Nem „kényszeríti” semmi a falvakon élőket arra, hogy beadassák maguknak a koronavírus elleni vakcina valamelyikét. Legalábbis ezt fogalmazták meg legtöbben, amikor az alacsony oltakozási kedv okainak nyomába eredtünk. A Hargita megyei Csíkszentmártonban jártunk.

Az eredményes vidéki terepmunka egy újságíró számára a kocsma-templom-iskola háromszögből indul. Csíkszentmártonban járva ezen csupán annyiban módosítottunk, hogy a polgármesteri hivatal, a vendéglő és a vegyesbolt által határolt községközpontban kérdezősködtünk csütörtökön. Arra voltunk kíváncsiak, mi az oka annak, hogy a vidéki lakosság körében az átoltottság alig éri el az 5 százalékot és Székelyföldön talán az országos átlagnál is kevesebben élnek a vakcina beadásának lehetőségével. Mint helyszíni beszélgetéseinkből kiderült, az okok szerteágazóak lehetnek.

Kapcsolódó

Tájékozatlanok vagy félreinformáltak – egyelőre nagy ívben kerüli az oltást a vidéki lakosság

Nem véletlenül próbálja elsősorban vidéken felpörgetni az oltási kampányt a kormány, falvakon ugyanis igen kevesen kapták meg a koronavírus elleni vakcinát. Ezt jól példázza a Hargita megyei helyzet is: míg Csíkszeredában és a megye többi városában az országos átlag fölötti az átoltottsági arány, vidéken a lakosság kis százaléka él az immunizálás lehetőségével. Az okokról szakembereket kérdeztünk.

oltási kampány Hargita megye

Első utunk az alcsíki település egyik bárjába vezetett, ahol egy kávé mellett lehettünk gazdagabbak némi információval. Beszélgetőtársam kétkezi munkásként dolgozik, főleg építkezéseken. Amint az 50 év körüli férfi elmondta: eddig nem születtek olyan törvények, amelyek „rákényszerítenék” a lakosságot az oltás beadására. Ám arra számít, hogy ez bármikor megváltozhat. „Itt is behozhatnak bármikor egy olyan törvényt, hogy kénytelenek legyünk beadatni. Romániában napról-napra változnak a dolgok, jönnek új szabályok” – mutatott rá. Hozzátette: azt sem érti, hogy a halálos betegségekben szenvedőket miért kellene beoltani, amikor az is lehet, hogy csak rontana a helyzetükön.

Egy fiatalabb férfi is bekapcsolódott eszmecserénkbe. Ő annak a véleményének adott hangot, hogy egyszerűen nem tudja, mit okozhat a beadott oltóanyag, szerinte sok embert megijesztenek a lehetséges mellékhatások. „Ha nem is most, de mit csinál velünk később, akár évek múlva?” – tette fel a kérdést.

Kevés volt a megbetegedés

Búcsút vettem beszélgetőtársaimtól és átsétáltam a polgármesteri hivatalba. Mint megtudtam, éppen a könnyített honosítási eljárást lehetett intézni, a folyosón többen várakoztak a Csíkszeredából érkezett ügyintéző hívására. Kaptam az alkalmon és megkérdeztem a sorban állókat a témáról. A jelenlévő 5-6 ember közül senki sem igényelte az oltást, legalábbis a mai napig.

Amint az okokat firtató kérdésemre elmondták: nem volt rá szükségük sem a munkájukhoz, sem utazáshoz, ezért nem is kérték. Ráadásul a községben a megbetegedések száma sem volt túl magas, ez sem hatott riasztóan a lakosságra – tették hozzá. Közben engem arról kérdeztek: vajon más falvakban is ezt mondják-e az emberek? Nem tudtam érdemben válaszolni, bár az biztos, hogy néhány mondat, gondolat visszaköszön bármelyik Csíkszereda környéki településen kerül szóba az oltás témája.

