Javier Milei új mandátumot nyert Argentína radikális átalakítására – értékelte a nyugati sajtó a vasárnap lezajlott félidős választások eredményét. Az elnök pártjának váratlanul nagyarányú győzelme új lendületet adhat a magát anarchokapitalistának tituláló argentin vezető radikális gazdasági projektjének.

Javier Milei nem sok jóra számíthatott a vasárnapi félidős választások előtt. Noha fél éve még magasan vezette a felméréseket, a voksolás előtt készült kutatások azt mutatták, hogy a La Libertad Avanza (LLA) döntetlent vagy legfeljebb szerény előnyt érhet el a peronista ellenzékkel szemben. Múlt hónapban az LLA 14 százalékponttal maradt alul a Buenos Aires-i tartományi választáson. Ilyen előzmények után valóságos derült égből villámcsapásként hatott az elnöki párt 41 százalékos győzelme. A legjobban helyezett ellenzéki tömörülés a voksok 31 százalékát kapta. Az LLA még a peronisták fellegvárának számító Buenos Airesben is győzött.

Az átütő győzelem messze felülmúlta a közvélemény-kutatók és a piacok várakozásait – jegyezték meg elemzők. „Ma átléptük a fordulópontot. Ma kezdődik egy nagyszerű Argentína építése” – mondta győzelmi beszédében Milei, aki 2023 végén azzal az ígérettel foglalta el az elnöki széket, hogy radikális megszorítási programjával – amit kampánygyűlésein láncfűrésszel hadonászva nyomatékosított – rendbe teszi az államkasszát, visszanyesi a költségvetés deficitjét, és megfékezi az inflációt.

Beiktatása után a minisztériumok számát felére csökkentette, elbocsátott több mint 70 ezer közszolgát, 30 százalékkal csökkentette a nyugdíjakat. Lefaragta a jóléti kiadásokat, beleértve a közlekedési és energiatámogatásokat, és ezzel egekbe küldte az amúgy is magas inflációt. A szegénységi ráta 53 százalékra ugrott. Rövidesen azonban úgy tűnt, a sokkterápia meghozta a várt eredményeket. A makrogazdasági mutatók javultak: a fogyasztói árak májusban mindössze 1,5 százalékkal nőttek, míg egész évre 28,6 százalékos inflációt vártak a tavalyi 207,9 százalék után. 2024-et Argentína költségvetési többlettel zárta, 12 év után először, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 5,5 százalékos GDP-bővülést prognosztizált 2025-re. Nem sokkal a félidős választások előtt azonban az IMF rontotta az argentin gazdaság kilátásait, alacsonyabb növekedést (4,5%) és magasabb inflációt (41,3%) vetítve előre.

Az elnök gondjait két további fejlemény is fokozta. Az elmúlt hetekben több jelentős korrupciós botrány rengette meg a kormányzatot, ráadásul az egyikben érintett volt Karina Milei is, aki egy személyben az elnök húga és kabinetfőnöke. De ennél is nagyobb fejtörést okozott az elnöknek – és okoz továbbra is – a peso leértékelődése.

A kiadások drasztikus csökkentése mellett Javier Milei gazdaságpolitikájának másik pillére a dollárárfolyam mesterségesen alacsonyan tartása volt. Erre azért volt szükség, mert a magas infláció miatt az argentinok bizalmatlanok a saját valutájukkal szemben, ezért tömegesen váltanak dollárra, ami tovább gyengíti a pesót. Beiktatása után közvetlenül az elnök több mint 50 százalékkal leértékelte az argentin devizát, de fenntartotta az árfolyam-szabályozást. Ez (lényegében több összefüggő rendelkezés) korlátozta az egyének és a vállalatok dollárhoz jutását.

A hosszú távon fenntarthatatlan korlátozást idén áprilisban megszüntették, ami azóta a peso 25 százalékos leértékelődését eredményezte, az argentin jegybank többszöri beavatkozása ellenére. A helyzetet ideiglenesen stabilizálta az Egyesült Államok beavatkozása a peso védelmében, javítva egyúttal Milei pártjának esélyeit.

Kevesebb, mint egy héttel a félidős választások előtt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy Washington 20 milliárd dolláros devizacsere-megállapodással támogatja meg az argentin valutát. A „stabilizációs” csomag része egy 20 milliárd dolláros hitelkeret is, amely azonban az amerikai sajtó szerint bizonytalan, ugyanis a folyósításával megbízott négy bank biztosítékokat akar, hogy képesek lesznek visszaszerezni a befektetett pénzeszközöket. Mindenesetre Donald Trump azt is világossá tette, hogy Argentína pénzügyi támogatását Milei választási sikeréhez köti.

A vasárnapi meglepetésszerű eredmény megfigyelők szerint mégsem Trump „zsarolásával” magyarázható elsősorban, hanem sokkal inkább az attól való félelemmel, hogy Argentína visszatérhet az előző évek válságkormányzásához. Ezért sokan hajlandóak voltak adni még egy esélyt a kormánynak – értékelte Gustavo Cordoba, a Zuban Cordoba elemző cég igazgatója a Reutersnek. A szakember szerint Milei kormánya minden jel szerint elegendő mandátumot szerzett a képviselőházban ahhoz, hogy a jövőben a kongresszus ne tudja érvényteleníteni az elnök vétóit. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis a többséggel rendelkező baloldali ellenzék több szociális kiadási törvényt is elfogadott, majd egyszerűen leszavazta az elnök vétóit, veszélyeztetve ezzel – Milei szerint – az ország költségvetési egyensúlyát.

A legtöbb kommentátor szerint a választási eredmény szabad utat ad Milei radikális megszorító politikájának folytatásához. És bár a felhatalmazás lehet erős – a parlamenti erőviszonyok tekintetében –, választói lelkesedésről beszélni nem lehet. A harc „a legkevésbé ellenszenves” címért zajlott – foglalta össze a helyzetet az Economist. Ezt mutatja a választási részvétel, amely 68 százalék alatti volt – az elmúlt évtizedek legalacsonyabbja – egy olyan országban, ahol a szavazás törvényi kötelezettség.

Milei maga történelmi napnak nevezte az eseményt, és a reformok folytatását ígérte. A 2023-as elnökválasztáshoz képest 15 pontot veszített ugyan, mégis egyes elemzők attól tartanak, hogy a vasárnapi eredményt biankó csekként fogja értelmezni. Mintha a választók minden döntésére előre rábólintottak volna. Ebben az esetben mostantól valószínűleg Milei legrosszabb énjét fogjuk látni: egy radikalizálódott politikust, akinek megingathatatlan meggyőződése, hogy a „láncfűrész és olcsó dollár”, azaz a brutális állami kiadáscsökkentés és a mesterségesen alacsony árfolyam gazdaságpolitikája az egyetlen helyes út – kongatta meg a vészharangot a Buenos Aires Times angol nyelvű független portál.

A külföldi befektetők számára ez az eredmény megkönnyebbülés, mert azt mutatja, hogy Milei programja fenntartható lehet – mondta Marcelo J. García, a Horizon Engage geopolitikai kockázati tanácsadó cég amerikai igazgatója az Associated Pressnek. Hozzáfűzte: a kudarc várhatóan fokozza az ellenzék széttöredezettségét, ahogy az Javier Milei 2023 decemberi választási győzelme után is történt.