Szatmárnémeti: a nulláról kezdték a fejlesztést, de már látszanak az első eredmények

Kereskényi Gábor az RMDSZ színeiben 2016-ban nyerte el a polgármesteri tisztséget Szatmárnémetiben, majd 2020-ban is újrázni tudott, méghozzá nagy fölénnyel. A partiumi városban beindultak a fejlesztések, és immár meglátszik, hogy vannak, akiknek valóban fontos a város felzárkóztatása. Például a helyiek korábban csak álmodoztak egy harmadik híd építéséről a Szamoson, most pedig kettő is épül, és már készül a harmadik.

Amikor öt esztendővel ezelőtt az akkori választási eredményeknek megfelelően megtörtént a váltás a polgármesteri hivatalban, az RMDSZ csapata csak rádöbbent, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogyan azt ők addig tudták. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Maszolnak elmondta, egy olyan várost vettek át, amelynek nem volt útkarbantartási keretszerződése, a megyeszékhely tele volt gödrökkel, az infrastruktúra ebek harmincadján, ugyanakkor semmilyen megvalósíthatósági tanulmány, műszaki terv nem volt előkészítve.

„Mindennek a tetejébe azok az alapdokumentumok is hiányoztak, mint a mobilitási terv és a városfejlesztési stratégia, amelyek segítségével le lehetett volna tenni uniós pályázatokat. Nagyon nehéz volt ezzel szembesülni, és a szó szoros értelmében el kellett teljen pár hét, míg feleszméltünk a döbbenettől és tudatosítottuk azt, hogy nagyon hamar el kell kezdjük azt a helyzetet felszámolni” – idézte fel a polgármester.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere | A szerző felvételei

A munkájukat az is nehezítette, hogy az előző városvezetőség felszámolta azt „a minimális bizalmi légkört, az egészséges munkamorált és azt a minimális kommunikációt” is a városháza ügyosztályai között, aminek jellemeznie kellett volna magának a hivatalnak a működését. Kereskényi Gábor szerint ezt azzal követték el, hogy elhintették a bizalmatlanság csíráit, nem kommunikáltak egymással az ügyosztályok. Ennek az orvoslása is beletelt néhány hónapba, miután már láthattak kézzel fogható eredményeket, elsősorban annak érdekében, hogy beindítsanak olyan beruházásokat, amiket már harminc éve kellett volna.

A nulláról kellett kezdeniük

A Szatmárnémeti irányítását átvevő új csapatnak az egyik legsürgősebb feladata volt kidolgozni azokat alapdokumentumokat, amelyek feltétlenül szükségesek voltak a pályázatokhoz. A Regionális Operatív Programon belül harmincmillió eurós uniós támogatásból el is készült a mobilitási terv és az integrált városfejlesztési stratégia, és most már látható néhány olyan beruházás, amit akkor álmodtak meg, magyarázta a városgazda.

„Volt annak egy diszkrét bája, hogy a nulláról kellett induljunk, hiszen mi is álmondtuk meg azokat a projekteket, amelyekkel uniós támogatást sikerült nyernünk. Nem volt az a kényszerhelyzet, hogy tovább kellett vinni akár papíron elgondolt beruházásokat, mert magát az ötletet is mi kellett hogy kitaláljuk” – magyarázta Kereskényi.

A szatmárnémeti közigazgatási épületegyüttes

Az első másfél év legnehezebb feladata volt azzal szembesülni, hogy a polgármesterváltást követően a szatmárnémeti lakosok elvárása nagyon nagy volt. A személyi változással együtt látványos eredményeket vártak "Mi pedig tudtuk azt, hogy a fenntartható fejlődést, amit mi is szerettünk volna, azt nekünk kellett elkezdeni, és sajnos mint bármi, egy egyszerű házépítés is a papírozással kezdődik és sajnos Romániában jelenleg a beruházásokat kísérő bürokrácia akkora, hogy sok esetben legalább annyit, ha nem többet kell eltölteni a szakhatósági engedélyek beszerzésével, mint magával a kivitelezéssel” – részletete Kereskényi.

Az első kézzel fogható eredmények 2017 végén jelentek meg, amikor az útkarbantartási szerződés révén több tucat utcát és járdát tettek rendbe saját költségvetésükből Szatmárnémetiben. 2019-ben már látszottak bizonyos uniós fejlesztések is, „a tavalyi évben pedig már nagyon látványos volt a fejlődés”, tájékoztatott a polgármester. Kereskényi szerint így folytatódik az idei esztendőben is: „elég végigmenni a városon, és látható az, hogy olyan beruházások kezdődnek és valósulnak meg, amiknek a nagy része hiánypótló infrastrukturális beruházás, és amit valóban túlzás nélkül mondhatok, hogy legalább harminc éve várnak a szatmári polgárok.”

