Számvetésre biztat Klaus Iohannis a kis egyesülés napján
Klaus Iohannis államelnök a román fejedelemségek egyesülésének napja alkalmából pénteken közzétett üzenetében rámutat, hogy január 24-e jó alkalom arra, hogy számot vessünk és elgondolkodjunk az elődök által hátrahagyott örökségen.
Iohannis szerint ez a nap alkalmat ad arra, hogy tisztelettel adózzunk mindazok előtt, akik az egyesülés eszméit előmozdították és az uniót megvalósították. „Hálával hajtunk fejet azok előtt is, akik harcoltak és feláldozták magukat a modern román állam megalapításáért. Január 24-e alkalmat ad arra, hogy számot vessünk és elgondolkodjunk az elődjeink által hátrahagyott örökségen, valamint azon, hogy felelősséggel tartozunk annak megőrzéséért és ápolásáért” – fogalmazott az Agerpres által idézett üzenetében.
Iohannis emlékeztetett arra, hogy az 1859-es egyesülés „a nemzeti elit tagjainak politikai akaratából jött létre”, akik legyőzték személyes büszkeségüket és eltérő politikai meggyőződésüket, hogy megvalósítsák a nagy eszményt: a románok egyesítését.
„A pasoptisták iránymutató példája magas erkölcsi mércét jelentett az utánuk következő generációk számára, akik lehetővé tették történelmünk további alapító szakaszait – az 1877-es függetlenségi nyilatkozatot és az 1918-as egyesülést. A modern román nemzetállamot a 19. században és a 20. század elején megalapító nemzedékek azért küzdöttek, hogy Románia az európai világ részévé váljon, mélyen ragaszkodva a demokratikus értékekhez, és hogy polgárainknak egy pluralista és virágzó társadalomban alapvető jogokat biztosítsanak” – hangsúlyozta az államfő.
Meglátása szerint akárcsak 166 évvel ezelőtt, Románia most is számos kihívással néz szembe, amelyekre „a legjobb megoldásokat kell megtalálni, hogy a román állam modernizációja folytatódhasson, és a polgárok jóléte és jólléte továbbra is garantált legyen”.
Arra is rámutatott, hogy az elődöknek a nemzeti eszmék megvalósítására és a társadalom fejlődésére irányuló tevékenységét olyan elvek vezérelték, mint a nemzeti egység, a szolidaritás és a társadalmi kohézió, valamint a szabadság biztosítása annak minden formájában.
„A későbbi nemzedékek elszántsággal és bátorsággal vitték előre a Románia megerősítésére irányuló projektet, így teljesítve a stratégiai prioritásként kitűzött célt, hogy az ország az Európai Uniónak és a történelem legerősebb politikai és katonai szövetségének, a NATO-nak a részévé váljon. A jelenlegi bonyolult politikai helyzetben az egyesülés hórája – az 1859-es nagy történelmi pillanat szimbóluma – a szolidaritás, a tolerancia és az empátia válsághelyzetekben alkalmazott szükségességének a metaforája” – olvasható az üzenetben.
Klaus Iohannis leszögezte még: nem szabad elfelejtenünk, hogy „a demokráciát és a szabadságot folyamatosan védeni kell, a polgárok jogait és szabadságjogait pedig nap mint nap tiszteletben kell tartani, hogy ne váljunk a populizmus és a szélsőségek áldozatává”.
CSAK SAJÁT