A húsosfazék körüli helyezkedés helyett, most tanügyi megoldáskeresésre kényszerülnek a pártok, de az oktatás nem jelent prioritást Romániában - mondta a Maszolnak nyilatkozó egyetemi oktató, politikai elemző a tanügyi sztrájkkal kapcsolatban. Marius Văcărelu teljes kudarcnak nevezte Klaus Iohannis államfő Művelt Románia nevű projektjét. Szerinte miután az utóbbi tizenegy évben négy miniszterelnök plagizálása derült ki, aligha lehet fejlesztési tervekről beszélni a tanügyben. 

Hatással van-e a politikára a tanárok sztrájkja, annak ismeretében, hogy ez a tiltakozási forma erőteljesen megosztja lakosságot, a szülők többsége nem igazán támogatja ezt a tiltakozási formát? - kérdeztük Marius Văcărelu egyetemi tanárt, politikai elemzőt. Mint elmondta, az oktatási területet érintő sztrájkoknak van egy sajátosságuk: nem hagynak veszteségeket maguk után, azaz csak különböző mértékű nyertesei lesznek az akcióknak. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel a mostani sztrájk egybeesett a politikai válsággal, a követeléseknek lesz hatásuk a politikára.  

„Mindegyik párt igyekszik eltolni magától a jogi és gazdasági felelősséget, amikor tevékenységük következményeit kérik számon rajtuk. Egy tanársztrájk a leggyűlöltebb politikai momentum, mivel nyíltan senki sem utasíthatja el kéréseiket. Az ország gazdasági és közigazgatási helyzete  most arra kényszeríti a pártokat, hogy tárgyaljanak a megoldáskeresés érdekében, s ne csak a húsosfazék körüli helyezkedésről egyezkedjenek” - fogalmazott a Maszolnak Marius Văcărelu. Szerinte a kormányon lévő, egyes minisztériumokat vezető  pártoknak egyre költségesebb a hatalmi pozíció, mivel az országot érintő válságok egyre mélyülnek, a politikusok pedig elodázzák a megoldásokat. 

A bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Nemzeti Iskola oktatója úgy látja, jelenleg az oktatás nem jelent prioritást. Szerinte ezt jelzi, hogy az új oktatási törvényeket éppen a sztrájk kezdetekor fogadták el. „A koalíciós pártok most épp szünetelő tárgyalásainak igazi tétje az általuk irányított minisztériumok költségvetése, és nem az iskolákat érintő gondok. Az a párt kerülne most helyzeti előnybe kerülni, amelyik meg tudná győzni a koalíciós partnereket a tanárok követeléseinek teljesítéséről. Csakhogy jelenleg sem akarat, sem érdek nincs a politikai osztály részéről arra, hogy több pénzt irányítson az oktatás felé” - mondta az egyetemi tanár.

Azt is megkérdeztük a politikai elemzőtől, miként mutat ma Klaus Iohannis államfő kedvenc projektje, az évekkel ezelőtt meghirdetett Művelt Románia (România Educată)? „Teljes kudarc, a politikában szerepet vállaló tanárokat leszámítva, a rendszeren belül senki nem foglalkozik az úgynevezett projekttel. Miután az utóbbi tizenegy évben négy miniszterelnökről, s legalább egy oktatási miniszterről derült ki, hogy plagizált, aligha lehet fejlesztési tervekről beszélni tanügyi téren. A különböző kormányok oktatással, neveléssel kapcsolatos érdektelensége oda vezetett, hogy 2007-től egészen máig ötvenszeresével emelkedett a külföldön tanuló román diákok száma, az akkori nyolcszáról a jelenlegi közel negyvenezerre. És nehezen képzelhető el, hogy csökkenni fog a létszám. Éppen ezért a kudarc valós és teljes. Ráadásul borítékolható volt mindazok részéről, akik ismerik az oktatási rendszer erőforrásait. Jó irányú változások nem is várható a közeljövőben” - fogalmazott Marius Văcărelu.