A fejlesztések másik része pedig már „olyan jóléti beruházások, amelyek belehelyezik Szatmárnémetit egy 21. századi miliőbe és azokak az európai polgári városoknak a sorába, ahol mindig is helye volt”, véli Kereskényi polgármester.

A város legnagyobb beruházása: a harmadik Szamos-híd

A város története legjelentősebb beruházásának előkészítése több évet vett igénybe. Bár ennek az ötlete nem a mostani városvezetőségtől származik, ez volt az, amelyik megtette a konkrét lépéseket az új Szamos-híd megépítése érdekében. Kereskényi Gábor elmondta, a meglévő két híd mellé egy harmadik megépítésének a szükségessége már a kilencvenes évek legelején elkészült általános városrendezési tervben is szerepelt.

„Ez egy négysávos felfüggesztéses híd lesz, amely túlmutat azon, hogy egy egyszerű közlekedési infrastruktúra legyen. Szimbóluma is lesz a városnak, hiszen olyan műszaki megoldást választottunk, ami nagyon ritka Romániában is” – közölte a polgármester. Megtudtuk, a hídépítés mintegy 169 millió lejbe kerül, és ez olyan nagy volumenű beruházás, hogy ilyenre még nem volt példa az elmúlt harminc évben. A befektetés egy részét a Helyi Fejlesztési Országos Program (PNDL 2.) második kiírásából finanszírozzák.

Kereskényi Gábor azt is sikerként könyveli el, hogy 2017 végén elérték, a román kormány, illetve a szakminisztérium támogassa a beruházást, és korábban arra sem volt még példa, hogy egy projekt 82 millió lej kormánytámogatást kapott volna. A hídépítés költségeinek másik felét a helyi költségvetésből, illetve hitelből finanszírozzák. Ha minden jól halad, jövő év végére be is fejeződik az építkezés, de ha valami közbejön és csak 2023 tavaszára lesz készen, akkor is nagy előrelépés lesz a Szamoson átívelő észak-déli közlekedés megkönnyítése szempontjából.

Készül a körgyűrű a negyedik híddal

Kereskényi Gábor polgármester felelevenítette, hogy Pataki Csabával, Szatmár Megye Tanácsának elnökének segítségével sikerül kimozdítaniuk a holtpontról a szatmárnémeti körgyűrű ügyét, amely ugyan a közlekedési minisztérium beruházása, de a parcellázási terveket az önkormányzat készítette. „Ennek is a fő haszonélvezői a szatmári polgárok lesznek, hiszen az, hogy a tranzitforgalom elkerüli majd a várost, mindenféleképpen a hasznunkra fog válni” – magyarázta.

Ez a tizenkilenc kilométeres körgyűrű is magában foglal egy új Szamos-hidat, ez már a negyedik, amelyiken hamarosan átkelhetünk a partiumi folyón. Ez már készen is van, tudtuk meg a polgármestertől, aki néhány hete Florin Cîțu miniszterelnökkel közösen tekintette meg a beruházást és már át is keltek az új hídon.

Korszerűsítik a belvárost: az új főtér után megújul a régi is

Európai uniós forrásokból zajlik éppen a közigazgatási palota, a helyi és a megyei önkormányzatnak, illetve a prefektúrának helyet adó betonkolosszus előtti új főtér felújítása, amely azon túl, hogy visszaadja a szatmáriaknak az átalakított, rendbetett teret, a projekthez tartozik egy gyalogoshíd építése is a Szamoson. Ez gyakorlatilag a városháza magasságában összeköti folyó jobb partját a bal parton lévő egyik bevásárló és szórakoztató központtal, illetve a híd bekapcsolódik a töltésen és a Károlyi úton már meglévő bicikliút-hálózatba. Ez egy 35 millió lejes projekt.

A régi főtér felújításának terve immár a műszaki dokumentáció összeállításának szakaszában van. Ez is egy olyan projekt, amit nagyon régóta várnak a szatmáriak. „Egy kicsit örülök is, hogy ez még nincs annyira előrehaladott állapotban, hiszen azt talán túlságosan megterhelő lenne, hogy egyszerre legyen lezárva mindkét központi része a városnak. Így kapunk majd egy kis levegőt, mert az új központ esetében, ahol a kivitelezési határidő jövő április, a kivitelező olyan ütemben halad, hogy komolyan a bejelentését, mely szerint idén decemberben át fogják adni az új központot, ami azért is jó, mert így jövő tavasszal nyugodtan elkezdhetnénk a régi központnak a korszerűsítési munkálatait” – magyarázta Kereskényi Gábor.

A városgazda kiemelte, nagyon elhanyagolt része volt a városnak a Kubik-tó és annak környéke, amely a Szolidaritás lakónegyed és a tiszaújlaki út közötti részen található. Jó pár éve, évtizede ez már nem is tó volt, hanem tulajdonképpen egy többhektáros illegális szeméttelep. Miután a területet kitakarították, zajlanak a munkálatok, hogy Szatmárnémeti legnagyobb kiterjedésű szabadidőparkját kialakítsák szintén uniós forrásból, de ugyanígy szabadidős zöldövezetnek szeretnék megőrizni a Szamos-partot is.

