Több mint 800 munkaügyi ellenőrzés volt egy év alatt Szilágy megyében

Több száz ellenőrzés, jelentős bírságok, a feketemunka visszaszorítása, valamint a munkahelyi biztonság erősítése jellemezte a Szilágy Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM) elmúlt időszakát.

A prefektusi kollégium ülésén ismertetett jelentés szerint az intézmény 2025-ben és 2026 első felében kiemelt figyelmet fordított a munkavállalók jogainak védelmére, a munkabalesetek megelőzésére és a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítésére. Az ülésen Dari Tamás alprefektus hangsúlyozta: a jogszabályok betartása nem csupán kötelezettség, hanem a gazdaság hosszú távú fejlődésének egyik alapfeltétele.

A munkaügyi felügyelőség székhelye Zilahon | Fotó: Kulcsár Mária

Az alprefektus rámutatott, hogy a munkaügyi ellenőrzések elsősorban nem büntető jellegűek, hiszen azt a célt szolgálják, hogy a munkavállalók biztonságos, kiszámítható és törvényes körülmények között dolgozhassanak.

„A munkavállalók biztonsága, egészsége és jogainak tiszteletben tartása nem lehet alku tárgya. Az állam feladata, hogy biztosítsa a jogszabályok érvényesülését, ugyanakkor fontosnak tartjuk a megelőzést, a tájékoztatást és az együttműködést. A cél nem kizárólag a szabálytalanságok feltárása, hanem azok megelőzése” – fogalmazott Dari Tamás.

Az alprefektus szerint a munkaügyi felügyelőség munkája rendkívül szerteágazó, hiszen egyszerre felügyeli a munkaviszonyok jogszerűségét, a munkavédelmi előírások betartását és a munkavállalók alapvető jogainak érvényesülését.

Több mint nyolcszáz ellenőrzés egyetlen év alatt

A beszámoló szerint 2025-ben a Szilágy megyei ITM összesen 834 ellenőrzést végzett, ebből 599-et a munkaviszonyok, 235-öt pedig a munkavédelem területén. Az ellenőrzések eredményeként 345 szankciót szabtak ki, a bírságok összértéke meghaladta az 1,37 millió lejt. Az ellenőrök 64 be nem jelentett munkavállalót találtak, valamint öt olyan munkaviszonyra derült fény, amelyben a bejelentett munkaidő vagy munkabér nem felelt meg a valóságnak. Dari Tamás szerint a feketemunka nemcsak az állami költségvetést károsítja meg, hanem elsősorban a munkavállalót fosztja meg alapvető jogaitól.

Nyugdíjjogosultság, egészségbiztosítás, munkanélküli ellátás vagy akár egy munkahelyi baleset esetén járó védelem veszélybe kerülhet.

Egyre nagyobb hangsúly kerül a megelőzésre

Az alprefektus kiemelte, hogy a munkaügyi ellenőrzések mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a prevenció. A 2026-os programban már hangsúlyos szerepet kapnak a munkahelyi pszichoszociális kockázatok, a mentális egészség védelme, valamint a munkahelyi zaklatás és diszkrimináció megelőzése. Az ITM országos tájékoztató kampányokkal kívánja segíteni a munkáltatókat a jogszabályok helyes alkalmazásában. „Ma már nem elegendő csak a fizikai munkabiztonságra figyelni. A munkavállalók lelki egészsége, a munkahelyi légkör, a tiszteletteljes bánásmód és az esélyegyenlőség ugyanolyan fontos része a korszerű munkakultúrának” – hangsúlyozta Dari Tamás.

Csökkent a munkabalesetek száma az év első felében

A jelentés szerint 2026 első hat hónapjában kilenc munkabalesetet jelentettek Szilágy megyében, ami kevesebb, mint az előző év azonos időszakában nyilvántartott tizenegy eset. Tavaly, az év első félévében egy halálos munkabaleset történt, míg idén ilyen eset nem fordult elő.

Az elmúlt három év statisztikái azt mutatják, hogy a legtöbb baleset az építőiparban, a bútorgyártásban, a gumifeldolgozó iparban és a fémiparban következik be. A leggyakoribb okok között szerepel a védőfelszerelések hiánya vagy nem megfelelő használata, a munkavédelmi előírások megszegése, valamint a dolgozók hiányos oktatása.

A biztonsági előírások betartását is ellenőrizték | Illusztráció: Pixabay

„Egyetlen baleset is sok. Minden munkáltató felelőssége, hogy megfelelő körülményeket biztosítson dolgozóinak, ugyanakkor a munkavállalóknak be kell tartaniuk az előírásokat. A biztonság közös felelősség” – fogalmazott.

Egyre több panasz érkezik a munkavállalóktól

Az ITM statisztikái szerint 2025-ben összesen 160 beadvány érkezett a felügyelőséghez, ami emelkedést jelent az előző évekhez képest. A panaszok leggyakrabban az elmaradt bérekkel, a be nem jelentett munkával, a munkaidő szabályainak megsértésével, a túlórák elszámolásával, valamint a munkaviszony megszűnésekor nem kiadott igazolásokkal kapcsolatosak.

Az alprefektus arra biztatta a munkavállalókat, hogy jogsérelmek esetén forduljanak bizalommal az illetékes intézményekhez. „Fontos tudni, hogy a bejelentők személyazonosságát a törvény védi. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy jogsérelem esetén segítséget kérjen, és a hatóságok kivizsgálják az ügyet” – fogalmazott.

Az esélyegyenlőség ma már a munkahelyi kultúra része

A jelentés külön kitér a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre, valamint a munkahelyi zaklatás megelőzésére. Az ellenőrzések során gyakran tapasztalnak hiányosságokat a belső szabályzatok aktualizálásában, a munkavállalók tájékoztatásában vagy a panaszkezelési eljárások kialakításában. Az alprefektus szerint a modern munkahely egyik legfontosabb ismérve a kölcsönös tisztelet.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?