Kapcsolódó

Cîţu: megfelelő átoltottság mellett nem lenne negyedik hullám

Romániában nem kellene a koronavírus-járvány egy esetleges negyedik hullámáról beszélni, amíg az ország megfelelő mennyiségű vakcinával rendelkezik, és bárki előjegyzés nélkül beoltathatja magát – szögezte le csütörtökön Florin Cîţu kormányfő.

oltási kampány koronavírus Romániában

„Hallottunk olyanokat, hogy meghalt valaki, vagy beteg lett az oltás után, mindenféle elhangzik” – mondta egy fiatalasszony. Kérdésemre, hogy honnan tájékozódnak a járványról, az oltáskampányról, elmondták: általában megnézik a híradót „és az elég”. Az is felvetődött, hogy készülnek-e nyaralásra,ami miatt esetleg fontos lenne az oltás beadatása. Mint az egyik fiatalember elmondta: két éve voltak utoljára nyaralni, akkor is a román tengerparton. Többen azt erősítették: annyi szép hely van itthon is, hogy nincs is, amiért külföldre utazni.

Mindenki dönthessen önállóan

Közben idősebb hölgy érkezett és bekapcsolódott a beszélgetésbe. Mint elmondta: ő beadatta már mindkét dózist az oltásból. Hozzátette: egészségügyben dolgozó fia kérésére tette meg elsősorban, aki mindenképpen azt javasolta, hogy kérje a védőoltást. „Ő a kórházban annyi szörnyű esetet látott, hogy lélegeztetőgépre kerültek az emberek és még az sem mentette meg az életüket sokszor. A fiam minden szabályt, előírást betartott még akkor is, amikor hozzám jöttek látogatóba. Azt is hallottam, hogy már a súlyos műtéteket nem végzik el olyanokon, akik nincsenek beoltva” – tette hozzá.

Az egyik férfi megjegyezte: ő azt szeretné, hogy mindenki önállóan dönthesse el, hogy beadatja vagy sem az oltást. Ne legyen nyomás egyikre sem, úgyis „annyi mindent mondanak”.

A község központjában sétálva egy biogazdálkodással foglalkozó házaspárt állítottunk meg. Elmondták: az emberek néha egyszerűen a félelmükkel magyarázzák, hogy miért nem adatják be az oltást. „Félnek, hogy szeptembertől meghalnak, ahogy néhány közösségi oldalon olvassák. Vagy van még ez a chipes dolog is, ami szintén terjed az emberek között. Sok a téves információ, kevés a hiteles forrás” – emelte ki a férj. Ugyanakkor hozzátette: az is bizalmatlanságot szülhet az emberekben, hogy az oltást nem mindig szakemberek ajánlják, hanem a politikai élet szereplői is „erőltetik”.

Mint beszélgetőtársaink fogalmaztak: Csíkszentmártonban egyszerűen nem lehet pontos képet kapni arról, hogy kik azok, akik beadatták vagy beadatnák és kik, akik semmiképpen. „Nagyon vegyes a kép. Mondhatnánk, hogy az értelmiségiek jobban oltakoznak, de még ez sem igaz így teljesen. Vannak, akik titokban adatták be, és suttogva beszélnek erről az ismerőseikkel, mert félnek, hogy kinézi őket a falu, vagy még a saját családjukat sem avatták be” – mesélték.

A csíkszentmártoni beszélgetéseinkből mindenesetre leginkább az derült ki, hogy sokféle gondolat kering az emberek fejében az oltásokról és az oltáskampányról is. Megnyugtató válaszok hiányában a legtöbben kivárnak, és abban bíznak, hogy sem betegség, sem más tényező nem fogja olyan helyzetbe hozni őket, ami miatt a meggyőződésükkel ellentétes döntést kellene hozniuk.

Hargita megyében Csíkszentgyörgy községben lehetett először mozgó oltóponton igényelni a koronavírus elleni vakcinát. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság (DSP) szakemberei csütörtökön jártak a településen és adták be az oltást azoknak, akik igényelték. A vidéki átoltottság emelését szolgáló intézkedés során a Pfizer-BioNTech és a Johnson&Johnson oltóanyagot lehetett kérni. Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármestere a Maszol érdeklődésére elmondta: nem éltek sokan a felajánlott lehetőséggel, délután 3 óráig alig több mint 20-an oltatták be magukat. Kérdésünkre, hogy mi lehet az alacsony számú érdeklődés oka, a községvezető elmondta: sokan átestek a településen a betegségen, így nem tartják szükségesnek a vakcina általi védelmet. Ezen kívül az is bizonytalanságot okoz, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi időre biztosít védelmet az oltás.