Hiányzó tűzlépcső vagy tűzlétra, nem elég széles folyosó, nem a megfelelő irányba nyíló ajtók, nem megfelelő helyre szerelt kazán – csak néhány a problémák közül, amik miatt nem felelnek meg tűzvédelmi szempontból székelyföldi tanintézményi épületek. Bár nem kapták meg az engedélyt, alternatíva hiányában idén is megnyitották kapuikat a gyerekeknek. A problémák jó része évek óta görgetett, és a tanfelügyelőségek szerint nem is lesznek megoldva pénzhiány vagy a beruházás bonyolultsága miatt. Így sok száz diák továbbra is tűzvédelmi szempontból nem megfelelőnek ítélt épületbe jár be naponta.

Még zajló építkezés, hiányzó dokumentumok vagy sok éve megoldatlan problémák miatt nem kapta meg idén sem sok iskola a katasztrófavédelem tűzvédelmi engedélyét, így enélkül működnek bölcsődék, óvodák és iskolák – az ország tanintézményeinek fele.

Az országban mintegy 7100 oktatási intézményből 3678 – a tanintézmények több mint fele – nyitotta meg kapuit az új tanévben kötelező tűzvédelmi engedély nélkül. Tavalyhoz képest mindössze 105 tanintézményként használt épület engedélyeztetését sikerült megoldani az országban, írja a Ziarul Financiar az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőségtől kapott adatok alapján.

50 ezer lejig terjedő bírsággal büntetendő

Ezeket a számokat nézve, bár nem áll olyan rosszul Székelyföld, ott sem fényes a helyzet.

Hargita megyében 52 iskolaépületnek nincs tűzvédelmi engedélye, 129-nek van, és 426 nem képezi engedélyeztetés tárgyát a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségnek a Maszol kérésére küldött válasza szerint.

Mint írják, egy engedély addig érvényes, amíg módosítást nem végeznek az épületen. Amelyik intézménynek nincs engedélye, az vagy nem kérte, vagy az épületen végzett átalakításokat nem a tűzvédelmi előírások figyelembevételével végezték el.

Ellenőrzéseket évente és a tanév folyamán is tartanak az oktatási intézményekben.  

„Tűzvédelmi engedély nélküli épület használata szabálysértésnek minősül, és 20 ezertől 50 ezer lejig terjedő bírsággal büntetendő” – áll a katasztrófavédelem válaszában. Megbírságolt intézményeket azonban nem említenek. Azt is hozzátették, hogy engedély hiánya miatt a tevékenység felfüggesztése kereskedelmi, kulturális és turisztikai célra használt épületekre alkalmazható egy kormányrendelet értelmében, de az iskolákat ez nem érinti.

Maros megye: egyedi esetek

Maros megyében kilenc épületet nem tekintenek biztonságosnak tűzvédelmi szempontból. Számukat az első iskolai héten az igazgatókkal tartott gyűlésen összesítette a megyei tanfelügyelőség. Összesen 613 állami és magán oktatási intézmény szerepel a tanfelügyelőség nyilvántartásában.

„Van kilenc épület, ami nem kapta meg a tűzvédelmi engedélyt a katasztrófavédelemtől, és ezek az esetek – legalábbis úgy hiszem, – hogy nem veszélyeztetik a gyermekeket. Olyan esetek vannak, hogy megtörténtek a munkálatok, de az átadás elmaradt, mert a cég csődöt mondott.  Volt, ahol egy külső tűzlétra hiányzott, és lett közben, de lehet, hogy egy méterrel arrébb, nem ott, ahol a tűzoltók mondták. Mindegyik egyedi esetet az igazgatók meg tudták magyarázni. Olyan is van, hogy az iskola épületének tulajdonosa a tetőteret szeretné kihasználni. A tulajdonos pedig az egyház. Iskola működik az épületben, de a tetőtérnek nincs engedélye, és akkor azért nem kapta meg, azaz veszítette el a tanintézmény is” – magyarázta Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes.

Hozzátette, többnyire évek óta görgetett problémákról van szó, amiről tud a polgármesteri hivatal és a tűzoltók is, a változás pedig nagyon lassan történik.

Háromszéken közel 70 épület engedély nélkül

Kovászna megyében jóval több, összesen 69 épületnek nincs tűzvédelmi engedélye, és évek óta 64-69 között változik a számuk, mondta el kérdésünkre Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Ezek az épületek 42 oktatási intézményhez tartoznak. Nagyobb részt vidéki iskolák épületei érintettek. A megyében összesen 347 tanintézményekhez tartozó létesítmény szerepel nyilvántartásban.

„Időközben egy-kettőnek sikerül, beszerzik a megfelelő papírokat, vagy megoldják, ha kisebb beavatkozásra volt szükség, hogy az infrastruktúra megfeleljen az előírásoknak, amiket a katasztrófavédelem kér. Számos olyan eset is van, ahol az intézményt újítják, átépítik, és amíg nincsenek a munkálatok befejezve, addig engedély nélküliként szerepel az épület” – magyarázta a főtanfelügyelő.

Nincs, ahová költözni

Van azonban olyan iskola, óvoda, ami gyakorlatilag soha nem fog megfelelni az előírásoknak, legalábbis a főtanfelügyelő szerint annyira költséges és körülményes lenne átalakítani, hogy nem fog megvalósulni.

