Történelmi döntés: Romániának jogilag el kell ismernie és védenie kell az azonos nemű személyek közötti párkapcsolatokat – jelentette be az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi határozatát az ACCEPT Egyesület. Az LGBT-közösség jogaiért küzdő civil szervezet négy éve vár a Buhuceanu és Ciobotaru, valamint további 20 pár ügyében, Románia ellen indított kollektív keresetének jogorvoslatára. Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba figyelmeztetett: Románia még fellebbezhet az ítélet ellen, ugyanakkor szerinte sikertelenül.

„Nyertünk! Most először a bíróság elismerte, hogy a felperesek családok. Ez volt az első lépés, a következő lépés a román kormány kezében van, hogy jogilag is elismerje az azonos neműek párkapcsolatát” – fogalmazott Iustina Ionescu, emberjogi ügyvéd, aki ebben a kollektív perben a családokat képviselte a bíróságon. Rámutatott: korábban az alkotmánybíróság – a 2018-as Coman-Hamilton-ügyben – is rávilágított már arra, hogy az azonos neműek párkapcsolata is családnak tekintendő, ugyanolyan szükségleteik vannak és ugyanolyan jogi védelemre szorulnak, mint a hagyományos családok.

„A diszkriminációnak véget kell érnie és véget is fog érni az emberjogi bíróság döntése révén. Ez történelmi döntés” – hangsúlyozta Ionescu a Facebook-on élőben közvetített sajtótájékoztatón. Hozzátette: a bíróságon több hasonló ügy van még folyamatban, a román államnak pedig meg kell értenie, más elmarasztaló döntések is lesznek, amennyiben nem ismeri el az azonos neműek közötti párkapcsolatot. Ionescu azt mondta, a tárgyalás során Románia nem is tagadta ezt a jogi hiányosságot, azzal védekezett, hogy a jogszabályokat még nem hozták meg erre vonatkozóan. Emiatt abban bízik, hogy az államnak nem lesz olyan éve, amely alapján fellebbezhetne a keddi döntés ellen.

Az ACCEPT közleménye is kiemelte, hogy a strasbourgi bíróság elmarasztalta Romániát, amiért a perben szereplő személyek esetében megsértette az emberjogi egyezmény azon cikkelyét, amelyik a magánéletet és a családhoz való jogot védi. Ugyanakkor arra is kötelezi az országot, hogy helyezze törvényes keretek közé az azonos neműek párkapcsolatát.

Elérkezett az idő az elismerésükre

Florina Presadă, az ACCEPT Egyesület ügyvezetője szerint elérkezett az idő, hogy ezeket a családokat jogilag is elismerjék, hiszen azok is ugyanúgy szeretetre, tiszteletre és bizalomra épülnek, mint a hagyományos családok. „Szükség van egy jogi keretre, ami védi őket. Ennek a hiánya a legsúlyosabb diszkrimináció, amit a román állam elkövet az állampolgáraival szemben” – jelentette ki. Kiemelte: a melegek nem lehetnek párjuk mellett a kórházi betegágynál, nem lehetnek kedvezményezettjei az egészségügyi biztosításnak, mint ahogyan párjuk elhunyta esetén sem védi őket semmi egy esetleges örökösödési per során.

Presadă leszögezte: egyesületük gondoskodni fog arról, hogy Románia végrehajtsa a bírósági határozatot, és ismét felszólították a kormányt arra, hogy teremtse meg a jogi keretet az azonos neműek párkapcsolatának elismerésére.

„Romániának el kell fogadnia egy olyan jogi formát, amelyben elismeri az azonos neműek alkotta családokat. A CEDO egyértelműen aláhúzza, hogy ezeknek a családoknak sürgősen elismerésre van szükségük, hogy azonos jogaik legyenek és törvényes keret védje az együttélésüket” – hangsúlyozta az egyesület, amelyik pár napja petíciót is indított annak érdekében, hogy mihamarabb módosítsák a civil törvénykönyvet úgy, hogy az lehetővé tegye az azonos neműek házasságkötését, illetve ismerjék el Romániában a külföldön kötött melegházasságokat. Tegyék ugyanakkor nemtől függetlenné a bejegyzett élettársi viszonyt, és alapból védjék a családokat tulajdonjogi és egészségügyi szempontból, valamint a családon belüli erőszak ellen – ismételték meg a kéréseket.

Kiemelték: a politikai pártoknak is be kell látniuk azt, hogy több szászezer román állampolgárnak szüksége van erre a jogi védelemre. „A kutatásaink szerint a romániai társadalom felkészült erre. Egy felmérés alapján a megkérdezettek 71 százaléka szerint érintené negatívan, ha jogilag elismernék az azonos neműek párkapcsolatát, 68 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy mindegyik családot védeni kell jogilag. Elérkezett az idő. Tegyünk igazságot” – fogalmazott Presadă.

