A mesterséges intelligencia forradalma alapvetően változtathatja meg a világot, az erdélyi magyar közösségnek pedig a nyelvi jogok tekintetében nyújthat hatalmas lehetőséget, fogalmazta meg Benkő Erika.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója leszögezte, a mesterséges intelligencia (MI) használatával a nyelvi jogok írott és a beszélt formáját is ki lehet teljesíteni.

Éppen azokat a jelenlegi hiányosságokat pótolhatja, amelyek eddig az emberi erőforrás korlátozottsága vagy pedig a költségek miatt állnak fenn. Hozzátette, a mesterséges intelligencia olyan távlatokat nyitott a nyelvi jogok terén, hogy meg kell vizsgálni, milyen módon lehet ezt az erdélyi magyar közösség nyelvi jogainak kiteljesítésére használni.

Vannak már működő, jó gyakorlatok

Benkő Erika felidézte, az elmúlt év végén a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) konferenciáján vett részt, és ott szembesült, hogy nagyon sok európai nemzeti kisebbség ezt már meglépte: a mesterséges intelligenciát nagy sikerrel állították a nyelvi jogok szolgálatába.

A baszkok és a katalánok e tekintetben élen járnak, az önkormányzatokban is bevetették a mesterséges intelligenciát. Ugyanakkor az MI segítségével a kipusztulás széléről hoztak vissza olyan nyelveket mint a gaszkony, az okcitán, de a németországi szorbok, az arománok is élnek ezzel a lehetőséggel. Közben ezen nyelvek beszélőinek nagy hátrányt is le kell dolgozniuk, mert a mesterséges intelligencia adott adathalmazzal dolgozik, lényeges, hogy mennyi információ áll a rendelkezésére egy bizonyos nyelven.

A magyar nyelv ebből a szempontból nagyon jó helyzetben van, mert egyrészt államigazgatási nyelv, másrészt Magyarország európai uniós tagállam, a magyar az EU egyik hivatalos nyelve, így az uniós dokumentumok is elérhetők magyarul. Azon nyelvek esetében, amelyeknél mindez nem adott, sokkal több munkát kellett beletegyenek, hogy a saját MI-jüket beindítsák, de megtették, mutatott rá a jogvédelmi szolgálat igazgatója.

Helyi, sajátos megoldásokra van szükség

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat folyamatosan napirenden tartja a nyelvi jogok megerősítését. Benkő Erika több székelyföldi polgármesterrel találkozott, a személyes beszélgetések során arra kereste a választ, milyen akadályai vannak annak, hogy szélesebb körben lehessen használni a magyar nyelvet a hivatalos kommunikáció során. Ezekből a beszélgetésekből azt a következtetést vonta le, hogy elsősorban az emberi erőforrás és a pénz hiánya jelent akadályt.

Ha az állampolgár bármilyen ügyben az önkormányzathoz fordul, joga van a beadványt magyar nyelven benyújtani, ám a hatóságok kötelesek elsősorban román nyelven válaszolni, és lehetőségként adott, hogy emellett magyar nyelven is megtegyék. Ez azt jelenti, hogy a hivatalnok, aki ezt a munkát elvégzi, többet kell dolgozzon, ha mind a két nyelven megfogalmazza a választ, ez a pluszmunka pedig egyszerűen nincs megfizetve, részletezte Benkő Erika.Másrészt eddig fel sem merült, hogy lefordíthatnák magyar nyelvre a román jegyzőkönyveket, tervezeteket, határozatokat, mert ez hatalmas volumenű munka, ám a mesterséges intelligencia köteteket fordít le percek alatt.

A FUEN, a különböző konferenciák nagyon jó alkalmat szolgáltatnak a tapasztalatcserére, a know how, a bevált gyakorlatok átadására. Viszont a gyakorlati alkalmazásnak különböző szintjei vannak: látjuk, hogy például a baszkok hogyan járnak el, de minden modellt adaptálni kell.

Benkő Erika ezért tartja fontosnak a folyamatos egyeztetést az érintettekkel, a polgármesterekkel, mert meglátása szerint egy „rájuk tukmált” módszer nem lehet eredményes, tekintetbe kell venni a javaslataikat, és a megoldások akkor működhetnek igazán, ha szervesen kapcsolódnak az önkormányzat napi tevékenységébe.

Több szinten bevethető az MI az anyanyelv-használatban 

A mesterséges intelligencia különféle szintjeit lehet hasznosítani. Először tehermentesítheti azokat, akik a lakossági beadványokra válaszolnak. Amint a választ megírják, rögtön fel lehet tölteni egy saját fejlesztésű MI-programba, ami lefordítja. Ezzel ki lehet iktatni az emberi erőforrás hiányát, és a plusz költséget.

A másik szint, hogy a tanácshatározatok, jegyzőkönyvek fordításával sem kell bajlódni, mert azt is megoldja a mesterséges intelligencia.

A harmadik szint a digitális ügyfélablakoknál hasznosítható, ha a polgár hozzájuk fordul, működjön egy olyan felület, hogy magyarul is tud ügyeket intézni, hiszen mindenkinek egyszerűbb ez az anyanyelvén. A mesterséges intelligencia már az eligazodásban is segíthet, megkérdezi, hogy mi a probléma, a kérés, az intéznivaló, és az annak megfelelő nyomtatványok, űrlapok felé terel. Erre is vannak jó gyakorlatok, például Írországban.

Kapcsolódó

Nyílt magyarellenesség minden szinten: mi a megoldás?

Intézményesült a magyarellenesség Romániában: a szélsőséges pártok bekerültek az ország parlamentjébe, több politikust a sovinizmus juttatott be a törvényhozásba.   

Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat magyarellenesség Benkő Erika diszkrimináció

Benkő Erika elmondta, kezdetben gyanakvással fogadta a mesterséges intelligenciát, de konstruktív viták során kiderült, hogy sokoldalúan hasznosítható. „Olyan mint a kés, ami a konyhában nélkülözhetetlen, de gyilkolni is lehet vele. Az MI egy eszköz, és rajtunk múlik, hogyan használjuk” – szögezte le.

„Meg kell fontolnunk, foglalkoznunk kell azzal, hogy a mesterséges intelligenciát milyen módon tudjuk az erdélyi magyarság nyelvi jogai bővítésének a szolgálatába állítani. Erre már megvannak a jó példák. Az elkövetkező időszakban feladat számunkra, hogy megteremtsük ennek a kereteit” – mondta a jogvédelmi szolgálat igazgatója.