Bár Románia egyelőre óvatos álláspontot képvisel, de nem lehet kizárni, hogy eleget tesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérésének, s már az ukrajnai légtérben lő le drónokat, rakétákat – véli a Maszolnak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő. Kozma Klementina szerint a jelenlegi román államfőjelöltek esetleges radikálisabb háborús hangvétele nagy valószínűséggel csak a választásokat követően derül majd ki. 

Románia nemrég átadott egy Patriot rendszert Ukrajnának. Jelenleg a román légtérbe repülő drónok lelövésének jogi hátterét készítik elő Bukarestben. Sikerül-e az eddig inkább óvatos duhaj Romániát sikerül belerángatni egy aktívabb háborús pozícióba? – kérdeztük Kozma Klementinát, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének gyergyószentmiklósi származású kutatóját. A szakértő arra emlékeztetett, hogy a Patriot rendszer kérdését hónapokig próbálta húzni Románia, azonban mind Washington, mind pedig Ukrajna részéről egyre sürgetőbbé vált a döntés. 

„Ezt igazolja az is, hogy az ügyben külön telefonos egyeztetést kezdeményezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter és sürgette Romániát az átadásra. Miután a parlament végül az átadás mellett döntött, a Helsinki Bizottság Emberi Jogok Védelméért Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés alkotmányellenes, mivel az a közvagyon idegen kézre juttatásának tilalmával ellentétes” – idézte fel a történéseket az MCC kutatója.

Kozma Klementina szerint az, hogy a Románia légterébe érkező idegen, engedély nélküli repülőtárgyak lelövéséről dönt a parlament, nem jelent elköteleződést, vagy a háborúba történő bekapcsolódást, mivel az ország saját területének védelméről dönt. „A háborús eszkaláció veszélye ugyan reális fenyegetésként merül fel Románia részéről, az aktív részvételhez azonban olyan közvetlen és szándékos támadásra lenne szükség Románia területe, vagy egységei ellen, amelyet nagy valószínűséggel nem fog Moszkva megkockáztatni” – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. 

Kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy Bukarest eleget tesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérésének, s már az ukrajnai légtérben lő le drónokat, rakétákat, Kozma Klementina azt mondta: lát erre esélyt, amennyiben Románia követi egy ilyen döntést felvállaló Lengyelország példáját. „A román fél óvatos, egyrészt hivatkozik a NATO védelmi szövetségi jellegére, tehát arra, hogy abban az esetben bonyolódnának ilyen jellegű műveletekbe, amennyiben szövetséges állam területét éri támadás, másrészt ehhez ugyancsak a parlament döntésére van szükség, melynek figyelembe kellene vennie az alkotmány rendelkezéseit” – fogalmazott az MCC kutatója.   

Azt is megkérdeztük Kozma Klementinától, hogy az esélyesnek számító államfőjelöltek közül – így Marcel Ciolacu, Nicolae Ciucă, Mircea Geoană vagy Elena Lasconi – vannak-e olyanok, akiktől az eddiginél radikálisabb háborúpárti politikára számíthatunk? Mint mondta, a jelöltek részéről egyelőre visszafogottság tapasztalható e téren. „Míg Marcel Ciolacu lényegében véve nem változtatott azon az állásponton, amit a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis is képvisel, tehát azt, hogy Romániának megbízható partnernek kell lennie és elkötelezetten támogatja Ukrajnát, addig Mircea Geoană elsősorban a román-ukrán stratégiai partnerség megerősítése, Ukrajna uniós és NATO-s csatlakozási törekvéseinek támogatása mellett érvel. Radikálisabb hangvétel nagy valószínűséggel csak a választásokat követően kerülhet előtérbe” – véli a biztonságpolitikai szakértő.