A közelgő romániai elnök- és parlamenti választások álltak a középpontjában Szijjártó Péter és Kelemen Hunor Csíkszeredában tartott pénteki pódiumbeszélgetésének. A két politikus egyetértett abban, hogy az Európában és Amerikában zajló politikai fejlemények közelebb vihetnek a szomszédban dúló háború befejezéséhez, általuk felülkerekedhetnek a békepárti erők. A magyar külügyminiszter kiemelte, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával az erdélyi magyar közösség, valamint Magyarország és Románia is nyernének.

Józan ésszel címmel tartott pódiumbeszélgetést Csíkszeredában Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A Csíki Mozi teltházas közönségéhez Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere szólt elsőként. Mint a városvezető kiemelte, felelősségre intő és ünnepi esemény a két politikus csíkszeredai beszélgetése.

„Ünnepeljük, hogy a közösségünk erős. Az évek telnek, de a csíki magyar közösség, az erdélyi magyar közösség erős. Másik felől felelősségre hívó pillanatok is ezek, mert egy „szuperválasztási” évhez kötődő, komoly ponthoz érkeztünk. Alig tíz nap múlva államelnök-választás lesz, ahol egy erős jelölttel, erős hangot akarunk megfogalmazni a román közéletben. December elsején, ami nem egy szerencsés nap az erdélyi magyar közösségnek, ismét felelősséggel kell tudjuk bizonyítani azt, hogy hosszú-hosszú évtizedek, több mint egy évszázad után is Erdélyben, Romániában erős magyar közösség van. Mindezt nem másképp, mint választással, szavazatokkal, a közösség összetartásának felmutatásával kell bizonyítanunk” – fogalmazott a városvezető.

Világszintű folyamatok

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetésként kiemelte, az elmúlt hetekben, hónapokban több olyan választás zajlott világszerte, amelyek kihatással vannak az egész világra. Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy mi változik ezen választások következtében, úgy fogalmazott „az elmúlt hetek eseményei nyomán egy új realitásban élünk”.

„Teljesen új világpolitikai környezet vesz minket körül. Sokkal jobb kedvünk van ma, mint volt a múlt hét elején és azt hiszem, hogy ez az érzés jogos lehet. Ha visszagondolnak rá, az elmúlt hetek választásai során a világ amerikai és európai pontjait tekintve mindenhol a patrióta, békepárti politikusok, erők győztek és törtek előre. A háborúpárti, a nemzetet hátrasoroló, azt valami régimódi törtnetnek tartó politikusok és politikai erők pedig egyértelműen visszaszorultak. Ha az elmúlt választásokat szeretném egy mondatban összefoglalni, azt mondhatom, hogy nagyjából mindenhol a barátaink nyertek” – fogalmazott a miniszter.

Mint Szijjártó Péter hozzáfűzte, rendkívül komoly tétje volt az Amerikai Egyesült Államok választásának, nem csupán Magyarország, ha nem az egész világ számára. „Kiemelte, komoly erők mozdultak meg, amelyek azt célozták, hogy Donald Trump ne nyerje meg a választást” – mutatott rá.

„Donald Trump győzelme azt gondolom, minden eddiginél nagyobb és jobb reményt kínál nekünk arra, hogy a béke visszaköltözzön ide, a szomszédságunkba, a béke visszaköltözzön Közép-Európába. Most már lassan ezer napja zajlik a háború, ezer napja tüzeli ezt a háborút az európai mainstream és amerikai demokrata adminisztráció. Ezer nap után épp itt volt az ideje annak, hogy a két főszereplő közül legalább az egyik személye, és ezáltal a hozzáállása és viselkedése is megváltozzon” – fogalmazta meg Szijjártó Péter.

