Megtörtént Erdély egyik legnagyobb műemlék várkastélyának, a Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak a műszaki átadása. A várkastély a jövő év tavaszára tervezett ünnepélyes átadást követően fogadja majd a látogatókat.

Hétfőn pont került a Nagy Elek üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő gyalui várkastély műszaki átadására, miután a hatóságok mindent rendben találtak.

A várkastély egy hosszú folyamat eredményeként újult meg és ma újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját, annak ellenére, hogy az épületet még be kell rendezni. Miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítványnak adományozta.

2015-ben az ő kezdeményezésére álmodta meg a Tektum Arta & Architectura építész tervezőiroda és a RegioConsult projekt tanácsadó iroda a várkastély restaurálását. A 2016-ban beadott EU-s pályázat 2017-ben nyert, így a következő évben a felújítási munkálatok is elkezdődtek az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével. A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, ennek nagy része EU-s támogatás, a fennmaradó részt magyar kormányzati támogatással és a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány hozzájárásával sikerült előteremteni. Ez utóbbi összeg meghaladja a 3 millió eurót.

A felújítás a kastélypark rendbetételével folytatódik 2024-ben egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, ahol a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése következik. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat egy multifunkcionális kulturális központ formájában. Ezzel egyidőben cél a várkastélyt Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává tenni, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé tenni a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék – találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét. A felújított műemlék ünnepélyes átadására 2024 tavaszán kerül sor.

A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély országos jelentőségű műemlék. Történetének kezdetei még a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a XV. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálja 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építteti át.

A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtet ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé (itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat Báthory Zsigmond fejedelem), majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György fejedelem idején (1630–1648) került sor, aki a belső udvar régi épületeit lebontatta és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. A Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.

A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd csak az 1830-as években építteték át egy romantikus kastéllyá, ekkor alakították ki az egykori várárkok feltöltése után a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokat eszközöltek.

Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület talán legszebb ismert elemei Geréb László püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett kitűnő, Erdélyben korai, XV. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek.

(Nyitókép: Kiss Gábor)