A szabadság romlandó termék, ha nem gondozzák elpusztul, ezért ápolni kell, tanítani minden nemzedéknek – jelentette ki Kelemen Hunor vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Aradon.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a köztérre húsz éve visszakerült Szabadság-szobor előtt mondott, az RMDSZ honlapján nyilvánosságra hozott beszédében rámutatott: a vértanúk, a szabadságharc hősei előtti tisztelgés nemcsak a gyászról, a veszteségről szól: október 6-a a bátorság, kitartás, az önfeláldozás, a szabadság iránti elkötelezettség jelképe is – írja az MTI.

„Az 1848-as szabadságharc hősei fegyvert ragadtak a nemzet szabadságáért, mert hitték, hogy a szabadság és függetlenség olyan értékek, amelyekért megéri küzdeni, akár az életük árán is. Az ő áldozatuk vezetett oda, hogy ma szabadon élhetünk. Ám a szabadság kivívása nem olyan, mint győztes gólt rúgni a döntőben, folyamatos munkát, folyamatos harcot, folyamatos őrzést igényel” - állapította meg a szónok.

Kelemen Hunor szerint ma a bürokraták túlhatalma, az ideológiai kizárólagosság fenyegeti a szabadságot, amelyért a mai nemzedéknek immár nem a csatamezőn kell megküzdenie, hanem azáltal, ahogyan részt vesz a közéletben.

„Együtt közösen tudjuk megállítani az intézmények mögé bújó bürokraták túlhatalmát és az észszerűség határán túlterjeszkedő államot. Ma ismét együtt tudjuk az állam és a társadalom között létező láthatatlan szerződést újraírni, a felborult egyensúlyt helyreállítani. Mert az államnak kell mindenkor a polgárért lennie és nem fordítva” – hangoztatta Kelemen Hunor.

Az év végi romániai parlamenti és elnökválasztásra utalva arra hívta fel az erdélyi magyarok figyelmét, hogy most szavazatukkal mondhatnak véleményt a közéletről, ezzel tehetnek a legtöbbet jövőjük alakításáért, hiszen „minden egyes szavazat: egy lépés a szabadság megőrzése, az elveszett szabadság visszaszerzése felé”.

Az RMDSZ elnöke szerint ma „a józan ész forradalmára van szükség”, hogy „ne a valóság újraírásának egyik vagy másik tetszetős ideológiája”, hanem a józan gondolkodás igazítsa a jövőt.

Az Erdélyben, Bánságban és Partiumban élő magyar emberek szavazatukkal dönthetnek arról, hogyan nézzen ki közös jövőjük saját szülőföldjükön – buzdította választási részvételre hallgatóságát az RMDSZ elnöke.

Szijjártó Péter: az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet

Az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete összefogásra szólítja a nemzetet, hiszen csak így lehet megőrizni mindazt, amit a történelem során az elődeinktől örököltünk – jelentette ki Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Aradon.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy az 1849-ben kivégzett honvédtisztek egy szent ügyért adták az életüket, a magyar szabadságért.

Kiemelte, hogy ugyan az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, fontos a közös emlékezés. „Mert a magyarok szívéből kedves barátaim, semmi nem tudja kitörölni 1848-at, pontosan ugyanúgy, ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem” – jelentette ki.

„Október 6-án a Kárpát-medence valamennyi szeglete és a diaszpóra teljes magyarsága ide, Arad felé fordul, és főhajtással emlékezik a mártírokra” – hangsúlyozta.

„Az 1848-49-es események a magyarok számára egyet jelentenek a bátorsággal. Világossá tettük akkor is, ahogyan világossá tettük azóta többször is, hogy a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is fel kell venni, és ezért fel is vettük mindig a harcot” – szögezte le.

„Számunkra a szabadságharc nem egy szabadon választott gyakorlat, nem egy opcionális valami. És ezt bizonyítottuk elégszer. Ha kellett, akkor az oszmán, ha kellett, akkor a Habsburg, ha kellett, akkor a szovjet birodalommal szemben. Mi mindig kiálltunk, és ha megfogyva bár, de törve nem, végül mindig életben maradtunk. A magyar egy szabadságharcos nemzet. Egy olyan nemzet, amely eddig is ott állt, és mindig ott fog állni az őt megszálló birodalmak sírjainál” –tette hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az 1848-49-es események hősöket szültek, s ez a dicsőséges korszak ma is egyet jelent a hazaszeretettel.