Rengeteg oka lehet a korai iskolaelhagyásnak, a szociálisan hátrányos állapot, a hátrányos anyagi helyzet, a szétesőben lévő vagy nélkülöző családi körülmények az iskolai kudarccal társulva mind-mind azt eredményezhetik, hogy nyolcadik osztály végén már nem folytatják a tanulmányaikat a diákok, nem iratkoznak vissza szakiskolába vagy szakközépiskolába. A komplex jelenségnek még komplexebb megoldásai vannak, az anyagi támogatás mellett szükség van tanácsadásra, pályaorientációra, és lelki támaszra is. Az Országos Helyreállítási Tervből 543 millió eurót különítettek el olyan intézményeknek, amelyek a lemorzsolódás szempontjából leginkább veszélyeztetettnek minősültek.

A pályázat első körében több mint 1400 intézmény igényelte az egyenkénti 200 ezer eurós támogatást. Arról, hogy mik az okai a korai iskolaelhagyásnak, segít-e ezen a helyreállítási terv programja, és hogyan segítenék az intézmények az iskolaelhagyást, Kallós Zoltán oktatási államtitkár és Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnöke beszélt a Maszolnak.

Mint korábban megírtuk, január 17-ig jelentkezhettek a korai iskolaelhagyás szempontjából leginkább veszélyeztetettnek minősített iskolák az országos programra, amelynek célja az iskolaelhagyás megfékezése, a pályázatok elbírálása pedig március végén jár le.

Az Országos Helyreállítási Tervből finanszírozott program az állami általános iskoláknak vagy általános iskolai ciklussal is rendelkező középiskoláknak szól, ennek keretében pályázni lehetett minden olyan tevékenységre, amely az oktatás területén a diákokat az iskolalátogatásra ösztönzi, továbbá hátrányos helyzetű diákok támogatására, egyéni vagy csoportos korrepetálásra, iskolai körök létrehozására és különféle tevékenységekre, kirándulásokra, táborokra, kulturális és sporttevékenységek szervezésére. A támogatást informatikai eszközök, sportfelszerelések, tanszerek vásárlására, de olvasóterem, az iskolaudvar berendezésére, valamint internet- vagy különféle oktatási platformokra való előfizetésre is lehet fordítani.

Több mint 1400 intézménnyel írnak alá finanszírozási szerződést

Kallós Zoltán a Maszol megkeresésére elmondta, a kiválasztott tanintézmények egyenként 200 ezer eurós támogatást kaphatnak, a projektek életbeléptetési időtartama pedig három év. Hozzátette, az Országos Helyreállítási Terv iskolaelhagyását csökkentő projektjére március 10-ig lehetett pályázni az első szakaszban, éppen most fejeződik be az elbírálásuk. Az intézmények január 17-éig jelezhették, hogy szeretnének részt venni ezen a pályázati lehetőségen, ezután a minisztérium összeállította azoknak az iskoláknak a rangsorát, amelyek a leginkább veszélyeztetettek a korai iskolaelhagyás szempontjából.

Az első körben az 1500 legveszélyeztetettebb intézmény kapott felkérést arra, hogy nyújtsa be a pályázatát, Kallós Zoltán szerint 1474 pályázat futott be a minisztériumba, és ezek közül 30-40-et utasítottak el formai okokra hivatkozva. „Még a mai nap folyamán is tart az elbírálás, de holnap mindenféleképpen meglesz a végleges lista, és azután ez a több mint 1400 intézmény elkezdheti a finanszírozási szerződések aláírását. A pályázásnak lesz egy második szakasza is, mivel azt az indexet, amely az iskolaelhagyásnak kitettséget jelzi, az alapján számolják, hogy hány gyermek nem folytatta a tanulmányait az elmúlt két tanévben. Emiatt a következő kiírás szeptember elején lesz, akkor nyitják meg a második kört” – nyilatkozta az államtitkár.

A pályázatban az iskolákra bízták, hogy milyen tevékenységeket céloznak meg, vagy mit szeretnének megszervezni, és Kallós Zoltán szerint van, ahol felzárkóztató- vagy délutáni oktatást szeretnének megvalósítani, van, ahol meleg ebédet adnának a diákoknak, máshol interaktív táblákat vásárolnának, az iskolát digitalizálnák, és vannak olyan iskolák is, amelyek multifunkcionális sportpályára pályáznak.

„Azok az intézmények pályázhatnak a következő kiírásban is, amelyek rendelkeznek 5–8 osztályos szinttel, mivel ez az iskolaelhagyásnak a leginkább kitett korosztálya. Vannak olyan tevékenységek, amelyekbe csatlakozhatnak az iskolából az alsó tagozatos diákok is, nagyon sokféle tevékenység van, amire pályázni lehet, és reméljük, hogy ez a program meghozza a várt eredményeket” – mondta az államtitkár.

2020-ban nőtt az iskolaelhagyás aránya

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos szakmai alelnöke úgy fogalmazott, a korai iskolaelhagyásnak van társadalmi, gazdasági, pszichológiai vetülete is, és ezt a jelenséget nem lehet csoportosan kezelni, hiszen egyéni szinten nyilvánulhatnak meg az okai. Mint fogalmazott, a tapasztalat azt mutatja, hogy különösen szociálisan, vagy anyagi szempontból hátrányos közegből kikerülő gyermekek elsősorban azok, akik a korai iskolaelhagyás kockázatát képezik.

