Az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket érintő jogsértések miatt elutasított „ukránpártiság” nem jelent automatikusan „Putyinpártiságot” – állíítják azok a magyar és román szakértők, szociológusok, akik a napokban közölt felmérésekre reagáltak. Pászkán Zsolt elemző szerint az erdélyi magyarok véleményét Ukrajnával kapcsolatban értelemszerűen befolyásolhatja a kárpátaljai magyarok jogainak következetes napirenden tartása a magyar kormány részéről.

Az ukrán-orosz háború kitörésének első évfordulóján két felmérést, illetve kutatást ismertetett a sajtó. Az egyik, az Eurobarométer friss kutatása, amelyből az derül ki, hogy a romániaiak ellenzik leginkább az Ukrajnának nyújtott európai uniós támogatást. A Maszol által is idézett felmérés szerint a Romániában élő megkérdezettek helytelenítették a legnagyobb arányban – huszonöt százaléknyian – az ukránok humanitárius segélyezését. Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást is a románok helytelenítik leginkább, a válaszadók harmincöt százaléka nem ért egyet az Oroszország által megtámadott ország pénzügyi megsegítésével. 

A másik, 2022 decemberében publikált felmérés eredményeivel a Transtelex rukkolt elő annak kapcsán, Toró Tibor politológus egy online előadásban ismertette elemezte azokat. Az adatok, illetve azok értelmezése alapján az említett portál és a szakértő arra a következtetésre jutott, hogy Putyin-párti lett az erdélyi magyarság nagy többsége. Az egyik reprezentatív kérdésre adott válaszok alapján a megkérdezett székelyföldiek „mindössze” 25 százaléka tartotta felelősnek a háború kirobbanásáért, 53 százalékuk szerint Ukrajna és a NATO okolható a fegyveres konfliktus kitörése miatt, mivel Kijev túl közel került a NATO-hoz. Egy másik, a felelősséget firtató kérdés esetében az erdélyi magyarok azonos pontozással osztályozták Putyint  és Oroszországot, valamint Bident, illetve az Egyesült Államokat.

Változás a román társadalomban

Mivel magyarázható a romániai megkérdezettek erőteljes visszafogottsága Ukrajna támogatását illetően? - kérdeztük Pászkán Zsolttól, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai származású Románia-szakértőjétől. Úgy vélte, mivel az Európai Unió tevőlegesen része az orosz–ukrán háborúnak, a korábban is agitprop intézményként működő Eurostat felméréseit meglehetősen távolságtartással kell kezelni. „Ahogy komoly külső elemzés nem építhető sem az orosz, sem az ukrán közvélemény-kutatásokra, ugyanúgy a háborúban aktívan (még ha csapatokkal csak korlátozottan és idegen zászló alatt) résztvevő országok hasonló anyagait is csak más forrásokkal, esetleg közvetett jelenségek figyelembevételével lehet számításba venni” - mondta a szakértő. 

Szerinte a kérdés alapját jelentő tavaly decemberi Eurostat-felmérést többek között egy 2022 szeptemberi Avangarde-kutatás eredményeivel és bizonyos politikusok azt követően tapasztalható viselkedésbeli változásával  érdemes összevetni. „Ugyanis az Avangarde-felmérés adatai először mutatták a nyilvánosság számára is, hogy a romániai társadalom szintjén jelentős változás tapasztalható az Európai Unióhoz való viszonyulásban. Az addigi amorf és szinte feltétlen elfogadást felváltotta az EU úgynevezett progresszív értelmezésével és kisajátításával szembeni egyre erőteljesebb elutasítás” - fogalmazott a Maszolnak Pászkán Zsolt. Mint mondta, ilyen körülmények között az Eurostat felmérését is hiba lenne a romániai társadalom „oroszpártivá” válásaként értelmezni, az sokkal inkább „nem ukránpártiság”. Hozzátette azt is, hogy a romániai közvéleményt erőteljessen befolyásolhatta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által december 30-án kihirdetett jogkorlátozó, etnocídium felé vezető kisebbségi törvény, valamint az, hogy a schengeni csatlakozásról szóló elutasító döntés után a közvélemény másodszor érezhette úgy, az a kényszeres megfelelés, amelyet Románia politikusai a nemzetközi politikai érdekérvényesítés egyedüli útjának mutattak be, valójában zsákutca.  

