A magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) támogatásával három éve indították az egész Kárpát-medencére kiterjedő „szakkör” programot, amelynek célja, hogy összefogja a közösséget, felelevenítse a népi, kézműves hagyományokat és megerősítse a magyar nyelv és kultúra szeretetét, mutatott rá Sepsiszentgyörgyön Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmafejlesztési igazgatója.

Székelyföldön rendkívül népszerű a Szakkör elnevezésű program, amely három éve Háromszéken honosodott meg az NMI partnerszervezete, az Amőba Alapítvány által, amikor 9 csoportot indítottak, majd a következő évben már kiterjesztették az egész térségre és 219 csoport alakult. Idén ősszel már 224 szakkör indul Kovászna, Hargita és Maros megye 72 településén, és ezeken a foglalkozásokon közel 1200-an vesznek részt, számolt be a Maszol érdeklődésére Bereczki Kinga.

Az Amőba Alapítvány elnöke elmondta: a szakkörcsoportok öt fővel működnek, a Nemzeti Művelődési Intézet díjmentesen biztosítja a különböző hagyományos mesterségekhez és népi, kézműves tevékenységek gyakorlásához szükséges eszközöket és alapanyagokat, illetve szakkönyveket és videókat juttatnak el az oktató nélküli csoportoknak.

Az idei tevékenységek ezen a héten kezdődnek, 21 féle szakkör indul – többek között hímzés, mézeskalács-készítés, vesszőfonás, bútorfestés, gyertyakészítés, tojásfestés, kötés gyönggyel, éremgyűjtés, papírfonás, csuhé, makramé, nemezelés, quilling, natúrkozmetika, baba-mama horgolás, gyöngyfűzés, csipkeverés és szövés kereten. A programról EZEN az oldalon lehet tájékozódni.

Karantén idején indult és gyorsan népszerűvé vált

Most hétvégén Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak az induló új évad szervezéséről a magyar kormány által a Nemzeti Művelődési Intézet révén működtetett Szakkör program vezetői és regionális koordinátorai. Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmafejlesztési igazgatója felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején fogalmazódott meg az igény, hogy az otthon rekedt közösségeknek adjanak olyan eszközöket, amelyekkel egyénileg és családban tudják erősíteni a magyar nyelvhez és kultúrához való kötődésüket és gyakorolni a népi, kézműves hagyományokat.

Amikor újra vissza lehetett térni a közösségbe, a jelenlegi formájában folytatódott a Szakkör program: öt fős kis közösségeket alakítanak ki, amelyeknek tagjai közösen cselekednek. Juhász Erika rámutatott, míg első évben 100 fölötti szakkörrel indultak, a mostani, negyedik évadra már 2000 fölötti szakkör működik Magyarországon és 600 fölött a határon túli területeken, így mára minden negyedik szakkör a külhonban zajlik, a cél, hogy a mintegy kétmilliós határon túli magyarságot hozzákapcsolják az anyaországhoz.

Már az első évben kiterjesztették a programot a határon túli magyar közösségekre, amelyekhez partnerszervezeteket kerestek. Székelyföldön és Csángóföldön a sepsiszentgyörgyi Amőba Alapítvány, míg a szórványban a kolozsvári Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület révén működtetik a programot, a magyar konzulátusok pedig segítenek az eszköz- és alapanyagcsomagok eljuttatásában, mondta Juhász Erika.

Az identitás őrzése és az értékközvetítés nehezített terepen mozog

A Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója, Nagy Edina rámutatott: a mai globális folyamatok miatt újra kell fogalmazni a célokat és módszereket, hiszen a kulturális intézmények, az identitás megőrzése és az értékközvetítés nehezített terepen mozog. Emiatt kreatív gondolkodásra és cselekvésre van szükség, hogy kulturális örökségünket fel tudjuk mutatni és meg tudjuk őrizni a jövő generációja számára. A „megtanultam, megőrzöm, továbbadom” jelszó vezérli ezt a tevékenységet, miközben innovatív szemléletet és módszereket alkalmaznak, mondta Nagy Edina, aki szerint a siker alapja, hogy egyre intenzívebbé teszik az együttműködéseket.