Sírva, leforrázva jöttek ki a magyar tagozatos diákok a román nyelv és irodalom képességvizsgáról. Nem a felkészületlenség, hanem egy elvont fantasy-regény részlete fogott ki rajtuk, amely még az anyanyelvűeknek is komoly fejtörést okozott volna.

Szülők, pszichológusok és politikusok egyaránt kongatják a vészharangot: a speciális tanterv célja a mindennapi kommunikáció lenne, a tételek összeállítói mégis elszakadtak a valóságtól. Feltevődik a kérdés, hogy ha a törvényi keretek léteznek, a szakma miért nem él a lehetőséggel, miért nehezíti feleslegesen a diák helyzetét.

„Pedagógiai inkompetencia vagy szándékos szívatás?”

A vizsgadrukk önmagában is hatalmas teher egy 14 éves kamasznak, de ha ehhez egy idegen világ bonyolult nyelvezete társul, a kognitív bénultság szinte garantált. Szalay Zsuzsanna székelyudvarhelyi iskolapszichológus szakmai szemmel érthetetlennek és felháborítónak tartja a szövegválasztást.

„Értettem én a szavak nagytöbbségét, átlagos vagy kicsit jobb román nyelvtudással, Székelyföldön élő magyar anyanyelvű felnőttként, értem én, hogy fantasy, meg szimbólumok, de egy vizsgastresszben úszó, a román vizsgától amúgy is szorongó nyolcadikos diákként... nagyon sajnáltam szegényeket!” – fogalmaz a szakember.

A pszichológus rámutat, hogy a stressz drasztikusan beszűkíti a figyelmet és leterheli a munkamemóriát. Ilyen állapotban a diákok reflexszerűen a szó szerinti értelmezéshez nyúlnak, a bizonytalanságtűrésük pedig minimálisra csökken. Egy elvont, fiktív szövegben – ahol kitalált lények és kontextus nélküli kifejezések kavarognak – a diákok egyszerűen leblokkolnak.

Kapcsolódó

Hogyan szívassuk a gyermekünket?

Ezek a gyermekek sem fogják jobban szeretni a románt, az iskolát, a tanulást. Így szívatjuk őket.

vélemény

„Pszichológiai szemmel ez szívatás vagy pedagógiai inkompetencia! Emiatt a pedagógiai mérés szakirodalma általában azt javasolja, hogy a nyelvi kompetencia mérésére használt szövegek témája és világa ne jelentsen indokolatlan többletterhelést a vizsgázók számára. Ha sztrájkolni kellene a tanügyi visszásságok miatt, akkor már nagyon ideje lenne ezért is kiállni, mert évtizedek óta megy és mi még tűrjük. Így biztosan nem lesznek motiváltak a román nyelv tanulására” – teszi hozzá Szalay Zsuzsanna.

A teljes bejegyzés ITT olvasható.

A tehetetlenség dühe: Amikor a heti négy különóra sem elég

A szülői erőfeszítések hiábavalósága és a gyermekek elkeseredettsége kézzelfogható a családokban. Egy érintett nyolcadikos diák édesanyja elkeseredetten nyilatkozott a Maszolnak, rávilágítva arra, hogy a rendszer bünteti a szorgalmat.

„Szülőként tehetetlennek, dühösnek és elkeseredettnek érzem magam, hiszen a nyolcadik osztályos gyermekem három évig járt hetente kétszer két órát románórára. Emellett az iskolai tanár is kiváló munkát végzett a felkészítés során. Úgy érzem, hogy ennél többet nem tehettünk volna” – fogalmazta meg.

Az édesanya szerint a vizsgán nem azért nem tudott a gyermeke megfelelően teljesíteni, mert nem készült fel, hanem azért, mert a kettes szöveg nehézsége egyszerűen elfedte a valódi tudását.

„Különösen fájdalmas azt látni, hogy ez nem egyedi eset. Évről évre szülők százai fogalmazzák meg ugyanazokat az aggályokat a közösségi oldalakon, mégsem történik érdemi változás. Azok a gyerekek, akik lelkiismeretesen készültek és tanultak, több esetben is hasonló gyenge eredményt érhetnek el, mint azok, akik kevésbé vagy egyáltalán nem készültek” – mondja felháborodottan.

A javító tanárok méltányosságában bíznak

A szülők most abban reménykednek, hogy a javító tanárok az értékelésnél látni fogják a pontszámokon túlmutató igyekezetet, és figyelembe veszik a szöveg irreális nehézségi szintjét.

„Tudjuk, hogy a dolgozatok javítása során a javítást végző tanár részéről sok olyan szempont is látható, amely a pontszámokon túlmutat. Ezért abban reménykedünk, hogy a 2. szöveg nehézségi szintjét, valamint a tanulók befektetett munkáját és felkészültségét is figyelembe veszik az értékelés során, különösen azokban az esetekben, ahol egyértelműen érzékelhető a gyermek igyekezete és felkészülése” – fogalmaz az édesanya.

Szülőként attól tart, hogy azok a gyerekek, akik lelkiismeretesen készültek és tanultak a felmérésre, több esetben is hasonló gyenge eredményt érhetnek el, mint azok, akik kevésbé vagy egyáltalán nem készültek.

