Nyolc évvel a Colectiv-tragédia után most egy panziótűz szedett halálos áldozatokat. Ahogyan a 2015-ben leégett bukaresti szórakozóhelynek, úgy ennek a Prahova megyei Ferma Dacilor nevű vendégháznak sem volt tűzvédelmi engedélye. Pedig egy karbantartott tűzvédelmi rendszerrel megelőzhető a tűz szétterjedése, több tulajdonos viszont felelőtlenségből vagy anyagi megfontolásból mégis mellőzi ezt, hozzáállásukon pedig sokszor a büntetések sem változtatnak, vélekedett a Maszol által megkérdezett szakember.

Nyolc személy, köztük gyermekek veszítették életüket, amikor karácsony másodnapján porig égett a Prahova megyei Ferma Dacilor nevű panzió. Az épületnek nem volt tűzvédelmi engedélye, mint ahogyan tucatnyi más működő vendéglátó egységnek sincs Romániában. A mostani eset kapcsán sokan ismét felidézték a több mint hatvan halálos áldozattal járó Colectiv-tragédiát, amikor szintén tűzvédelmi engedély nélkül üzemelt a 2015-ben leégett szórakozóhely.

A Maszol felkereste a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelet (ISU) illetékesét a téma kapcsán, aki rávilágított arra, hogy a tűzvédelmi engedély megszerzéséhez szükséges intézkedések nagyban hozzájárulhatnak a tragédiák megelőzéséhez.

Mint azt Alin Nemeș magyarázta, amikor tűzvédelemről beszélünk, vannak passzív és aktív intézkedések. Az ezredes tájékoztatása alapján a passzív előírások sorába tartozik például az, hogy a kazán egy olyan elkülönített helyiségben legyen, ahol az ajtók és falak is ellenállók a hőre. Az aktív intézkedések elsősorban a tűzvédelmi felszerelésekre vonatkoznak. Legyen például az épület mellett tűzcsap, ugyanakkor az épületben is legyen az oltáshoz szükséges felszerelés. Rendkívül fontos a füstriasztó is, mert annak éles jelzése időben figyelmeztethet a veszélyre.

„Tapasztalatom szerint, ha van füstriasztó és az megfelelően működik, kevesebb mint egy percen belül megszólal, ha füstöt észlel. Ha a létesítményben van felvigyázó személyzet, akkor az azonnal megfékezheti a tüzet az épületben található tűzoltófelszereléssel, még mielőtt az szétterjedhetne” – hangsúlyozta. Hozzátette, vannak jóval komplexebb rendszerek is, de olyanokkal rendszerint nagy raktárakban találkozhatunk, azok automatikus tűzvédelmi rendszerek, az oltószerkezet pedig azonnal bekapcsol, ha tüzet észlel.

Nemeș szerint az emberek felelőtlenségének is betudható az, hogy számos vendéglátó vagy más típusú kereskedelmi egység tűzvédelmi engedély nélkül működik. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a biztonsági intézkedések elég költségesek, ezért a pénzügyi vonzat is közrejátszhat a hanyagságban. Kiemelte viszont, hogy amennyiben az épületen nem végeznek strukturális módosításokat, úgy az engedélyt nem kell megújítani. A rendszert persze karban kell tartani, de szerinte a sűrűbb ellenőrzések sem oldanák meg a problémákat. Tapasztalata szerint nem mindig érnek el eredményt, hiába büntetnek vagy fenyegetőznek.

Ellenőrzéseik során leginkább a passzív intézkedéseknél találnak gondot, ugyanakkor a tűzcsapok hiánya is többször előfordul. Az elektromos vezetékek túlterheltsége vagy meghibásodása a leggyakoribb oka a tüzek keletkezésének, ugyanakkor gyakori probléma, hogy például a kémények és falak nincsenek megfelelően szigetelve – ecsetelte a szakember.

Mint ismeretes, úgy tudni, hogy a Ferma Dacilor vendégház tűzjelző berendezése néhány nappal a tragédia előtt elromlott. A tűz okai még nem egyértelműek, de úgy tűnik, hogy miután a fűtőberendezés meghibásodott, az emeleten rögtönzött megoldást alkalmaztak a szobák fűtéséhez. Az terhelhette le a rendszert, és amiatt gyulladhatott ki az épület.