Tovább küzd a kilakoltatás ellen az apát – A Szentszék segítségére is számít

Beperelte az önkormányzatot és a végrehajtót, várja a kataszteri szakvéleményt és közben az épületegyüttes ügyének újratárgyalását készül kérvényezni Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát.

A váradhegyfoki prépost-prelátus ez utóbbi fejleményt csütörtökön hozta nyilvánosságra. Akkor, amikor a hívekkel együtt várták a végrehajtót az Úri (ma Roman Ciorogariu) utcai templomnál. Lejárt ugyanis az egy hónap türelmi idő, amit Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi apát előzetes kilakoltatása ügyében áprilisban jóváhagytak és jegyzőkönyvben rögzítettek, miután órákon át bejárták az épületet és leltárba vették a javakat. Emlékezetes, hogy bár az önkormányzat több ízben hangsúlyozta, hogy a templomra nem vonatkozik a kilakoltatási végzés, a sekrestyét mégis az iskolaépülethez sorolták, így az apátnak nem csak a rendházból kell távoznia, de még a tevékenységéhez használt tereket sem használhatja.

Fejes Rudolf Anzelm folytatja a bírósági csatát | Fotó: A szerző felvétele

Ez megnehezíti majd a munkáját, ismerte el a reggeli mise alkalmával is, amikor újfent ismertette a régóta húzódó, bonyolult jogvitát, törvénytelennek tartva az önkormányzat vele szembeni intézkedését.

A Maszolon már több ízben beszámoltunk arról, hogy a polgármesteri hivatal ennek a belvárosi épületegyüttesnek az iskolaként szolgáló részét, a Mihai Eminescu Főgimnáziumot uniós finanszírozással készül felújítani, miután jogerős bírósági végzés révén a város tulajdonának tekintik. Az apát hangsúlyozta: az iskola a Roman Ciorgariu 18 szám alatt található, a rendház a 16 szám, a templom pedig 14 szám alatt szerepel. Hamis telekkönyvezést emlegetett, ugyanakkor rámutatott: a végzés csak az iskola címére vonatkozott, így a végrehajtó az önkormányzat képviselőjével és a csendőrökkel gyakorlatilag betört a rendházba, amikor az udvar felöli részen áprilisban behatoltak.

Emiatt azóta már pert indított – mondta most Fejes Rudolf Anzelm. „A kilakoltatási végzésben nem szerepel az udvar. Az külön telekkönyvi számon és külön lakcímen van. Ők ezt lefoglalták, túllépték a jogcímet és a hatáskört. Ráadásul betörtek, felfeszítették az ajtót” – magyarázta az apát, amikor az eltelt időszak fejleményeiről kérdeztük.

De ez csupán apró része ennek a terebélyes ügynek, amelyben folyamatban van az előzetes kilakoltatás elleni alapfokú bíróság döntés elleni fellebbezés tárgyalása is, amely során kataszteri szakvélemény készítését rendelték el. Erre júniusban kerülhet sor, de már nem a váradiak foglalkoznak vele, hanem a szatmári bíróság, mert időközben áthelyezték a pert, fenntartva minden eddigi rendelkezést.

Fejes Rudolf Anzelm közölte azt is, hogy a generális apát a Szentszéknél is bemutatja az ügyet, és Nagyváradra is ellátogat az ügy kapcsán.

Restitúciós per „újratöltve”

Az apát nem adja fel a harcot, olyannyira nem, hogy a kilakoltatási végzés elleni per mellett az eredeti tulajdonvita újratárgyalásának kérvényezését helyezte kilátásba. Már a mise alkalmával is bejelentette, majd később újságíróknak és a híveknek is elmondta: az országos levéltárból előkerült az egykori művelődés- és oktatásügyi minisztérium egy olyan belső okirata, amelyben az állam ügyvédje kimondta, hogy teljesen jogtalan Onisifor Ghibu 1936-os tervezett átírása, viszont az utolsó passzusban megjegyzi, hogy azért meg lehet engedni, mert más vagyonokat is ugyanígy átírtak. „Ez az irat felhasználható, van szűk két hetem, hogy a bíróságon kérjem az újratárgyalást” – mondta Fejes Rudolf Anzelm, aki szerint ez azért fontos, mert az önkormányzat épp erre az 1936-os átírásra alapozta a pert. Az újratárgyalás az egész épületegyüttesre vonatkozik, erősítette meg portálunknak az apát, aki kérdésünkre közölte: ezt az okiratot azért nem használták fel korábban, mert a levéltár akkor nem adta ki. Nyomatékosította azt is: ha kell, mindkét pert európai szintre viszi, kártérítést fog kérni.

