Temesvár lett Az év úti célja – Kihirdették a verseny nyerteseit (VIDEÓ)
Temesvár nyerte el a Destinația Anului (Az év úticélja) 2026 címet a május közepén megrendezett országos turisztikai gálán, amelynek idén a felújított konstancai Kaszinó adott otthont. A Béga-parti város nemcsak a fődíjat vitte haza, hanem az Inspiráló városok kategóriában is első helyen végzett.
Az év úticélja díj azért is jelentős, mert azt szakmai zsűri, országos kutatás és közönségszavazás alapján ítélték oda. A szervezők szerint Temesvár az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, különösen azóta, hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa volt.

Temesvár a maga 250 849 lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa (forrás: Wikipédia). A városvezetés szerint Temesvár turizmusa folyamatosan növekszik. Míg országos szinten tavaly csökkent a turisták száma, Temesváron 5 százalékos emelkedést mértek. Egyre több látogató érkezik nem cszupán üzleti céllal, hanem szabadidős, kulturális programokra és városnézésre.
Kapcsolódó
Dominic Fritz polgármester szerint az elismerés az elmúlt évek közös munkájának eredménye. Kiemelte, hogy a város kulturális élete, rendezvényei, felújított közterei és pezsgő hangulata mind hozzájárultak ahhoz, hogy Temesvár ma már Románia egyik legvonzóbb városi úti célja legyen.
Mitől különleges Temesvár?
Temesvár sokszínű történelmével, szecessziós épületeivel és élénk kulturális életével tűnik ki. A városban egyszerre találkozik a történelmi örökség és a modern városi hangulat. A felújított főterek, a kávézók, fesztiválok és kulturális események egyre több turistát vonzanak belföldről és külföldről egyaránt.

A Béga-parti sétányok, a többnemzetiségű hagyományok és a gazdag kulturális kínálat miatt sokan Temesvárt Románia egyik legélhetőbb városának tartják.
Közönségszavazás, szakmai zsűri és országos kutatások döntöttek
A verseny értékelése összetett rendszer alapján történt, amelyben a közönség véleménye, az országos kutatások eredményei és a szakmai zsűri döntése egyaránt fontos szerepet kapott. A fő kategóriák esetében a végső pontszám közel azonos arányban állt össze: 34 százalékban a közönségszavazatok, 33 százalékban a Destinația Anului országos kutatásának eredményei, valamint 33 százalékban a zsűri értékelése számított.
A szervezők szerint ezzel a rendszerrel igyekeztek egyensúlyt teremteni a turisták véleménye, a szakmai szempontok és a turisztikai trendeket vizsgáló kutatások között.
A Legjobb népszerűsítés kategóriában kizárólag a szakmai zsűri döntött a győztesről, míg Az év szállodája díjat külön értékelési rendszer alapján ítélték oda. Ennél a kategóriánál a végeredményt fele-fele arányban a Romániai Szállodaipari Szövetség (FIHR) pontszámai és a Travelminit platform értékelései határozták meg.
Kategóriák és díjazottak
Az Inspiráló városok kategória győztese Temesvár lett. Ez a kategória adta az idei abszolút győztest is, megerősítve Temesvár helyét az elmúlt évek legerősebben fejlődő városi turisztikai célpontjai között. Második helyen Kolozsvár áll, annak a hét erődített városnak az egyike, amelyekről Erdély német nevét, a Siebenbürgent kapta. Emellett híres arról is, hogy Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosa, valamint az unitarizmus bölcsője.

2011-ben 324 576 lakos élt a város határain belül, ezzel Bukarest után Románia második legnépesebb városa volt. A kolozsvári agglomeráció lakossága meghaladja a 420 ezer főt.
Számos műemléke közül a legjelentősebbek a Szent Mihály-templom – amely a 14. században épült, és Mihály arkangyalról, Kolozsvár védőszentjéről kapta nevét –, az előtte álló Fadrusz János-féle Mátyás-szobor, a Farkas utcai református templom, valamint a Bánffy-palota.
A harmadik inspiráló város Segesvár lett. Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt. Közép- és Kelet-Európa egyik legjobban megőrzött középkori városkomplexuma, az UNESCO Világörökség része.
A város fontos vasúti és közúti csomópont, emellett a ruházati, élelmiszer-, textil-, üveg- és fajanszipar, valamint az építőanyag- és gépipar jelentős központja.

