Kifizeti az állam a cégek felé felhalmozott több milliárd lejes adósságait, erre különben a napokban az Európai Bizottság is felszólította Romániát. Tánczos Barna pénzügyminiszter hangsúlyozta, a jelenlegi helyzet azért alakult ki, mert 2024-ben sok pénzt költöttek fizetésekre és nyugdíjakra, arra törekedve, hogy megteremtsék a társadalmi békét.

Tánczos Barna a Hotnews-nak adott interjúban leszögezte, nincs az rendben, hogy 2025-ben, a tavaly decemberben megalakult kormány kell rendezze a 2022-es elmaradásokat.

„Az Európai Bizottságnak igaza van, néhány területen késtek a cégeknek a kifizetések, többek között a helyreállítási tervben (PNRR). A kormány tavaly több mint 20 milliárd lejjel növelte a beruházásokra szánt összegeket. A nagyon nagy hiánynak egy része (8,6%) ment el beruházásokra” – mondta a pénzügyminiszter.

Hozzátette, nagyon sok pénzt költöttek tavaly bérekre és nyugdíjakra. Idén csökkenti a kiadásokat, hogy a beruházási kifizetések ütemét tartani tudják.Rámutatott, a kifizetések megkezdődtek. „A fejlesztési minisztériumban például már négy jelentős kifizetést teljesítettünk, hogy törlesszük azt a közel 4 milliárd lejes adósságot, ami olyan romániai cégek felé halmozódott fel, amelyek a helyi önkormányzatoknak dolgoztak a fejlesztési programokban. Az energetikai cégek esetében elég pénzt tettünk félre a kifizetések megkezdéséhez. Az első, 1,4 milliárd lejes törlesztésre valószínűleg februárban kerül sor” – mondta Tánczos Barna.

Növelik az adóbehajtás hatékonyságát

Ami a költségvetés behajtását illeti, a miniszter szerint emelkedő tendenciát mutat, különösen az e-számla rendszernek tulajdoníthatóan.
„Az e-számla rendszernek elegendő információt kell szolgáltatnia például az adócsalás elleni küzdelemhez, hogy javuljon, ésszerűsítse a munkát, és hogy közvetlenül fordulhassanak azokhoz a vállalatokhoz, amelyek a nap során nem jelentik a bevételeket” – részletezte a tárcavezető.

Arra a kérdésre, hogyan kezeli azokat a helyzeteket, amikor az adóellenőrök az állam javára értelmezik a törvényt, és bírságokat szabnak ki, majd a bíróságon veszítenek az államot beperlő vállalatokkal szemben, a miniszter elismerte, hogy vannak olyan helyzetek, amikor az adóhatóság (ANAF) munkatársai túlértelmezik a törvényt.

Kapcsolódó

Tánczos Barna: Hét-tíz év alatt Romániát teljesen át lehet alakítani (INTERJÚ)

Megtépázott, a korábbi évek felelőtlen költekezése miatt rogyadozó államháztartást kell rendbetennie Románia első magyar pénzügyminiszterének.

költségvetés Tánczos Barna költségvetési hiány államháztartás

„Vannak olyan helyzetek is, amikor az állam elveszíti a pereket. De tavaly például az ANAF több mint 70 milliárd lejt hozott a költségvetésbe. A dolgokat nem lehet általánosítani”.

Ugyanakkor leszögezte, az adóellenőrök általában akkor értelmezik az állam javára a jogszabályokat, ha kétértelműség merül fel, ám ez normális, ez a feladatuk. Mint mondta, tavaly 25 százalékos növekedés volt a jövedelemadó behajtása terén és 15 százalékos az áfánál. Ezt az emelkedő tendenciát kell tartani, hogy idén is meg lehessen valósítani a tervezett bevételt.

Álhíreket terjeszt Călin Georgescu

Tánczos Barna álhírnek nevezte azt a Călin Georgescu által terjesztett információt, hogy a multinacionális cégek nem vallanak be nyereséget és nem fizetnek adót. Mint ismeretes a volt államfő-jelölt erre hivatkozva a hipermarketek bojkottjára szólította fel támogatóit.

„Az öt legnagyobb kiskereskedelmi lánc együttesen közel 1 milliárd lej nyereségadót fizetett tavaly. Ezek a cégek tehát nem ússzák meg az adózást, és álhír, amit a sajtóban az elmúlt hetekben erről terjesztettek” – fejtette ki a pénzügyminiszter. „Ugyanezek a cégek tavaly több mint 6 milliárd lejnyi adót fizettek be a román államnak, kumuláltan, hiszen az öt legnagyobb romániai kereskedelmi láncnak több mint 70 ezer alkalmazottja van” – tette hozzá.

Alig van tartalék a tartalékalapban

A költségvetési tartalékalapra vonatkozó kérdésre a miniszter egyenesen azt mondta, hogy az „már gyakorlatilag nem létezik”. A korlátozott pénzösszegből csak választások megszervezésére és vis maior helyzetekre futja.

„Nem tudjuk tartani a 7%-os költségvetési hiányt, ha minden nap kitalálunk egy okot, hogy miért kell jobbra-balra kiegészítenünk a büdzsét, hogy még néhány kifizetést teljesíteni tudjunk” – mondta a miniszter. Hozzátette, több százmillió lej van ugyan a tartalékalapban, ám tavaly „sok milliárd lej” volt.

Hangsúlyozta, a költségvetés szigorú ellenőrzésével, valamint a bevételek és kiadások normális alakulásával garantálható a 7 százalékos hiány. Arra a kérdésre, hogy van-e B-terv arra az esetre, ha az év során olyan sokkhatások lépnének fel, mint például a világjárvány és az ukrajnai háború, Tánczos Barna kifejtette: „B-tervről akkor beszélünk, ha B-tervre lesz szükségünk”.
„A legfontosabb a kiadások havonta történő ellenőrzés, hogy a deficit ne csússzon ki a kezünkből. Ha ezt kordában tartjuk, nem lépünk ki az A tervből” – mondta Tánczos Barna.