Petíciót indított a CitizenGo madridi székhelyű jogvédő-szervezet Magyarországról annak érdekében, hogy megakadályozzák a premontrei rend nagyváradi apátjának, Fejes Ruldof Anzelmnek a kilakoltatását.

A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság Facebook-oldalán az apát szerdán tájékoztatott arról, hogy Teleki Béla a civil szervezet kampányigazgatója felkérte arra, hogy írjon egy rövid, személyes levelet a közösségük tagjainak, bemutatva a helyzetet a saját szemszögéből, bátorítva őket a petíció aláírása. Bízik abban, hogy kezdeményezésük hasznára lesz a prépostság nagyváradi jelenlétének és megmaradásának.

A Citizengo.org honlapján elérhető petícióban emlékeztettek arra, hogy a polgármesteri hivatal kilakoltatási végzést küldött az apátnak. „Fejes Rudolf Anzelm apát egy köztiszteletben álló lelki vezető, arra kényszerül, hogy elhagyja a 800 éves premontrei kolostort, ahol évtizedek óta élt és szolgált” – húzták alá, megjegyezve, hogy szerintük a váradi önkormányzat mondvacsinált indokokkal, bírósági ítélet nélkül adta ki a kilakoltatási parancsot. „Tettük a kommunizmus legsötétebb napjait idézi, amikor templomokat zártak be és papokat hallgattattak el. Közvetlen támadást intéztek a vallásszabadság, a keresztény örökség és a nemzetek békés együttélése ellen” – olvasható a petíció szövegében, ahol úgy vélekednek, hogy Anzelm apát lakhelye nem csupán egy épületrész, hanem „a kultúra és a magyar keresztény identitás szimbóluma egy történelmileg hányattatott régióban”.

A kezdeményezők szerint ez az utolsó esély a cselekvésre, eljött az idő, hogy a határon túlról is üzenjenek, hogy kellő nyomást gyakoroljanak Florin Birta nagyváradi polgármesterre, hogy lemondja a kilakoltatást.

Emlékeztettek, hogy Böcskei László római katolikus püspök is kiállt a rendház mellett, de Anzelm apát Facebook-bejegyzése szerint hiába az egyházfő próbálkozása, legutóbbi levelében a polgármesteri hivatal illetékes osztályvezetője azt írta, hogy nem változtatnak a terveiken. Az apát az emberi jogok európai bíróságához is fordult, de ügyét nem kezelik sürgősségi eljárással. Közösségi oldalán újfent csatolta a kolostor 1997-es elismerését és jogi személyiségi státusának igazolását, leszögezve: „Ebből a kolostorból jogilag kilakoltatni engedem nem lehet”.

Amúgy, mint korábban írtuk, a premontrei rend már rengeteg peren van túl. A rendház tulajdonában ugyanis egy teljes épületegyüttes volt, beleértve a napjainkban Mihai Eminescu néven működő főgimnázium épületét is, amelyet a nagyváradi önkormányzat egy 20 millió eurós uniós támogatás révén akar felújítani. Ez a rész mindig is oktatási intézmény volt, viszont ahogyan arra Böcskei püspök is rámutatott, a rendház helyiségeiből még a kommunizmusban sem lakoltatták ki a szerzeteseket.

Kapcsolódó

Kilakoltatási felszólítás a kolostor bejáratán – az apát szerint jogi abszurditás

Kilakoltatási felszólítást függesztett ki a nagyváradi önkormányzat a premontrei kanonokrend kolostorának kapujára.

Nagyvárad premontrei rend egyházi ingatlanok kilakoltatás

Ahogyan már a Maszolon korábban beszámoltunk a rend helyi prépost-prelátusa, Fejes Rudolf Anzelm törvénysértésről, jogtalan telekkönyvezésről és jogi abszurditásról beszélt. Többször felhívta a figyelmet arra, hogy a rendház a kanonokrend kánonjogi és történeti tulajdona, amely a szerzetesi fogadalomhoz kötődő életvitel megszentelt tere. Nem egy egyszerű ingatlan, hanem úgynevezett sacra bona, amit a római katolikus egyház jogrendje valamint a román kormány határozatai is megerősítenek és védenek. A hazai vallásügyi államtitkárság évente tanúsítja ezt.  

A Magyarországról indult petíciót szerda koradélután már közel ötezren írták alá.