Tíz elnökjelölt vitázott: Nicușor Dan bocsánatkérésre kényszerült a többiekkel szemben
Kiegyensúlyozottabb elnökjelölti vitát láthattak a választópolgárok kedden este a közszolgálati médiában: a műsor szerkesztői mind a 11 jelöltnek ugyanannyi szereplési lehetőséget biztosítottak, a kérdések változatosak voltak, és nemcsak a saját újságíróik, hanem a bukaresti sajtó számos képviselője – kereskedelmi televízióadók, hírportálok, nemzetközi médiaorgánumok munkatársai – is kérdéseket tehetett fel a több mint háromórásra nyúlt vitaműsorban.
Nicușor Dan (független), Crin Antonescu (Románia, előre! szövetség), Victor Ponta (független), Elena Lasconi (független), Lavinia Șandru (PUSL), Cristian Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt), John-Ion Banu-Muscel (független), Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Liga Párt), Daniel Funeriu (független) és Sebastian-Constantin Popescu (Új Románia Párt) vett részt a román közszolgálati televízió egyes csatornájának (TVR1) elnökjelöltek számára szervezett vitáján a Cotroceni-palotában. George Simion, az AUR államfőjelöltje egyedüliként nem jelent meg a vitán, de két alkalommal hozzá is intéztek kérdést.
A jelölteknek rendszerint egyenként másfél percet adtak arra, hogy válaszoljanak az újságírók által feltett kérdésekre, de lehetőségük volt a replikára is. Elhangzottak egyéni újságírói kérdések, valamint különböző témaköröket körbejáró, „közös” kérdések is. Így mindegyik államfőaspiráns részletesen, de eltérő témakörökben mutathatta meg nemcsak szónoki képességeit, hanem az elnyerni kívánt tisztség hatásköreiről szerzett ismereteiket is.
Antonescu erős gazdaságot és társadalmi békét sürgetett
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a más nemzeti kisebbségek parlamenti koalíciójának jelöltje az ország külpolitikáját és biztonságát taglaló kérdésre, miszerint mit tenne államelnökként, ha Oroszország hadat üzenne a Moldovai Köztársaságnak, azt válaszolta, hogy első körben összehívná a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), illetve azonnal kapcsolatba lépne a NATO-val, hogy a biztonsági garanciákról tárgyaljon. Hozzátette, hogy Romániának a lehetőségeihez mérten ki kellene állnia a megtámadott fél mellett.
Antonescut a Hotnews újságírója számon kérte, hogy az egy nappal korábban, a Digi24 hírtelevízió által szervezett vitán megjegyzést tett az egyik újságírónő fiatal korára. Antonescu erre kifejtette, hogy tiszteli a nőket, és nem volt semmilyen hátsó szándéka a megjegyzéssel. Arra a kérdésre pedig, hogy miből engedhette meg magának, hogy Monacóban, illetve Franciaországban és Belgiumban béreljen lakást, elmondta, hogy soha nem lakott Monacóban vagy Franciaországban, csak Brüsszelben egy ideig a családjával.
Antonescu az ellenjelölteknek szánt kérdések során Victor Pontához szólt, és nem konkrét kérdést tett fel, csak szemére hányta, hogy politikai pályafutása során mennyi pálfordulása volt. Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen stratégiát kellene követnie a nemzetközi porondon, kifejtette, hogy három irányt szabna meg: a társadalmi megbékélést, az erős gazdaságot és a jó lelkületet. Az utolsó kérdésre, miszerint ki az a három befolyásos külföldi személy, akit felhívna egy esetleges vészhelyzet esetén, kifejtette, hogy az Európai Bizottság, az Egyesült Államok, illetve a NATO elnökét, valamint, ha olyan vészhelyzet lenne, amelyben a szomszédos országok segíthetnek, akkor azok vezetőit keresné meg.
Victor Pontát többször támadták a korábbi rossz döntései miatt
A független államelnök-jelöltnek, Victor Pontának először arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy az Európai Tanács találkozóján mely résztvevőkkel szerepelne szívesen egy fényképen. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy az ország jó kapcsolatokat ápoljon az Egyesült Államokkal, mert ez elengedhetetlen az ország biztonsága szempontjából. A konkrét kérdésre válaszként pedig Giorgia Meloni olasz kormányfőt és Donald Tuskot, az Európai Tanács volt elnökét, korábbi lengyel kormányfőt említette.
Az újságírók felidézték Pontának az elmúlt időszak legtöbbet emlegetett, 2014-es botrányát is, amikor Belgrád megmentése érdekében jóváhagyta a Vaskapuk kinyitását, és elárasztottak több romániai települést. Erre konkrétan azonban nem reagált részletesen, inkább kifejtette, hogy elnökké választása esetén kormányváltást sürgetne, mert szerinte az a megoldás arra, hogy az ország kimásszon a gazdasági válságból.
Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha újra egy világjárvány ütné fel a fejét, elmondta, hogy nem hozna olyan drasztikus döntéseket, mint amilyeneket a Covid19-járvány idején hoztak. „Nem zárnám be ismét az embereket. Az országnak jobban fel kellene készülnie az ilyen helyzetekre. Az az időszak szörnyű volt, alapvető jogoktól fosztották meg az embereket” – vélte Victor Ponta.
Egy másik kérdésturnusban kifejtette, hogy új nyugdíjtörvényre van szükség, több támogatást kell nyújtani a mezőgazdaságnak, és adócsökkentést is sürgetett. Arra az újságírói kérdésre, hogy felelősnek érzi-e magát az egészségügyi káoszért, ami kormányzásának idején uralkodott – például a Colectiv-tragédiában égési sérüléseket elszenvedett áldozatok esetében – azt válaszolta, hogy abban az időben senki nem figyelt már arra, hogy közvetlenül a lemondása előtt még aláírta a kormányrendeletet, amelyben megemelték az egészségügyi dolgozók bérét.
Később hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az alkotmánybíróság tagjainak kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy azok minél jobb szakértők legyenek, és nyomatékosította azon álláspontját, miszerint nem szabadott volna eltörölniük a tavaly év végi elnökválasztás első fordulóját. Az utolsó kérdésre válaszolva elmondta, katonai veszély esetén az USA, valamint Lengyelország és Törökország elnökét keresné meg, hogy segítséget nyújtson Romániának. Vészhelyzet esetén pedig először a Romániával szomszédos országok vezetőitől kérne segítséget.
Nicușor Dan: az emberek nem bíznak a politikusokban
Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere és független államfőjelölt több témában is élesen bírálta a politikai rendszert és ellenfeleit. Felszólalása során visszautasította azokat az álhíreket, amelyek szerint Klaus Iohannist támogatná, és ezzel kezdte vitabeli szereplését is, mondván: ideje első részét ezeknek a valótlanságoknak a cáfolatára kell fordítania.
Dan szerint Románia legnagyobb problémája ma a politikai osztály iránti bizalom elvesztése, amelyet szerinte csak valós teljesítménnyel és átláthatósággal lehet visszaszerezni. Hangsúlyozta, hogy nem a politikai alkukban, hanem a közérdekben hisz.
Kapcsolódó
A függetlenségét és pénzügyi tisztaságát érintő kritikákra válaszul elmondta, hogy eddigi kampányait több mint tízezer román állampolgár támogatta. „Nem akarom most megnevezni őket, mert ez a kampány nem róluk szól, hanem rólam. De minden eddigi kampányomban megtalálják a nevüket a vagyonnyilatkozatomban” – mutatott rá.
Feszültség a vitán
A vita során Dan kijelentette, hogy csak négy jelöltnek van esélye az államfői tisztségre – Simionnak, Antonescunak, Pontának és saját magának –, ezzel kiváltva a többi résztvevő tiltakozását. A kijelentés különösen Daniel Funeriunál váltott ki éles reakciót, Dan később bocsánatkérésre is kényszerült.
A romániaiak problémáival kapcsolatban hangsúlyozta: szükséges eljuttatni a minőségi oktatást és egészségügyet a vidéki Romániába is, ahol sokszor alapvető szolgáltatások is hiányoznak.
Továbbá úgy véli, Románia nem használja ki a diaszpóra szakértelmét, pedig nyugaton és a Moldovai Köztársaságban is olyan román orvosok, tanárok és üzletemberek élnek, akik készek lennének hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Mint mondta, Romániának szüksége van ezekre a szakemberekre, de a román államnak előbb el kell ismernie, hogy ők léteznek.
Elena Lasconi szerint Románia lehet egy igazságos ország
Elena Lasconi az elnökjelölti vitán többször is hangsúlyozta: azért indul az államfői tisztségért, mert úgy érzi, képes lenne visszaadni az embereknek a hitet abban, hogy Románia lehet egy működőképes, igazságos ország.
Lasconi kiemelte azt is, hogy államfőként nem kívánna „díszelnök” lenni, hanem aktív szerepet vállalna a közélet formálásában, elsősorban a korrupcióellenes harc, az oktatás és az igazságszolgáltatás területén. Kijelentette: a következő elnöknek nemcsak alkotmányos szerepe van, hanem morális iránytűként is kell működnie egy olyan társadalomban, ahol sokan elveszítették a bizalmukat az állami intézményekben.
A vitán Lasconi arra is kitért, hogy Románia jövője szempontjából kulcsfontosságú a fiatalok itthon tartása, és ennek egyik feltétele egy átlátható, stabil és becsületes állami működés megteremtése. Úgy véli, hogy a politikának végre az emberek szolgálatába kell állnia, nem pedig a saját érdekei mögé bújnia.
A politikus szerint a választóknak „új típusú elnökre” van szükségük – olyanra, aki nem a hatalom megtartására, hanem az ország jövőjének építésére koncentrál.
A teljes vita megtekinthető alább:
CSAK SAJÁT
.jpg)
