Megtépázott, a korábbi évek felelőtlen költekezése miatt rogyadozó államháztartást kell rendbe, fenntarthatóvá tennie Románia első magyar pénzügyminiszterének. A Maszolnak nyilatkozó Tánczos Barna szerint nem lenne tragédia, ha az idei gazdasági növekedés mértéke elmaradna a prognosztizálttól, a versenyszférának pedig a korábbinál sokkal kiszámíthatóbb gazdasági környezetet ígér.  

- 1996 óta az RMDSZ számos kormánynak tagja volt, azonban a pénzügyi tárcát első alkalommal kapta meg. Minek tulajdonítja, hogy a Szövetségre bízták az ország pénzügyeit?

- Végig ott ültem a koalíciós tárgyalásokon, s elmondhatom, hogy nem adták könnyen. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a 2024-es költségvetési végrehajtás ismeretében kihívás volt átvenni a minisztériumot. Előzetesen senki sem számított rá, hogy 8,65 százalékos költségvetési hiánnyal zárja Románia az évet, ami a folyamatos béremeléseknek, a nyugdíjak újraszámolásának és a beruházások finanszírozásának lett az eredménye.

- Úgy is lehet értelmezni, az RMDSZ-nek jutott az a fölöttébb nehéz és kényes feladat, hogy kikaparja a gesztenyét, amit az első Ciolacu-kabinet hajított a tűzbe.

- Nem volt soha szokásunk megfutamodni a nehéz feladatok elől, s ami engem illet, hozzá vagyok szokva, hogy nekem jusson a dolgok nehezebb fele. Szép feladat, nagy kihívás, hogy rendet kell rakni Románia pénzügyeiben, s úgy tűnik, megvan a koalíció részéről az ilyen irányú elkötelezettség. Az Európai Bizottsággal kötött egyezség értelmében hét év áll rendelkezésünkre, hogy 3 százalék alá csökkentsük a költségvetési hiányt, ami azt jelenti, hogy egy hosszabb távú konszolidációs programot kell végrehajtanunk, függetlenül attól, hogy éppen mely pártok vannak kormányon. Ez kőkemény fegyelmet és következetességet feltételez az összes kormányzati kiadás, a közalkalmazotti bérek, az alkalmazások, a működési költségek, a szociális kiadások terén. Ez lényegében ugyanaz, amit az RMDSZ mond már jóideje, hogy karcsúbb államra, karcsúbb államapparátusra van szükség, a karcsúsításnak pedig a hatékonyság növelésével kell társulnia. Új intézményi filozófiára, új vállalati kultúrára van szükség, ami egy hosszú folyamat, de azt gondolom, hogy hét-tíz év alatt Romániát teljesen át lehet alakítani. Ez alatt az idő alatt lényegesen csökkenteni lehet az ország külkereskedelmi mérleghiányát is, ami a magas költségvetési hiánnyal párosulva a veszélyes ikerdeficitet eredményezi.

- Az elmúlt két évben a költségvetés azért bukott meg, mert a tervezet kidolgozói messzemenően eltúlzott mértékben optimisták voltak. 2024-re 3 százalékot meghaladó növekedésre számítottak, amiből lett vagy 1 százalék. Idén nem kell tartanunk attól, hogy ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik? A kormány 2,5 százalékos növekedést vár, ellenben a Világbank csak 2,1 százalékra számít, de van pesszimistább előrejelzés is.

- Akkor van baj, ha a túlzottan optimista növekedési prognózis egy költekező kormánnyal párosul. Tavaly és tavalyelőtt az volt a probléma, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a várttól, amihez felelőtlen pénzköltés, nem racionális gazdálkodás társult, ami miatt egy ollóhatás érvényesült, a bevételek a tervezettnél kisebbek, a kiadások pedig nagyobbak lettek. A mi hozzáállásunk teljesen más, s ha a gazdasági növekedés el is marad a prognózis értékétől, idejében tudunk lépni, korrekciós intézkedéseket hozni.

- A kormányt a pénzügyi-költségvetési felelősség 69/2010-es törvénye kötelezi a közalkalmazotti bértömeg befagyasztására ha az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, ami már bekövetkezett. Annak ellenére, hogy a bérek befagyasztása társadalmi elégedetlenséget szült, a kormányzati kommunikációból teljesen hiányzik a jogszabályra való hivatkozás. Mi ennek az oka?

- Az, hogy tavaly olyan szintű béremelések voltak, melyeknek hatalmas nyomást helyeztek a költségvetésre. Idén többet tettünk annál, amit a törvény előír, hiszen nem csak befagyasztottuk a béralapot, de egyes minisztériumok, intézmények esetében 5 százalékkal csökkentettük.

- A gazdaság számára elég rosszul indult az év, két nagy, összesen 900 főt foglalkoztató gyárat bezárnak, s futószalagon érkeznek a hírek kollektív elbocsátásokról. Ezek a negatív folyamatok nem veszélyeztetik-e a költségvetést?

- Minden évben szűnnek meg cégek, bocsátanak el dolgozókat, de indulnak más vállalatok, kezdődnek új beruházások, beáll az egyensúly. Ezek a folyamatok egy felelősen felépített költségvetést nem rengetnek meg. Romániában továbbra is alacsony a munkanélküliség, a nagy probléma az, hogy a környező országokkal összehasonlítva a munkavállalók aránya az összlakosságon belül alacsony. Ennek az egyik oka az, hogy a szociális támogatások számos olyan személyt vontak ki a munkaerőpiacról, akik dolgozhatnának, termelhetnének. Hozzájárul az is, hogy az elmúlt években nagyon sok fiatal távozott az országból. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt többen lépnek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Ezek hosszú, nem könnyen megváltoztatható folyamatok, de biztos vagyok benne, hogy 2025 ilyen szempontból is fordulatot hoz Románia gazdasága számára. Hét-tíz év alatt meg fogjuk találni azokat az eszközöket, hogy bevonzzuk a munka mezejére azokat, akik mostanáig jószántukból távol maradtak tőle, s hogy hazacsábítsuk külföldről a romániai munkavállalókat, hogy itthon kamatoztassák a tapasztalataikat.

- A hazai gazdaságpolitikát évek óta az egyik pillanatról a másikra meghozott változtatások jellemzik, a szabályok sebtében történő átírása. A jelenlegi kormány is folytatta ezt a hagyományt, amikor december 31-én január 1-én életbe lépő adóügyi módosításokról döntött. Remélhetik-e a vállalkozók, hogy az elkövetkező időszakot a kiszámíthatóság fogja jellemezni?

- A vállalkozók felháborodása jogos. A szóban forgó kormányülés előtt mondtam is, ez az első és utolsó alkalom, amikor az RMDSZ egy ilyen dologban részt vesz. Nagyon nehéz helyzetben voltunk, gyorsan kellett döntenünk. A kormány december 22-én alakult meg, a sürgősségi kormányrendeletet pedig még az év vége előtt el kellett foganunk ahhoz, hogy az egész évre hatással legyen. Sajnálom, hogy így alakult, de még mindig jobb volt így, mintha év közben emeltünk volna adót, fagyasztottunk volna be béreket. A Pénzügyminisztériumban szemléletváltás történt, eltökéltek vagyunk abban, hogy az adópolitikát a kiszámíthatóság útjára tereljük. Minden ilyen jellegű változtatásról igyekezni fogunk legalább félévvel korábban elkezdeni az egyeztetéseket az érintettekkel.