Zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagyterme a felújított épület hivatalos átadóján.

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia ünnepi hangversenye előtti díszbeszédekben elhangzott, hogy a Kultúrpalotával kapcsolatban valamennyiüknek személyes emléke van. Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester, egykori múzeumigazgató saját történeteként éli meg az épület felújítását, hiszen dédelgetett álma volt, amihez talált partnereket is. A munkálatok már 2012-ben, Lokodi Edit Emőke megyei tanácsosi elnöksége idején elkezdődtek, de a megyei önkormányzat forrásai nem lettek volna elegendők az impozáns épület felújítására. Soós Zoltán beszédében elmondta, ma is elevenen él benne annak a délutánnak az emléke, amikor a megyei múzeum igazgatójaként először beszélgetett a nem sokkal korábban megválasztott megyei tanácselnökkel, Péter Ferenccel arról, hogy ez a csoda, Marosvásárhely ékessége évtizedek óta csak kopik, fakul a szépsége, a tető helyenként beázik, a homlokzatát lassan eltakarja a por, és nemsokára csak a régi fényképek mutatják meg igazi ragyogását. 

„Akkor már 10 éve voltam a múzeum igazgatója és épp ugyanennyi ideje álmodoztam arról, hogy egyszer csak kezdetét veszi a teljes felújítás. Azért, hogy ez végül megvalósult, mindenekelőtt Péter Ferenc megyei tanácselnöknek jár köszönet, aki elnöksége egyik prioritásává tette a Kultúrpalota felújítását” – mondta az egykori múzeumigazgató. Köszönetét fejezte ki ugyanakkor Simion Crețunak, aki a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjeként mindvégig támogatta, hogy a projekthez szükséges európai uniós források biztosítva legyenek. És köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a Kultúrpalota felújításában, mérnökként vagy munkásként, tervezőként vagy kivitelezőként.

Soós Zoltán szerint sokat változott mindaz, amit ma a kultúráról gondolunk, de a Kultúrpalota missziója ma is ugyanaz: ne csak szimbóluma legyen Marosvásárhelynek, hanem a város kulturális központjaként továbbra is kulcsfontosságú szerepe legyen a közösségek összekapcsolásában, a művészeti és kulturális értékek népszerűsítésében, és nem utolsó sorban a turizmus és a gazdaság fellendítésében.

„Ez a hely a miénk!”

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke beszédében kijelentette, a Kultúrpalotára ma is úgy tekintünk, mint saját otthonunk legszebb helyiségére. Itt fogadjuk vendégeinket, ezt mutatjuk meg távolról érkező kedves barátainknak, rég nem látott rokonainknak. Erről mesélünk, ha a világ bármely részén el akarjuk mondani, hogy honnan származunk. „Tudod, Marosvásárhely, ahol van az a színes cserepes Kultúrpalota és a lenyűgöző régi városháza” – ez általában elhangzik egy-egy beszélgetés, ismerkedés során. Ez a névjegyünk, amely akkor is mesél rólunk, ha mi nem vagyunk jelen.

Péter Ferenc szerint mindenki egyetért abban, hogy a Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva eredeti szépségét, a mai kor igényeinek megfelelően végezzünk rajta felújítást. Erre kerülhetett sor az Európai Unió támogatásának köszönhetően. Egy ekkora mértékű munkát csak uniós finanszírozással tudtunk elvégezni – mondta Péter Ferenc.

Híres-neves Kultúrpalotánk generációkon átívelő története során számos társadalmi, kulturális és politikai változás szemtanúja volt, miközben mindvégig megőrizte eredeti szépségét és funkcióját. A Kultúrpalota a kultúra kincsesházának épült már 111 évvel ezelőtt. Hangversenyterem, múzeum, könyvtár, színház – ez szerepelt az eredeti elképzelések közt. Ezt a rendeltetését sikerült megőriznünk az eltelt egy évszázad során.

Hangversenyterem, filharmónia, múzeum és könyvtár működik itt, miközben rendezvények sokaságának ad helyet év közben.

Kicsik és nagyok, idősek és fiatalok, szakmai szervezetek vagy a hobbijuknak élők, a társadalom minden rétegét képviselők előtt nyitva áll. Ez a hely a mienk – tette hozzá

Kelemen Hunor: legalább két dolgot tanulhattunk a Kultúrpalota felújításának történetéből

A csütörtök esti ünnepi rendezvényen részt vett Kelemen Hunor RMDSZ elnök is, aki elmondta, véleménye szerint a Kultúrpalota szépségét, művészi tökéletességét soha nem tudta elfedni az elmúlt évtizedek elkerülhetetlen, egy világháborúval, és egy kommunista diktatúrával tetézett romlása. Ez a szépség mindig átsugárzott a nagyvárosi léttel együtt járó szennyeződésen, az emberi hanyagság okozta sérüléseken, vagy akárcsak azon a tényen, hogy a helynek sokáig csak tulajdonosa volt, igazi gazdája nem.

„Aztán úgy alakult, és milyen jó, hogy így történt: a Péter Ferenc vezette Maros Megyei Tanács elhatározta, hogy tényleges gazdája lesz a Palotának – talán nem függetlenül attól a ténytől, hogy egy Soós Zoltán nevű múzeumigazgató akkor már évek óta lobbizott a felújításért” – mondta az RMDSZ elnöke. 

A szövetségi elnök szerint legalább két dolgot tanulhattunk a Kultúrpalota felújításának történetéből: egyrészt, hogy az Európai Unió – minden kritikánk dacára és minden hibája ellenére – nagyban segítheti fejlesztési céljaink megvalósítását, mint ahogyan a Kultúrpalota felújítása kapcsán is történt, hiszen az ehhez szükséges források nagyobb részét uniós pályázat biztosította.

Másrészt pedig azt, hogy csak magunkra számíthatunk, magunkra viszont számíthatunk, ha örökségünk megőrzéséről van szó.

A mai Romániában türelem és szívósság nélkül nincs eredmény. Péter Ferencben és a múzeum korábbi igazgatójában, Soós Zoltánban megvolt és – remélem – továbbra is megvan mindkettő.  A Megyei Tanács elnöke nem kipipálni akarta a feladatot, hanem megoldani – nyomatékosította Kelemen Hunor.

„Idén 111 éves a Kultúrpalota. Most ragyog ez az épület, mert van gondos gazdája. Azt kívánom, hogy ez így maradjon, olyan vezetése legyen mindig a Megyei Tanácsnak, amely folyamatosan vigyáz arra, hogy Marosvásárhely ikonikus épülete töretlenül őrizze szépségét” – zárta beszédét a szövetségi elnök.

Az átadó ünnepségen a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekarát Moritz Gnann (Németország) vezényelte, a szólista pedig az ukrán származású Roman Fediurko (Ausztria) zongoraművész volt.