A két jelenlegi híd közötti rész rendbetételére is pályázatot nyertek, már elindították a projektet, amely szintén a műszaki terv elkészítésének szakaszában található. Kereskényi Gábor kérdésünkre elmondta, a zöldövezetet megóvják, a fákat megtartják, viszont az oda nem illő bokrokat, bozótost felszámolják majd.

„A fakivágás örökzöld téma, de mi soha nem hozunk döntéseket szakemberek nélkül. Bármennyire is próbálják egyesek ennek az ellenkezőjét állítani, a fametszést vagy -kivágást, a zöldövezet átalakítását nem a polgármester dönti el, vannak szakembereink, kertészmérnökök és tájépítészek akár a hivatalon belül is, de én azt kértem a kollégáktól, hogy folyamatosan konzultáljanak a civil szervezetekkel is, amikor nagyobb szabású beavatkozásokról van szó” – magyarázta Szatmárnémeti polgármestere. Kiemelte, az az alapelvük, hogy ha mégis szükséges egy fa kivágása, akkor a helyére mindenképpen egy másikat kell ültetni.

Jelentősen bővül a kerépkárút-hálózat

A városvezetőségnek egy másik fontos vágya volt, hogy a közszállítást sikerüljön 21. századi szinten lábra állítani, „hiszen a Transurban Rt-nek a gépparkja meglehetősen hagyott kívánnivalót maga után”. Több szakaszban sikerült is ez ellen tenni, mondja Kereskényi Gábor, akitől megtudtuk, uniós támogatásból vásároltak 17 hibrid meghajtású autóbuszt. „Ehhez ha hozzávesszük azt az öt autóbuszt, amit saját költségvetésből vásároltunk, illetve az idei esztendőben további öt hibrid buszt veszünk, így azt mondhatom, hogy nagyon jelentős mértékben növeltük az utazóközönség kényelmét és 21. századi alapokra helyeztük a közösségi közlekedést”, fogalmazott a városgazda.

A város egyik szimbóluma, a tűzoltótorony

A fejlesztést kiegészíti majd egy olyan elektronikus jegyrendszer, amit ezekben a hónapokban ültetnek gyakorlatba, és egy autóbuszterminál, amit a Batizi úton építettek meg, szintén uniós támogatásból. Itt már a munkálatok befejeződtek, a műszaki átvétel egy-két héten belül megtörténik. „Ez mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy Szatmáron a szatmáriak ne csak autókban gondolkozzanak, hanem próbáljanak alternatívákat is keresni és találni a gépkocsival való közlekedés helyett” – mondja Kereskényi, aki szerint ugyanezt a célt szolgálja a bicikliutas projektjeik is.

Megtudtuk, néhány hónapon belül megkezdődik a kerékpárút-hálózat egy fontos részének a megépítése, amely a Szatmárnémeti és Batiz közigazgatási határától az egész Batizi úton végighalad majd, majd a Szamos töltésén egészen a Golescu-hídig halad majd.

Mozgásban a város - olvasható négy nyelven az új autóbuszokon

A polgármester elmondta még, terveik között szerepel egy, az országhatártól, Petétől indulva Daróc, Szatmár, Szatmárudvari, Aranyosmedgyes és Apa érintésével egy bicikliút építése, amely gyakorlatilag a román-magyar országhatár és Máramaros megye határa között a Szamos-töltésén egy több mint negyven kilométeres utat jelentene. Kereskényi Gábor elmondta, úgy látják, egyre többen kerekpároznának, a járványhelyzet is kihozta az emberekből ezt a vágyat, hogy minél többet mozogjanak, erre pedig mindenképpen reagálnia kell az önkormányzatoknak.

Az tanügyi infrastruktúra adott, már csak az oktatás minőségén kell javítani

A Szatmárnémetiben működő, összesen negyven önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézet háromnegyedét már felújította az önkormányzat, közölte a polgármester, aki szerint szinte minden iskolában építettek műfüves, multifunkcionális sportpályát is. A következőkben azokat az épületeket is rendbe tennék, amelyekre eddig nem adódott lehetőségük. Keresik ezeknek a finanszírozási lehetőségeit, ha nem férnek bele egyetlen pályázatba sem, akkor saját költségvetésből végeztetik el a munkálatokat.

„Azt tudjuk mondani, hogy büszkék lehetünk az oktatási hálózatunknak erre a részére, hogy infrastruktúra szintjén ott vagyunk Európa elitjében. A szakmai részt nem kommentálom, de talán most már oda jutottunk, hogy az infrastruktúra jobb szinten van, mint a szakma” – jelentette ki Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?