Kettős mérce

„Ha egy országban, patrióta, jobboldali, konzervatív, kereszténydemokrata, békepárti erők nyerik a választást, akkor azonnal megkérdőjelezik a demokrácia létezését, az emberek józan ítélőképességét. Ha a liberálisok nyernek, akkor a demokrácia még soha nem volt olyan jó formában az adott országban és az emberek soha még ilyen fantasztikus döntést nem hoztak” – mutatott rá a politikus. Példaként emelte ki a moldáviai és a georgiai választások eredményei nyomán kialakult megítélés-különbséget.

Mint Kelemen Hunor rámutatott, az első Tump-adminisztráció idején felértékelődött az Európai Unió „periférfiáján” elhelyezkedő kelet-közép európai térség, illetve a balti államok szerepe. Erre a felvetésre Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Donald Trump belépésével jogosan elvárható, hogy a keleti szárny megbecsültsége jóval magasabb lesz, mint volt korábban. „Pontosan azért, mert a mi történelmünk is arról szól, hogy nemcsak magunkat védtük, hanem mindenkit, aki tőlünk nyugatra van” – emelte ki a miniszter.

Hozzátette: Donald Trump első regnálása idején kitűnő kapcsolatot ápolt egymással az USA és Magyarország, ugyanakkor rendezettség volt a világban. „A korrekt kapcsolatunk nem múlik el nyomtalanul. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás kampányában több mint százszor hivatkozott a magyar miniszterelnökre. Nem múlik ez el nyomtalanul a jövőbeni együttműködésünkben sem, amikor majd hivatalba lépett elnök lesz. Soha ilyen derűlátó nem voltam a magyar–amerikai kapcsolatok tekintetében, mint jelenleg” – emelte ki.

A gazdasági témákra kitérve Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió „mindenből politikai és ideológiai kérdést csinál, a fizikai kérdéseket is ideológiai kérdésekbe bújtatja bele, és abszolút öngyilkos gazdaságpolitikát folytat”. Példaként említette a kínai elektromosautó-iparra kivetett plusz vámokat, amely az ágazat európai szereplőit is rendkívül hátrányosan érinti.

Akad bőven tennivaló

Kelemen Hunor a továbbiakban kitért a román–magyar kapcsolatokra, amelyet véleménye szerint arra a gazdasági egymásra utaltságra kell építeni, amelyben még rengeteg tennivaló van. Ezzel kapcsolatosan Szijjártó Péter rámutatott, Románia és Magyarország sokkal jobb helyzetbe kerül, ha együttműködik, mint ennek elmaradása esetén. Hozzáfűzte, az elmúlt tíz évben hét román külügyminiszterrel dolgozott együtt és mindegyikükkel megfelelő szintű és eredményes együttműködésre törekedett. Kiemelte, Románia schengeni övezethez való csatlakozása olyan kérdés, amely mindkét ország számára kritikus fontosságú nemzeti érdek.

„Ha Romániát fel tudjuk venni a schengeni övezetbe, akkor nem kell órákat várni a határon, a határok menti közösségek közötti szövetek még sűrűbbek, még élőbbek lesznek, inkább használhatóvá válik az a tíz, határt keresztező út, amit jelenleg csak szombatonként lehet használni. Vannak sikertörténetek, még ha vannak olyan erők, amelyek ezeket próbálják a szőnyeg alá söpörni. Én azt gondolom, hogy az erdélyi magyar közösségnek is az lenne az érdeke, hogy a magyar–román együttműködés jó legyen, mert akkor nem létezne egy csomó probléma. A tapasztalat az, hogy ha az RMDSZ kormányon van Bukarestben, akkor sokkal könnyebb jó kapcsolatot építeni és sokkal könnyebb javítani az erdélyi, székelyföldi magyarság életkörülményein. Nem politikai, hanem észszerűségi kérdésnek tartom. Ha az RMDSZ kormányon van, az jobb az itteni magyarságnak és jobb a kétoldalú kapcsolatoknak” – mondta el Szijjártó Péter.

Az esemény zárásaként Szijjártó Péter és Kelemen Hunor a közönség soraiból érkezett kérdésekre válaszolt, majd sajtótájékoztatón foglalták össze az elhangzottakat.