Alapfokon döntést hozott a nagyváradi bíróság Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát kilakoltatása ügyében.

Többszöri halasztás után csütörtökön ítéletet hirdetett a nagyváradi bíróság Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát kilakoltatása ügyében. A hivatalos honlap szerint azt ugyan elfogadták, hogy alkotmánybíróság elé terjesszék az ügyet, annak döntéséig viszont nem függesztették fel a polgármesteri hivatal kényszerintézkedéseit: a helyi önkormányzat által kezdeményezett kilakoltatás végrehajtandó.

„2026-ban Romániában azt kell megélnem, hogy abból az egyházi funkcióból és abból az intézményi térből, amelynek szentelt és elismert egyházi státusza van, gyorsított eljárással, azonnali végrehajtással akarnak kilakoltatni, mintha egy közönséges magánjogi bérleményről volna szó” – fogalmazott a kanonokrend helyi prépost-prelátusa az ítélethirdetést követően kiadott közleményében. Kiemelte: a bíróság elutasította kifogását, hogy a gyorsított kilakoltatási eljárás elve nem alkalmazható olyan esetben, amikor az érintett ingatlan egyházi jogállásban lakott és működtetett rendház, egyházi székhely. Elutasította azt az érvet is, hogy az önkormányzat nem jogosult egy egyházi intézményt kilakoltatással kiüríteni, az alkotmány értelmében az egyházak jogállását külön törvény szabályozza. „Amíg a rendház az egyházi közösség elidegeníthetetlen tulajdona és szolgálati tere, addig az ilyen eljárás hatáskörtúllépést jelent” – véli Fejes Rudolf Anzelm, akinek azt a kérését is elutasították, hogy az európai unió bíróságától kérjenek jogorvoslatot.

Kapcsolódó

Az államfőhöz fordult a kilakoltatással fenyegetett apát

Korábbi levelére ugyan nem kapott választ, most mégis újabb kérelemmel fordult Nicușor Dan államfőhöz a nagyváradi önkormányzat által kilakoltatással fenyegetett apát.

premontrei rend Nagyvárad kolostor egyház önkormányzat pereskedés

Mint korábban már írtunk, az apát törvénysértésre, jogtalan telekkönyvezésre és jogi abszurditásra hívta fel korábban a figyelmet. Még az államfőhöz is címzett levelet az ügyben, külföldről pedig petíció indult, hogy jobb belátásra bírják a nagyváradi önkormányzatot, amely gyakorlatilag a belvárosi Mihai Eminescu Főgimnázium uniós forrásból történő felújítása kapcsán sürgeti az épületrész kiürítését.

„Cinikus és jogilag vállalhatatlan”

A csütörtöki ítéletet Fejes jogsértőnek tartja, már csak azért is, mert a temesvári ítélőtábla épp aznap hozott jogerős döntést abban az ügyben, amelyben sérelmezte, hogy tavaly augusztusa óta nem tűztek ki érdemi tárgyalási napot egy kártérítési perében, ugyanakkor a nagyváradi ítélőtábla még nem hozott döntést a kilakoltatási ügye peráthelyezéséről. „Ebben a helyzetben a legelemibb jogállami minimum az lett volna, hogy a kilakoltatási pert felfüggesztik, amíg az ítélőtábla az áthelyezésről dönt, mert a gyorsított kilakoltatás végrehajtása visszafordíthatatlan, mert ha egyszer valakit kitesznek egy ingatlanból, akkor utólag hiába mondják, hogy majd érvénytelenítjük a döntést, ha befogadtuk az áthelyezési kérelmed” – vélekedett az apát. Szerinte adott esetben nem létezik tényleges visszaállítás, ez „jóvátehetetlen valóság”.

Emlékeztetett: a kilakoltatási per felfüggesztését már november 25-én megtagadták, azon álláspont alapján, hogy ha a peráthelyezést később elrendelik, akkor érvénytelenítik az addigi döntéseket. „Ez cinikus és jogilag is vállalhatatlan szemlélet, mert a kár nem papíron keletkezik, hanem a valóságban, mert a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság rendházából és az egyházi székhelyemről való kilakoltatásom nem egy sor a jegyzőkönyvben, hanem élethelyzet, működés, szolgálat és intézményi rendeltetés szétverése” – fogalmazott Fejes Ruldof Anzelm, aki szerint az áthelyezési eljárást február 4-én tárgyalják, de ennek a felsőbb bíróságnak a döntése most „kiüresedett”. „Mintha egy későbbi döntés vissza tudná adni azt, amit egy azonnali kilakoltatás elvisz: a működő Váradhegyfoki Premontrei Prépostság egyházi székhelyét, a váradhegyfoki premontrei rendház rendeltetését, a préposti-prelátusi szolgálatom folytonosságát és az emberi méltóságom. Mert a kilakoltatásom nem egy adminisztratív félreértés, hanem élethelyzet: a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság intézményi működésének ellehetetlenítése és egy megszentelt tér kiürítése” – fogalmazott.

„Célja a teljes kiszorítás”

A csütörtöki döntés ellentmond a jóhiszemű eljárás és a pártatlanság elvének, nemcsak egy jogi fordulópontnak, hanem erkölcsi határvonalnak tartja. „Ami velem történik, az nem véletlen, nem »hiba a rendszerben«, hanem annak a működésnek a következménye, amelyben a jog nem véd, hanem eszközzé válik” – vélekedett.

Kapcsolódó

Magyar történelmi székhelyet támad Nagyvárad önkormányzata

November 25-én, papíron eldőlhet, hogy el tudják-e hallgattatni a majdnem kilencszáz éves prépostság hangját. 

Megszólalt a héten... Nagyvárad egyházi ingatlanok

Fejes Rudolf Anzelm meglátása, hogy a történtek egy folyamat része, amelynek „célja a teljes kiszorítás: nemcsak a rendház, hanem a premontrei templom, a templomkert, a kápolnák, a sekrestye, az egész váradhegyfoki egyházi tér és az élő egyházi jelenlét eltüntetése.” „Ezt ma már nem lehet szépíteni, mert a gyorsaság és a végrehajthatóság itt nem a rendteremtés eszköze, hanem erődemonstráció: annak üzenete, hogy »ezt is meg tudjuk csinálni, és ha kell, még többet is« – még akkor is, ha közben a pártatlanságot biztosítani hivatott garanciák, a kizárás és az áthelyezés kérdései nyitva vannak” – fogalmazott az apát, emlékeztetve arra a húszmillió eurós önkormányzati projektre, amit jómaga több szinten is megtámadott és szerinte kilakoltatásával akarják utólag „letisztítani”, még mielőtt felsőbb fórumok érdemben tisztázhatnák a kereteket.

Megkeresésünkre a kilakoltatási felszólítást korábban aláíró Lucian Popa, az ingatlanügyi osztály vezetője közölte, mivel peres ügyről van szó az a jogi osztályra tartozik, amúgy meg a döntés a polgármesteré. Ez a csütörtöki bírósági ítélet megfellebbezhető.