Elenyészően kevés tanár vállal tétel-összeállítást

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő és oktatási szakpolitikus a Maszol megkeresésére leszögezte, rendszerszintű probléma van a tételek elkészítésével, de ebbe a szakma, a pedagógusok is bele kell álljanak.

A tételeket egy minisztériumtól független intézmény (a Tantervfejlesztési és Értékelési Országos Központ) készíti el, ahová a tanárok szabadon feliratkozhatnak tételkészítőnek. A procedúra szerint egy nagyobb adatbázist (X mennyiségű tételsort) hoznak létre, amelyből a vizsga előtt, szigorú titoktartás mellett kisorsolják az aktuális feladatsort, részletezte a szakpolitikus. A bökkenő ott van, hogy a magyar tagozat részére elenyésző számú tanár jelentkezik erre a feladatra.

Kapcsolódó

Szokatlan szövegvilággal szembesültek a nyolcadikosok a román képességvizsgán

A magyar tagozatos tanulók számára az idei feladatsor szerkezete nem tartogatott meglepetéseket, azonban az egyik irodalmi szöveg értelmezése a megszokottnál nagyobb figyelmet igényelt.

képességvizsga nyolcadikosok román nyelv

„Sajnos nagyon kevés magyar tagozaton tanító, román nyelv és irodalom tanár jelentkezik be a vizsgatételek elkészítésére. Összesen öt az egész országból. Ami azt jelenti, hogy egy nagyon szűk kör az, amely évről évre elkészíti a tételeket. Csak Bihar megyében száz pedagógus van, aki román nyelv és irodalmat tanít a kisebbségi oktatásban, ehhez képest az egész országból öten jelentkeztek” – mutatott rá a megdöbbentő arányokra Szabó Ödön.

A képviselő szerint a távolmaradás oka a szigorú összeférhetetlenségi szabályokban keresendő, hiszen azok a tanárok, akik éppen végzős osztályt tanítanak vagy magánórákon készítenek fel gyerekeket, nem vesznek részt a folyamatban. Így viszont a tételeket olyan, nem „átlagos” iskolákból kikerülő szakemberek írják, akik a saját, elit környezetük tapasztalataiból indulnak ki, elszakadva a többségi valóságtól.

Tételkészítő tagnak jelentkezni lehet a tanterv- és kiértékelő központ kiírására, ugyanúgy, ahogy javítónak, tantervkészítőnek vagy bizottságokba is jelentkezhetnek tanárok, mondta el a Maszol megkeresésére Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke.

„Kritériumrendszer alapján történhet a jelentkezés, és a központ választ a jelentkezők közül. Elvárás például az első fokozati vizsga teljesítése, a tapasztalat a javítás és a tételkészítés terén többek között” – tette hozzá.

Elveszhet az alkamatlan vizsgatétel miatt a speciális tanterv lényege

Szabó Ödön hangsúlyozza: a román nyelv és irodalom tantárgy esetében a kisebbségi diákoknak kiharcolt speciális tanterv lényege a kommunikációs készségek fejlesztése és a való életben való boldogulás lenne, nem pedig a sci-fi és fantasy világok metaforáinak kibontása.

„Egy sci-fi vagy fantasy világban kellett valóságot keresni, ahol ráadásul olyan szófordulatok, olyan nevek voltak, amelyek szólásmondáshoz hasonlóak, s amelyek megzavarhatják a gyerekeket. Ez még egy anyanyelvű vizsgán is problémát jelentene. A vizsga bátorságot kellene adjon a kommunikációban, és semmiképpen sem egy ilyen, teljesen pluszkreatív világú történetet kellett volna lemérnie. Évek óta a tételeknek köszönhetően alig vagy nem születnek magyar tagozaton tízes román dolgozatok. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak a magyar gyerekek ebből a speciális tantervből tízes szintig, hanem arról van szó, hogy a szakemberek a legjobbaknak is olyan elvárásokat szabnak, amelyek nem épülnek erre a speciális keretre” – fogalmazta meg Szabó Ödön, aki ezúttal személyesen is érintett, hiszen lánya szintén most vizsgázott, tehát pontosan ismeri a tételt.

A politikus szerint a törvényi és szabályozási háttér adott, a kapuk nyitva állnak. A politikum elvégezte a feladatát, most a szakmán a sor, hogy tartalommal töltse meg azt, és ne hozzák rosszabb helyzetbe a magyar diákokat, mint amilyenben a speciális tanterv előtt voltak.

„A szakmai közegekben nagyon erőteljes párbeszédet kell kialakítani. Nem lehet az, hogy a politikum megteremti a megfelelő kereteket, és ezekkel utána a szakemberek nem jól élnek, mert ezzel a teljes keretbe vetett bizalmat rombolják. A román nyelv és irodalom tanárok egy része is felhördült ezen a tételen, de én nem tudok bemenni a tételíró bizottságba. Arra kérem a pedagógusokat, iratkozzanak be ezekbe a bizottságokba, és készítsenek jobb, erre a tananyagra, tanrendre, tankönyvre épülő tételeket. Ki kell mondani, hogy a szakmának is van felelőssége ebben a kérdésben. Nem lehet mindig csak a kispadról kiabálni, be kell állni” – zárta nyilatkozatát Szabó Ödön, hozzátéve, hogy egy teljes ciklus tapasztalatával a hátuk mögött az elkövetkező időszakban bátran hozzá kell nyúlni az 5–8. osztályos tananyag szerkezetéhez is.