Felelősségre vonást követel a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a máramarosszigeti és brassói diszkrimináció miatt
Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálata feljelentést tett az ügyészségen a máramarosszigeti helységnévtáblák magyar feliratát megrongálók ellen, illetve bepanaszolta a diszkriminációellenes tanácsnál az egyik brassói barkácsáruházat, az ott magyar vásárlókat ért inzultus miatt.
Benkő Erika RMDSZ-es parlamenti képviselő, a szolgálat vezetője emlékeztetett arra, hogy a máramarosszigeti magyar közösség harminc éves álma vált valóra a múlt héten, amikor a város bejáratánál lévő helységnévtáblákra felkerült a magyar felirat. Bár a kommunista rendszer 1989-es megdőlése óta folyamatosan megpróbálkoztak a kétnyelvű feliratok kihelyezésével, ez mindeddig ellenállásba ütközött. A közigazgatási törvény által biztosított lehetőségeket kihasználva, a Tisza-parti város román polgármestere egy 2016-os választási ígéretét betartva október 8-án kihelyeztette a település magyar elnevezését is a helységnévtáblákra.
A település lakosságának körülbelül tíz százalékát kitevő magyarság nagy örömmel fogadta a városvezetés döntését, látszólag a helyi román közösség sem tiltakozott ellene, ám a magyar feliratot alig 24 óra alatt eltüntették. Az eset körülményeinek kivizsgálása érdekében, és az elkövetők beazonosítása végett, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentést tett a máramarosszigeti bíróság mellett működő ügyészségen.
Benkő Erika kifejtette: „Szülőföldünkön nem fordulhat elő, hogy az évtizedek alatt kivívott kisebbségi jogok csorbuljanak, ahogy azt sem engedhetjük meg, hogy a városok köztereit, tábláit bárki szabadon átírja, megrongálja”.
Nyelvi diszkrimináció egy brassói barkácsáruházban
A jogvédő szolgálat nyelvi diszkrimináció miatt tett panaszt a brassói Brico Depot barkácsáruház egy alkalmazottja ellen is, akit zavart, hogy a vásárlók magyarul beszéltek egymás között, és rájuk szólt, hogy „Romániában élnek, ezért beszéljenek románul”. Az ügy miatt a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat levelet írt az áruház brassói vezetőségének, illetve panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is.
A jogvédelmi szolgálatot megkereső személy apósa társaságában a múlt héten vásárolni ment a brassói barkácsáruházba, ahol segítséget kért az egyik ott dolgozó hölgytől, akivel románul kommunikáltak, de egymás közt anyanyelvükön, magyarul beszéltek. Ezt nehezményezte az ott dolgozó munkatárs, és felszólította a két vásárlót, hogy beszéljenek románul, mert „Romániában élnek és itt ez a hivatalos nyelv”.
Benkő Erika szerint „megdöbbentő, hogy 2019-ben Romániában ennyire nem egyértelmű a nyelvi jogok szabad gyakorlása, hogy a kereskedelmi egységekben is nehezményezik, ha magyarul beszél valaki”. A parlamenti képviselő feltette a kérdést, hogy a Brico Depot alkalmazottja akkor is így járt volna el, ha a vásárló angol, vagy francia nyelven beszél, vagy csak a magyar nyelv zavarta? Szerinte mentalitásváltásra és a kisebbségi jogok széleskörű ismertetésére van szükség.