A magyarokra vonatkozó kutatással kapcsolatban Pászkán Zsolt megjegyezte: nincs olyan tényadat, amely miatt ne lenne okunk kételkedni a sommás ítéletekben, a megfelelési kényszerből, vagy manipulatív szándékkal készült „keretezésekhez” vezető – állítólagos – felmérések megbízhatóságában. Szerinte elképzelhető, hogy jelentős különbség van, vagy inkább csak volt a romániai magyar és román közösségnek az orosz–ukrán konfliktushoz való hozzáállása között, ahogyan a magyar és a román kormány politikája is eltérő, ami kihathat az említett közösségek eltérő hozzáállására. Hozzátette ugyanakkor, ez a hatás nem úgy jelentkezik, ahogy az a politológusi „keretezésből” és a transtelexes „keretezés-keretezésből” kitűnik, azaz valamilyen tudatos kormányzati médiakampány eredményeként. „A két kormányzati hozzáállás közötti legnagyobb különbség a két államnak (Magyarország és Románia) az Ukrajnában élő nemzeti közösségeihez való hozzáállás és ennek a saját közvéleményre gyakorolt hatásban volt látható. És miközben a magyar kormány egyértelműen és éveken, lassan már évtizedeken keresztül következetesen kiállt a közösségi jogok kérdésének napirenden tartása mellett, úgy a nemzeten belül, mint nemzetközi téren, a kétoldalú kapcsolatokban és a fő intézményekben, addig a román kormány ezzel ellentétes hozzáállást tanúsított” - mondta a szakértő.

Pászkán Zsolt úgy látja, az erdélyi, székelyföldi magyarok jelentős része korántsem „oroszpárti”, vagy „Putyin-párti”, hanem elsősorban nem ukránpárti.  Más megközelítésben nem „EU-ellenesek”, hanem kritikusak az EU intézményrendszerével és annak teljesítményével kapcsolatban - tette hozzá. „Az, hogy a romániai román társadalomban ezek a tendenciák ugyanúgy megjelentek és bizonyos késéssel felerősödnek, éppen annak a bizonyítéka, hogy ezek az ukrán hatalom és az EU-s intézmények vezetőinek, az eurokrácia elhibázott és politikailag, ideológiailag vezérelt hibás döntések és információs, pszichológiai hadviselésének, nem pedig a román társadalomban továbbra is sikeresen démonizált Magyarország, vagy Orbán-kormány úgynevezett aknamunkájának következményei” - mondta Pászkán Zsolt.  

Fenntarásokkal kezelt adatok

Vladimir Ionaș szociológus az Adevărulnak elmondta: a közelmúltban Ukrajnát előtérbe állító botrányok hozzájárultak az Ukrajna támogatását ellenző románok arányának megemelkedéséhez. A szakember ugyanakkor megjegyezte, fenntartásokkal kell kezelni az Eurobarométer adatait, mivel ő például látott olyan nyugati országokban készített közvélemény-kutatásokat, amelyek sokkal magasabb elutasítottságot mutattak Ukrajna megsegítésével kapcsolatban. Az erdélyi magyar közösség Ukrajnával kapcsolatos álláspontját illetően Ionaș is azt állítja, hogy azt Magyarország álláspontja befolyásolja. Azt is megjegyezte: az erdélyi magyarok álláspontja nem befolyásolja az Ukrajna támogatásával kapcsolatos romániai összképet. Mint mondta, a magyar közösség Románia lakosságának mintegy öt százalékát teszi ki, tehát nincs túl nagy befolyása. A szociológus úgy véli, a román politikai döntéshozók homályos hozzáállásával is összefügg a romániai elutasítás.  „Lengyelország az első naptól fogva egy bizonyos irányt visz, és sokkal átláthatóbban kommunikál arról, hogy mit tesz Ukrajnáért. Romániában ez nem volt tisztán érzékelhető, így természetes, hogy sok a kérdőjel jelentkezik  társadalomban” - fogalmazott a szakértő. 

Alfred Bulai ugyancsak az Adevarul megkeresésére arra emlékeztetett: amikor egy hosszú történelmi időszak határozza meg a hozzáállást egy szomszédos országhoz. „Bíráltuk az egykori Szovjetuniót és Oroszországot, de román nyelv elleni törvénykezés az ukránokhoz köthető” - mondta Bulai. Mint fogalmazott,  „ha fenntartásaid vannak valakivel szemben, az nem jelenti azt, hogy feltétlenül a másikkal vagyok. Ha (a felmérés során megkérdezett romániaiak - a szerk megj) úgy gondolják, hogy eltúlzott Ukrajna támogatása, az nem jelenti azt, hogy elfogadók  Oroszország támogatásával” – vélte a szociológus.