Emlékeztetőül: Az iskola épülete körüli per már bő tíz évvel ezelőtt lezárult. Az országos restitúciós bizottság arra hivatkozva tagadta meg az iskola – és egyéb javak – visszaszolgáltatását a premontrei rendnek, hogy a restitúciós törvény csupán a kommunizmus idején elkobzott vagyonra vonatkozik, a rendet viszont először 1936-ban fosztották meg tulajdonától. Akkor Onisifor Ghibu tanügyminisztériumi megbízott önkényesen íratta át a román államra a telekkönyvi papírokat. Amikor a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, a premontreiek is visszakapták az iskolát, de 1948-ban a román kommunista rezsim újból kisajátította azt. Ezt az újraállamosítást viszont figyelmen kívül hagyták, mert Ghibu ’36-os jóváhagyása miatt a telekkönyvi papírokon a román állam szerepelt tulajdonosként.

Nemzetközi visszhang

A végrehajtó végül nem jelent meg csütörtökön a helyszínen, ahol viszont ismét több támogató gyűlt össze, hogy kiálljanak az apát mellett. Köztük Borvendég Zsuzsanna, a magyarországi Mi Hazánk pártjának európai parlamenti képviselője, aki közölte: visszaélés, sikkasztás, lopás gyanúja miatt kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják ki az uniós finanszírozást, amit az Eminescu-gimnázium felújítására jóváhagytak. „Várom a válaszukat” – mondta, hozzátéve, hogy az EP-parlamentben is felszólalt a kilakoltatási ügy kapcsán és mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi térben is minél nagyobb visszhangot kapjon a román hatóságok szerinte „otromba, vállalhatatlan fellépése”.

Borvendég Zsuzsanna EB-vizsgálatot kért | Fotó: A szerző felvétele

Torockai László, a Mi Hazánk pártelnöke is ismét eljött Nagyváradra és hiányolta, hogy más politikusok nem állnak ki az ügy mellett. Továbbra is magyar konszenzust szorgalmaz, ismételten Magyar Péter miniszterelnök közbenjárásával.

Tőkés László, volt királyhágómelléki református püspök a templom előtt összegyűlt hazai és magyarországi sajtó képviselőinek hangsúlyozta, hogy szerint az iskolát is vissza kellene adni a premontrei rendnek, a jogi helyzet viszont jól szemlélteti, ahogyan a román hatóságok 36 év óta „kifárasztásos módszert” alkalmaznak. Számára megtiszteltetés és lelkiismereti kötelesség kiállni Fejes Rudolf Anzelm mellett. Az apátot méltatta Szilágyi Zsolt, az EMSZ alelnöke is, aki a premontrei közösség tagjaként kijelentette: „ha a diktatúra elvette az iskola épületét, a demokrácia pedig el akarja venni a rendházat, a papi lakot és a sekrestyét, akkor nekünk keresztényként kiállni ez ellen egyet jelent a megmaradásunkért való kiállással”. Elhangzott az is, hogy Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő üzente, ő is felvállalja és képviseli az ügyet.

A felújítás folytatódik

A magyarországi politikusok magyar ügynek tekintik, bár Florin Birta nagyváradi polgármester már korábban leszögezte: ez nem etnikai ügy, nem kell az irányba elterelni. A csütörtöki fejlemények nyomán Octavian Haragoș, a polgármesteri hivatal szóvivője érdeklődésünkre elmondta: van egy jogerős bírósági határozat, ők az alapján a tervek szerint folytatják a beruházást és elkezdik az iskola felújítását. A finanszírozás adott helyzetben nincs veszélyben. A munkálatokat júniusban kezdhetik el.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?