Gyakorlatba ültetésre várnak

Erre vár Florin Buhuceanu és Victor Ciobotaru is, akik bevallásuk szerint elérzékenyülve fogadták a bíróság keddi döntését. A pert azt követően indították, hogy a kapcsolatukat nem tehették hivatalossá anyakönyvvezető előtt.

Buhuceanu kiemelte: a kollektív perben részt vevő párokon kívül Romániában több tucat más család is hozzájuk hasonló bizonytalanságban él. Mostani sikerük nekik is szól, és folytatni fogják, amíg a bírósági döntést az állam gyakorlatba ülteti. Victor Ciobotaru kifejtette, négy év várakozás után az emberjogi bíróság igazat adott nekik, kimondta, hogy nekik is védelmet kell biztosítania az államnak. „Azt akarjuk látni, hogy ezt a határozatot gyakorlatba ültetik. Mi kilenc éve vagyunk együtt Florinnal, de vannak olyan párok, akik már 20 éve vannak együtt. Képzeljék el, hogy milyen húsz éven át úgy együtt élni valakivel, akit szeretsz, hogy ne legyen bizonyosságod arról, hogy a nehéz helyzetben mellette lehetsz. Mi azért vagyunk együtt, mert szeretjük egymást. Ebből a szeretetből merítjük az erőt, hogy tovább harcoljunk a jogainkért” – fogalmazott.  

Romániának kötelessége lesz elfogadni

A döntés kapcsán Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács a Maszolnak rámutatott, hogy a keddi ítélet ellen a román állam három hónapon belül fellebbezhet a felsőfokú bíróságnál. „Sikertelenül, véleményem szerint, mert pár hónapja Oroszország esetében egy hasonló ügyben döntött a legfelsőbb bíróság és elmarasztalta Oroszországot. Ez azt jelenti, ha ez a mai döntés véglegessé válik, akkor Romániának kötelessége elfogadni egy törvényt, amivel leszabályozza, elismeri és védi az azonos nemű párokat” – mondta.

Emlékezetes, hogy a posztkommunista országok közül Románia volt az utolsó, amelyik törölte a büntetőtörvénykönyvből a homoszexualitást. Ez mindössze pár éve, 2001-ben történt meg, és ez is azzal magyarázható, hogy az ország NATO és Európai Uniós csatlakozásának a feltétele volt. „Sokáig tabutéma volt, sokáig kiaknázták ezt a témát, az előítéleteket, az intoleranciát. Ugyanez történt 2018-ban is, amikor az alkotmányt szerették volna módosítani, szerintem most is várható bizonyos radikálisabb, szélsőségesebb reakció” – mondta Asztalos, felidézve a 2018-as referendumot, amikor is alkotmányba akarták volna foglalni, hogy család csak nő és férfi közötti kapcsolaton alapulhat, ellehetetlenítve ezáltal az azonos neműek párkapcsolatának jogi elismerését.

Asztalos szerint a posztkommunista országokra jellemző, hogy ha történt valami jelentősebb előrehaladás, az mindig külső nyomásra történt. Most az emberjogi bíróság lehet a külső nyomás, ugyanakkor jómaga is részt vett egy olyan törvénymódosító javaslat kidolgozásában, ami az élettársi viszonyt szabályozna. „Még 2018-ban megszerkesztettünk egy törvénymódosító javaslatot, ami az élettársi viszonyról szól. Azt abban az időszakban egyeztettük is a parlamenti pártokkal, frakciókkal. Vagy 50 képviselő és szenátor alá is írta. Több törvénytervezet létezik a parlamentben az élettársi viszonyról, meglátjuk, hogyan halad, mit dönt a parlament” – ecsetelte Asztalos.

Noha az ACCEPT Egyesület szerint a társadalom „megérett” az LGBT-közösség elfogadására, Asztalos a közvéleménykutatások alapján úgy látja: bár a társadalom valóban elfogadóbb a melegpárokkal szemben, de még mindig nagy fokú intolerancia észlelhető.

Az ortodox egyház „toxikusnak” tartja

Az „ellenzéki hangokra” nem kellett sokat várni a keddi döntés kapcsán, a Román Ortodox Egyház ugyanis közleményben utasította el az azonos neműek párkapcsolatának jogi elismerését. A G4media.ro által közölt állásfoglalásban az egyház képviselői úgy fogalmaztak, hogy a civil élettársi viszony törvényesítése aláásná a házastársak felelősségvállalásának értékét, „toxikus forrása” a család fontosságának és erkölcsi értékének a szétrombolásának. Az ortodox egyház szerint ez a társadalom spirituális és erkölcsi rendjének a megbontását jelentené, és csak az első, „ravasz lépés” a melegházasságok törvényessé tétele érdekében. Leszögezték: a családhoz való jog szorosan összefügg az adott társadalmak kulturális és történelmi hagyományaival, így semmilyen európai vagy nemzetközi irat nem kötelezhet egy államot arra, hogy arra külön státuszt dolgozzon ki.