Az RMPSZ szakmai alelnöke arra is kitért, hogy miért súlyosbodott a helyzet Romániában az elmúlt években. Mint mondta, 2020-ban nőtt az iskolaelhagyás aránya, különösen a koronavírus-járvány kitörése óta, hiszen az online oktatásra való áttérés időszakában számos gyermek oktatásra való esélye elveszett, egyszerűen nem volt olyan technikai eszköztáruk, amivel folytathatták volna a tanulást.

Szerinte ugyanakkor nem is lehet pontosan átlátni a jelenséget, ezt a felmérések hiánya is okozza, és nem biztos, hogy egy-egy erről szóló jelentés a teljes jelenséget ábrázolja. „Úgy gondolom, hogy ennek kapcsán a rendszernek sokkal alaposabb felmérését kellene elvégeznie ahhoz, hogy valós mértékben láthassuk a helyzet súlyosságát. Az azonban tény és való, hogy a korai iskolaelhagyás kategóriájában Európa utolsó helyén áll Románia” – jelentette ki.

Mi az oka ennek, és mit lehetne tenni?

Romániában egy tanintézményben 1200-1500 gyermekre jelölnek ki egy pszichopedagógusi, iskolatanácsadói állást, és ez nagyon sok mindent elmond Ferencz-Salamon Alpár szerint. Az iskolaelhagyásnak leginkább kitett gyerekeknek plusz motivációra, anyagi, oktatási támogatásra, ebédeltetésre lenne szükségük ahhoz, hogy az intézmények falain belül maradjanak, ám egyelőre Romániában erre nincs program, lehetőség.

„Van általános ebédeltetési programja Romániának? Nincs. Sem szegénynek, sem középszituáltnak, sem gazdagnak. Tehát sem anyagi támogatás nincs, sem tanácsadás, pályaorientáció, amire a legnagyobb szükség lenne. A hátrányos környezetből származó gyerekeknek a tanulmányi éveik során nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is támaszt kell nyújtani ahhoz, hogy megelőzzük az iskolaelhagyást” – mutatott rá.

Hozzátette, hogy számos tanulmány létezik már arról, hogy az iskolai közösség befogadó, támogató jellege, hozzáállása nagyon fontos, de erőforrások nélkül nincs meg a kívánt eredmény. Ott, ahol megfelelő támogatórendszert dolgoznak ki, anyagi, és lelki, tanácsadási tekintetben, ott fokozottan csökken a korai iskolaelhagyási ráta, mondta.

Nem gyermekközpontú a közoktatási rendszer

Ferencz-Salamon Alpár szerint biztosítani kellene legalább középtávon a gyerekeknek egyfajta támogatást, motiválást, amire szükségük van ahhoz, hogy kitartsanak az iskola mellett. Szerinte a közoktatási rendszerünk centralizált, és egyáltalán nem gyermekközpontú, és ez is a probléma egyik oka.

Úgy vélte, a mindennapi rohanásban a rendszer nagyon sokszor elfeledkezik arról, hogy mi is a valós szerepe, és amennyiben jobban oda tudna figyelni ezekre a problémákra, akkor a gyerekek nagyobb számban maradnának az iskolában. Ehhez, mint mondja, az iskola nevelési erejét kellene hangsúlyozni, és visszahozni azt az egyensúlyt, ami elveszett az oktatás és nevelés terén. Emellett az iskolai közösségeket úgy kellene erősíteni, hogy azok befogadók és támogatók legyenek. 

„Az én pályafutásom során is találkoztam olyan esettel, aki nagyon korán akarta elhagyni az iskolát, és nagyon sok erőfeszítésembe, következetes munkámba telt, hogy ezt a gyereket az iskolában tartsam. Sajnos 8. osztály után a staféta átadódik egy másik tanintézménynek, ahol már nem tudod befolyásolni, hogy mi lesz a gyerek sorsa. Egy pedagógusnak a személyes kapcsolatrendszerét, anyagi lehetőségeit is be kell vetnie ahhoz, hogy az iskolában tudja tartani a gyereket. A kérdés az, hogy minden pedagógusnak megvan-e az a lehetősége, kitartása, motivációja, elhivatottsága, hogy ilyen módón a gyerekek rendelkezésére álljon”– tette fel a kérdést.

Az RMPSZ szakmai alelnöke szerint ugyanakkor az Országos Helyreállítási Tervből befolyt összegből egy jó igazgató és egy lelkes közösség „csodákra is képes lehet”, és ő úgy gondolja, hogy az embereken múlik a siker, amennyiben megvan az anyagi feltétel. Ehhez szerinte ötletre, következetes, kreatív és támogató munkára van szükség, ami egyébként véleménye szerint nagyon sok tanintézményben megvan, csak az anyagi erőforrások korlátozzák őket.

Ugyanakkor hozzátette, reméli, hogy nem csak az iskolaelhagyásnak leginkább kitett intézmények részesülnek majd a közeljövőben támogatásban, hanem minden tanintézményben egyforma feltételeket tudnak biztosítani, hisz „a támogatás a szociálisan hátrányos, a tanulási nehézségekkel küzdő, de a tehetséges diákoknak is jár”, és ő úgy gondolja, hogy a közoktatásunk egészében kell biztosítani a támogató jellegű szolgáltatásokat.