A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicuşor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

A képviselőház elutasította az elnök kifogásait, és 173 támogató, 101 ellenszavazattal, három tartózkodás mellett az eredeti formában fogadta el a jogszabályjavaslatot. A tervezetet korábban a szenátus is az eredeti formában fogadta el. A képviselőház szerdai szavazása után az államfő köteles kihirdetni a törvénymódosítást. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler által kezdeményezett törvénymódosítás még júniusban fogadta el a parlament. 

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártjának (POT) parlamenti frakciói megtámadták az alkotmánybíróságon, a testület azonban elutasította a beadványukat. Július 14-én Nicuşor Dan államfő is az alkotmánybírósághoz fordult a jogszabályjavaslat miatt, de a testület az ő kifogásait is elutasította.

December 4-én az államfő visszaküldte a törvénytervezetet a parlamentnek újbóli megfontolásra, azzal érvelve, hogy jelenlegi formájában a jogszabály „a feszültségek felerősödéséhez” vezethet. Az elnök egyebek mellett azt kifogásolta, hogy bizonyos bűncselekmények definíciója nem egyértelmű, több cikkely is pontatlan, félreértelmezhető. Nicuşor Dan múlt héten kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert tervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány. 

Csoma Botond: A véleménynyilvánításnak is vannak korlátai

Az RMDSZ másodszor is megszavazta a törvénymódosítást – mondta el a Maszol megkeresésére a szövetség szóvivője. A politikus emlékeztetett, az államfő már nem kerülheti el a jogszabály kihirdetését. Mint arról beszámoltunk, az államelnök az Alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, majd miután a taláros testület egyöntetűen elutasította a beadványt, az elnök visszaküldte a törvényt a parlamentbe. A képviselőház szerdán döntő testületként, változatlan formában fogadta el a törvénymódosítást.

Csoma Botond elmondta: a véleménynyilvánításnak is vannak korlátai. Nem foglalja magába a gyűlöletbeszédet, és nem foglalja magába azt sem, hogy háborús bűnösöket lehet éltetni. A politikus figyelmeztetett: „Európában ez egyébként hagyomány, abból kell kiindulnunk, hogy sajnos a XX. században a náci, a fasiszta és a kommunista diktatúrák alatt mi történt, és ez arra kellett jogi következtetésekre sarkalljon bennünket, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem abszolút szabadság.”

Hozzátette: bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás a törvény értelmében korlátozható, és „semmiféleképpen nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága, a véleménynyilvánítás keretei közé a gyűlöletbeszéd”.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az illetékes hatóságok képesek lesznek-e alkalmazni a törvényt, Csoma Botond úgy nyilatkozott: ez elsősorban a rendőrségtől és az ügyészségtől függ. Úgy véli, nem ártana a rendőröknek és az ügyészeknek külön képzéseket tartani, egyfajta „érzékenyítést” végezni, hogy felhívják a figyelmet arra: a jogalkotó szerint ezek nagyon súlyos bűncselekmények, és a bűnüldöző szerveknek kötelességük ezeket kivizsgálni.