A Nagyvárad közelében fekvő műemlék a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban levő, leglátványosabb földvára.

2,5 millió eurós turisztikai beruházást fognak végrehajtani a bihari földvárban az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében. A Nagyváradtól néhány km-re található műemlék a PNRR részét képező 12 turisztikai-kulturális útvonal egyikének, a Szent László-útnak a része. Az európai alapok minisztériuma a közelmúltban elfogadta a Bihar község által benyújtott, a földvár idegenforgalmi vonzerejét növelni hivatott pályázatot.

A majdnem 3 hektáros, közel 10 méter magas földhányás határolta műemlék a Kárpát-medence egyik legjobb állapotban levő, leglátványosabb földvára, mondja Emődi Tamás műemlékes építész, a beruházás műszaki tervének a szerzője. Óriási előny az is, hogy bár jelenleg kevéssé ismert és látogatott, a roppant forgalmas Nagyvárad-Szatmárnémeti út valamint az észak-erdélyi autópálya lehajtójának közvetlen közelében fekszik.

Hogy a földvár bekerült a Szent László-útba, annak jó oka van. „A mai Erdélyben Szent Lászlóhoz közvetetten köthető helyszín sok van, azonban a lovagszent személyéhez konkrétan kapcsolódó korabeli objektum nagyon kevés. Ennek az alapvető oka az, hogy az Árpád-kor első századából csak pár épület maradt fenn. A bihari földvár képezte a trónörökös által birtokolt dukátus bihari központját – magyarázza Emődi Tamás.

Kiállítás és kora középkori falu

Kormányos László, a Nagyvárad Krónikája című nagyszabású monográfia szerzője szerint joggal feltételezhető, hogy Szent László gyerekkora egy részét Biharvárban töltötte, majd 1064 és 1077 között, immár a dukátus uraként is sokat tartózkodott itt.

A bihari földvár műemlék, abban konkrét beavatkozást elvégezni nem lehet, csupán konzerváló jellegűt, mondja Emődi Tamás. Az objektum közvetlen közelében azonban felépítenek egy 250 négyzetméteres turisztikai információs központot, melyben egy állandó kiállítás is helyet kap majd. A földváron belül létrehozzák egy kora középkori falurész rekonstrukcióját, az észak-keleti sarkában levő ún. Leányvárban pedig egy olyan teret alakítanak ki, ahol történelmi vonatkozású foglalkozásokat lehet majd tartani gyerekeknek.

A beruházás részét képezi egy mobil színpad és egy moduláris mobil aréna, valamint az ezekhez tartozó teljes logisztika beszerzése, melyeket rendezvények alkalmával állítanának fel. Az elképzelések szerint a földvárban rendszeresen tartanának hagyományőrző és történelmi jellegű rendezvényeket: íjász- és lovasbemutatókat, lovagi tornákat.

Anonymus krónikája, a Gesta Hungarorum szerint a magyarok bejövetelekor a bihari földvár ura a Tiszántúlt birtokló kazár fejedelem, Ménmarót volt, aki vereséget szenvedett a honfoglalóktól. A román történetírás ezt hiteles információnak, a románul Menumorutként emlegetett Ménmarót birtokát pedig román előállami szerveződésnek tartja. „A magyar történetírás – mint általában Anonymus adatait – teljes egészében kétségbe vonja a leírtakat. Történeti forráskritikájuk alapján a jegyző által leírtakat regényes kitalációnak, a bihari vár urának személyét pedig mesés alaknak tekinti” – olvasható Nagyvárad Krónikájában.

A Szent László-útba a szacsvai református templom, a kökösi unitárius templom, az agyagfalvi református templom és a szintén Bihar megyei, szentjobbi apátság került még be, ahová konkrét  restaurátori beruházásokat terveznek. Szent László személye leginkább Váradhoz kapcsolható, melynek egykori várbeli székesegyházában volt eltemetve. A csontjait 1565 június 22-én szórták ki a feltört sírból a székesegyházat feldúló helyi protestánsok.