Tánczos Barna környezetvédelmi-, vízügyi- és erdészeti miniszter kiemelte Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján: büszke a városra, hogy megkereste a jogi lehetőségét annak, hogy péntekenként ingyenes legyen a tömegközlekedés, hiszen „ez az egyik legjobb megoldás arra, hogy környezetbarát mobilitást alakítsanak ki”. Ugyanakkor beszélt az integrált hulladéktárolók helyzetéről is, mint fogalmazott, Patarét nem lehet hossztávú megoldás, attól a „lehető legrövidebb időn belül meg kell szabadulni”.

A környezetvédelmi miniszter a sajtótájékoztató kezdetén elmondta: csütörtökön érkezett Kolozsvárra, azóta több civil szervezettel, és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesével is beszélgetett a várost érintő problémákról, ám pozitív példaként hozta fel, hogy Kolozsváron most már harmadik hete működik a Zöld Péntek elnevezésű program, amelyet ő is kipróbált.

 „Minden elismerésem Kolozsváré és Emil Boc polgármesteré, hiszen nagyon bátor döntés volt ez a kezdeményezés, ami dicséretet érdemel. Ez nagyon sokat segít a kolozsvári közlekedésnek, és a szén-dioxid-kibocsátás is jelentősen csökkenni fog, így elindulhat a város zöldebb irányba. A legfontosabb Kolozsvár központjában csökkenteni a forgalmat, hiszen ennek köszönhetően lehet zöld város Kolozsvár is” – hangsúlyozta.

„Patarét területét vissza kell adni a természetnek”

Tánczos Barna arról is beszélt, hogy a Kolozsvár mellett működő pataréti szeméttelep nem lehet más, mint ideiglenes megoldás, amitől a lehető legrövidebb időn belül meg kell szabadulni, és a helyszínét pedig vissza kell adni a természetnek. Emellett semlegesíteni kell mindenféle környezetszennyezést, ami ott történt, és üzembe kell helyezni a nagy lerakót, elindítani az ottani válogatóvonalakat, és a lehető legkisebb mennyiséget kell majd a lerakóba helyezni az új helyszínen.

A miniszter szerint Kolozsvár egyik legégetőbb problémája a hulladékgazdálkodás, hiszen országos szinten kevés olyan megye van, ahol szakszerű hulladékgazdálkodás folyik, és alig néhány olyan megye van, ahol megközelítik azokat a célokat, százalékokat, amelyeket el kell érni a szelektív hulladékgyűjtés terén.

„Nincs megfelelő infrastruktúránk, nincs meg a megfelelő szerződéses háttér ahhoz, hogy ezek a rendszerek jól működjenek, és a finanszírozás is akadozik. A jövő héten, kedden tartunk országos leltárt arról, hogy finanszírozás és teljesítés szempontjából is mit lehetne tenni. Fel kell gyorsítanunk ezeket a folyamatokat, szükség van a körforgásos gazdaságra, annak pedig nyersanyagra van szüksége, azt pedig a megfelelőképpen kezelt hulladékgazdálkodási rendszerek tudják biztosítani” – nyilatkozta.

Ugyanakkor rámutatott: meg kell előzni a szemét illegális lerakását, éppen ezért kell mielőbb bevezetni a többi térségben is a chipes kukarendszert, és áttérni arra a követhető, modernizálható, nyilvántartható rendszerre, amely biztosítja, hogy minden állampolgár annyit fizessen, amennyit szennyez, másrészt lehetővé teszi, hogy csak abban az esetben érje őt anyagi teher, hogyha nem szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot.

„Zöld oázist” és Szamos-menti bicikli utat is terveznek

Tánczos Barna arról is beszélt, hogy természetvédelmi parkot, „zöld oázist” akarnak létrehozni Kolozsváron, a Vasutas parkban. Ezt az ötletet, mint fogalmazott, a bukaresti Văcărești Természetvédelmi Park inspirálta, és terveik szerint a Vasutas parkot is visszaadnák az embereknek, ahol pihenni, sétálni és a természetet csodálni lehetne.

A miniszter elmondta, beszéltek a polgármesterrel a parkról, a Környezetvédelmi Minisztérium pedig támogatja a közigazgatási-területi egységek kezdeményezéseit, amelyeken keresztül természetvédelmi parkokat, zöld oázisokat kívánnak létrehozni a városokban. A park tervét ma mutatták be neki, és úgy vélte, hogy megvalósítható, ha a beruházások lehetővé teszik, hogy legyenek külön vízi és rekreációs területek, valamint a parkot használhassák az állampolgárok is pihenésre, kikapcsolódásra, sétálásra. 

Tánczos Barna ugyanakkor a bicikliutak építésének fontosságát is hangsúlyozta, mint fogalmazott, Kolozsvár jó úton halad e téren is, hiszen az elmúlt időszakban rengeteg kerékpárút épült, ám szerinte fontos lenne a Szamos-parton is összefüggő utat biztosítani. Ennek érdekében a vízügyekkel folytatnak megbeszéléseket, ha pedig minden jól halad, egy „zöld folyosó” jöhetne létre a Szamos mellett, ami jót tenne a környezetnek. Hozzátette: fontos, hogy az infrastruktúra kialakításakor, fejlesztésekor ne okozzunk olyan károkat a természetben, amelyek visszafordíthatatlanul ártanak.  

Specifikus megoldás kell a medveproblémára

A miniszter végül érintette a medveproblémát is, mint fogalmazott, egy vadállatról sohasem lehet megmondani, hogy hogyan fog reagálni, ezért dolgozták ki az a tervezetet.

„Jó menedzsmentre, hosszú távú tervre van szükség, hiszen az elmúlt öt évben nem nagyon foglalkoztunk a problémával. Szükség van tudósokra, kutatókra, akik tanulmányozzák a medvék viselkedését, és fontos kiemelni, hogy nem lehet összehasonlítani Brassó és Kolozs megyét ilyen szempontból, minden megyében specifikus eljárást kell kidolgozni” – emelte ki.

Hozzátette, a legfontosabb, hogy a medvét a természetes élőhelyén tartsuk, és lakott területeken vagy turistahelyeken semmiképpen nem szabad etetni, mindenféle háziasítástól tartózkodni kell. Úgy vélte, hogy mivel nem tudja ő miniszterként megtiltani, hogy etessék a medvéket, ezt helyi szinten kell megoldani.