A törvénytervezet értelmében az egyetemek vezetőségének nem lenne beleszólása abba, hogy dolgozhat-e egy oktató 70 éves koráig.

Kiverte a biztosítékot akadémiai körökben az új nyugdíjtörvény tervezete, amit a napokban fogadott el a kormány. Az öt legnagyobb presztízsű hazai felsőoktatási intézmény közös nyilatkozatot adott ki, melyben az egyetemi autonómia durva megsértésével vádolják a Cîțu-kabinetet.

Kapcsolódó

Elfogadta a kormány az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó tervezetet

A jogszabálytervezetet sürgősségi eljárásban tárgyalja majd a parlament.

halmozás nyugdíjak

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Egyetem, a Közgazdaságtudományi Akadémia, a Nyugati Egyetem és az Alexandru Ioan Cuza Egyetem rektorai által aláírt dokumentum emlékeztet rá, hogy az egyetemi autonómiát az alkotmány garantálja, az megkérdőjelezhetetlen és nem képezheti alku tárgyát. Ebből fakadóan az egyetemek autonóm módon gazdálkodhatnak a humán erőforrásaikkal.

„Ennek alapján nem fogjuk elfogadni, hogy a humán erőforrásokra, s közvetve az egyetemen folyó oktatási- és kutatási tevékenységre vonatkozó döntéseket az egyetemeken kívül hozzák meg, egy olyan, a kormány által elfogadott törvény révén, amely indokként és kizárólagos kritériumként egy egyszerű kérvényhez köti a munkatevékenység folytatását a nyugdíjkorhatár elérésekor” – áll az öt rektor közös állásfoglalásában.

„Vannak esetek, amikor valaki úgy érzi, ő a világ közepe”

Az intézmények vezetői aggodalomra okot adónak és kontraproduktívnak minősítik a politikai döntéshozók beavatkozását az egyetemek működésébe. Az egyetemek azt kifogásolják, hogy az elfogadott törvénytervezet értelmében a felsőoktatási intézmények vezetőségének nem lesz beleszólása abba, hogy egy oktató folytathatja-e a munkáját a nyugdíjkorhatár elérését követően 70 éves koráig.

A kormány által jóváhagyott tervezet ezt lehetővé teszi, az egyetlen korlátozás az, hogy az illetőnek választania kell a bére és a nyugdíja között. Ha a nyugdíjkorhatárt elért személy kérvényezi, hogy folytathassa a munkát, ezt megteheti az addig érvényes, meghatározatlan időre szóló munkaszerződése alapján.

„Az egyetemeknek így nem lenne módjuk arra, hogy minőségi kritériumok alapján döntsenek egy adott oktató ügyében. Márpedig vannak esetek, amikor valaki úgy érzi, ő a világ közepe, és folytatná a pályafutását, pedig az szakmai szempontok alapján nem lenne indokolt. Ez így a minőség rovására megy” – nyilatkozta a Maszolnak Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese.

Elmondása szerint az is fontos szempont lehet, hogy egy adott oktató esetében van-e utánpótlás. „Ha van, akkor próbáljuk helyzetbe hozni a fiatalokat, fel kell ugyanis építeni a jövőt is” – mondta a rektorhelyettes. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemen bíznak benne, hogy lobbi-tevékenységgel sikerül elérni a törvénytervezet módosítását.

(Nyitókép: Facebook/Babeș–Bolyai Tudományegyetem)