahol a hatalmas amerikai haditengerészet sem boldogul?” – jelentette ki hétfőn Berlinben a német védelmi miniszter, Boris Pistorius, egyúttal jelentéktelennek nevezve Trump fenyegetéseit, miszerint a segítség elmaradásának következményei lehetnek a NATO-ra nézve. „Ez nem a mi háborúnk, nem mi kezdtük” – fűzte hozzá a német védelmi miniszter.

Az Egyesült Királyság együttműködik szövetségeseivel egy kollektív terven a szoros hajózási szabadságának biztosítása érdekében – közölte Keir Starmer miniszterelnök, elismerve ugyanakkor, hogy ez nem lesz könnyű, és megismételte, hogy Nagy-Britannia nem hagyja magát belesodorni egy szélesebb körű háborúba. Nagy-Britannia rendelkezik olyan autonóm aknakereső rendszerekkel, amelyek bevethetők lennének – mondta Starmer.

Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas kijelentette, hogy a blokk tárgyalásokat folytat az ENSZ-szel egy olyan megállapodás kidolgozásáról, amely az ukrán gabonaexportot az orosz-ukrán háború alatt lehetővé tevő egyezmény mintájára épülne.

Az EU arról is egyeztet, hogy módosítsák-e a közel-keleti haditengerészeti missziójának, az Aspidesnek a mandátumát – amely jelenleg a Vörös-tengeren védi a hajókat a jemeni húszi lázadók támadásaitól –, hogy az kiterjedjen a Hormuzi-szorosra is – mondta Kallas. Azonban Görögország, amely az Aspides missziót vezeti, közel-keleti részvételét továbbra is a Vörös-tengerre korlátozza – közölte a kormányszóvivő, Pavlosz Marinakisz.

Dánia nyitott lenne, a spanyolok és olaszok nem

Dánia szerint az EU-nak törekednie kellene a szoros újranyitására, még akkor is, ha nem ért egyet a háborúval. „Még ha nem is tetszik nekünk, ami történik, szerintem bölcs dolog nyitottnak maradni arra az elképzelésre, hogy Európa... valamilyen módon hozzájáruljon, de a konfliktus enyhítése céljából” – nyilatkozta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter.

Más európai országok viszont kizárni látszanak ezt a lehetőséget. Spanyolország közölte, hogy nem tesz semmit, ami fokozná a konfliktust, míg Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy hadihajók küldése egy háborús övezetbe a konfliktusban való részvételként lenne értelmezhető. „Olaszország senkivel sem áll hadban, hadihajók küldése egy háborús övezetbe pedig a háborúba való belépést jelentené” – mondta Salvini újságíróknak Milánóban.

Kína a maga részéről minden érintett féllel tárgyalásokat folytat a szoros ügyében a konfliktus enyhítése érdekében – közölte hétfőn az ország külügyminisztériuma.