A gyógyüdülőhelyek kategóriában a Konstanca megyei Techirghiol szerezte meg az első helyet, míg a Hargita megyei Borszék az előkelő második helyen végzett. Harmadik helyen holtversenyben Călimănești–Căciulata és Slănic Moldova állt.
A turisztikai üdülőhelyek kategóriájának győztese Dornavátra lett, második helyen Félixfürdő, harmadikon pedig Barcarozsnyó végzett.

Az Elvarázsolt tájak kategóriában már az első helyen holtverseny alakult ki Bran–Moieciu–Fundata és az Erdélyi-dombság között. Az Erdélyi-dombságként ismert terület azokat a falvakat és erődtemplomokat foglalja magában, amelyek Nagyszeben, Medgyes, Segesvár, Kőhalom és Fogaras között találhatók. Ez egy minősített ökoturisztikai célpont, amely mintegy 260 ezer hektáros területen fekszik, és több mint 100 ezer lakosa van.
Az Erdélyi-dombság védjegy 2012-ben jött létre helyi partnerségek kezdeményezésére, amelyek felismerték a térség ökoturisztikai értékét. Ez egybeesik a Segesvár–Nagy-Küküllő–Hortobágy-fennsík védett területeivel.
A kategória második helyezettje Rarău vidéke, a harmadik pedig a Duna-szoros lett.
A Mesebeli falvak kategória győztese a Máramaros megyei Barcánfalva (Bârsana) lett. Második helyen holtversenyben a bukovinai Ciocănești és a Brassó megyei Szászfehéregyháza (Viscri) végzett. Szintén dobogós, harmadik helyen a Maros megyei Szászkézd (Saschiz) áll.
A Visit Maros leírása szerint Szászkézd a történeti Királyföld szélén, Segesvártól 20 kilométerre délkeletre fekszik. A település történetét átszövik a térség őslakosaihoz, az óriásokhoz kapcsolódó mondák és hiedelmek.
Az erőd valódi története csaknem ugyanilyen izgalmas. A régészek által feltárt leletek szerint ugyanis egy Kr. e. 2500–1800 körül létesített őskori építményről lehet szó. Az Óriások vára védelmi célokat szolgálhatott több évszázadon keresztül.

A legjobb városi központnak Nagyszeben főtere bizonyult, szorosan mögötte Brassó Tanács tere, valamint a konstancai Kaszinó-sétány és Tomis turisztikai kikötője végzett.

A Játék és adrenalin kategória győztese a barcarozsnyói élménypark, a Magic Parc Râșnov lett, második a bukovinai Gura Humorului Ariniș szabadidőközpont, harmadik pedig a kolozsvári Wonderland Resort.
A Történelem szentélyei kategóriában idén sorrendben a gyulafehérvári vár, Suceava fejedelmi vára és a segesvári vár végzett az élen.
A Tudás birodalma kategóriában pedig a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum, a konstancai Delfinárium–Planetárium–Természetvédelmi Rezervátum és a bukaresti „Grigore Antipa” Természettudományi Múzeum került dobogóra.

2026 természeti kincsei között a Tordai sóbánya, a Krassó–Szörény megyei Néra-szurdok és az iszapvulkánok szerepelnek.
A Landmarks kategóriában a konstancai Kaszinó, a târgu jiu-i Constantin Brâncuși-szoboregyüttes és a brassói Fekete templom került dobogóra.

A Legjobb népszerűsítés kategóriában elsőként Nagyváradot ismerték el, második helyen holtversenyben Mamaia és Temesvár végzett, harmadikként pedig a Neamț megyei Zimbrului vidéke kapott elismerést.
A gála különdíjai
A kategóriadíjak mellett különdíjakat is kiosztottak. A 2026-os év megyéje címet Suceava és Konstanca megye közösen nyerte el, mindkettő erős jelenléttel szerepelt a versenyben.
Mamaia külön elismerést kapott turisztikai történetének 120. évfordulója alkalmából.
A 2026-os év szállodája címet a Hunyad megyei Week Hotel & Spa nyerte el.
Az év moldovai úticélja díjat az Orheiul Vechi kulturális és természeti rezervátum kapta.
George Măndilă, a Mamaia–Konstanca Desztinációmenedzsment Szervezet (OMD) elnöke a gála előtt kijelentette, hogy az esemény helyszíne, a konstancai Kaszinó „újabb megerősítése” a román tengerpart szerepének a nemzeti turizmusban.
CSAK SAJÁT