Kiss Imre szerint az új tanintézmények már a jelenlegi normák szerint épülnek, de nem zárhatók be a régiek sem, hiszen nincs másik épület, ahová átköltözhetnének.

„Sok minden működik engedély nélkül, nemcsak az iskolák” – reagált a főtanfelügyelő felvetésünkre: hogyan lehetséges, hogy még kocsma sem működhet tűzvédelmi engedély nélkül, de iskola igen.

„A felelősség az iskoláé, ha bármi történik. Viszont arra is kell gondolni, hogy, ha a meglévő épületeknek meg kell felelni egy újfajta normarendszernek, akkor hová tesszük ezeket a gyermekeket. Bezárjuk az iskolát, és nem tanítunk, merthogy nem felel meg az épület. Nem arról van szó, hogy életveszélyesek, hanem, hogy az érvényben lévő normáknak nem mindenben felelnek meg” – érvelt Kiss Imre.

Többféle norma van építési év szerint, mondta el a főtanfelügyelő. Egyes régebbi építésűeknek nem kötelező az engedélyeztetés.

„Van olyan épület, amelyiknek nem kell engedély, így, ha bármi történik, akkor nincs felelős” – tette még hozzá.

Műemlékvédelem versus tűzvédelem

A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója, Ambrus Sándor József megkeresésünkre elmondta, az az épületük működik tűzvédelmi engedély nélkül, amelyikben képzőművészeti műhelyek, zene szakos termek, informatikai labor van.

„Az épületben az ajtókkal van gond, régi stílusban épült, aminek kifele kellene nyílnia, az befele nyílik. Máskülönben fel van szerelve poroltókkal, a vészkijáratok iránya ki van jelölve. Tervben van, hogy amint lehetőség nyílik pályázni felújításra akkor ezt is belefoglaljuk, és a tűzvédelmi és műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően alakítjuk át, de egyelőre nincs ilyen lehetőségről szó” – fejtette ki az igazgató. 

Még nem végeztek felmérést, hogy mekkora beruházást jelentene az átalakítás. Az intézményvezető tudatában van, hogy baj esetén ő a fő felelős, és hogy tűz esetén még az is számít, merre nyílnak az ajtók.

„Igen, csakhogy itt ütköznek a tűzvédelmi szempontok és a műemlékvédelem beleszólása. Ezt nem tudom, hogy lehet megoldani, én megértem mindkét szempontot, de az a baj, hogy ellentmondanak egymásnak” – magyarázta Ambrus Sándor József. Elmondta, így is teremhiánnyal küzdenek, ha nem használhatnák a szóban forgó épületet, akkor nagy bajban lennének.

Falépcső, tűzvédelmi burkolat hiánya a baróti iskolában

Több mint tíz éve nem kapta meg egyik épületére az engedélyt a katasztrófavédelemtől a baróti Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum.

„Változtatásokat végeztek az épületen az eredeti állapothoz képest, és utána nem kérték a tűzvédelmi engedélyt” – mondta el kérdésünkre Derzsi-Ráduly Kázmér igazgató, aki 15 éve dolgozik a líceumban, és a probléma még azelőtt kezdődött.

„Egy műhelyépületnek a tetőtér-szerkezetét érinti a tűzvédelmi probléma. Nem volt a jogszabályoknak megfelelően kialakítva, olyan szabályokról van szó egyébként, amik az épület elkészülte után lettek bevezetve. Az a probléma, hogy falépcső vezet a tetőtérbe, és a gipszkarton mögé tűzvédelmi anyagot kellett volna beépíteni” – folytatta az igazgató.

A tetőteret jelenleg nem használják, csak az alsóbb szinteken zajlik oktatás.

„Az a veszélye, hogy így könnyebben lángra kaphat. Nem olyan, hogy közvetlenül veszélyezteti a diákok életét. Úgy tudom, hogy annak idején a textil szakos diákoknak gyakorló teremnek volt kialakítva, be van vezetve a háromfázisú rendszer, munkapontok alakíthatók ki varrógépeknek, vasalóknak. Jelenleg egy nagy összefüggő terem, ami használható lenne sok mindenre, de nincs rá engedélyünk. Egy felhúzható ajtóval el van választva, le van lakatolva, de ezt nagyon fájlaljuk, mert sok mindenre ki tudnánk használni” – magyarázta Derzsi-Ráduly Kázmér.

Elmondta, próbáltak lépéseket tenni, de hatalmas költségekkel járna csak a dokumentáció összeállítása is, ugyanakkor módosítani is kellene a tetőt, ahol eleve „a munkálatok sem úgy voltak elvégezve, ahogy a tervekben szerepelt”.

Az igazgató nem hivatalosan, de értesült róla, hogy büntetés járhat, ha tűzvédelmi engedély nélkül használják az épületet.

„A múlt tanévben ellenőriztek. Voltak kisebb rendellenességek, amiket azóta javítottunk, de 50 ezer lejes bírságot nem emlegettek. Azt mondták, ezt rendbe kell tenni. Persze az iskola önállóan nem tud lépéseket tenni. Erre az önkormányzattól kellene pénzt kapnunk, de az ők álláspontjukat is értem, hogy egyelőre elsősorban az új iskolaépület befejezésére koncentrálnak” – magyarázta az intézményvezető.

Biztonságban vannak a gyerekek?

Arra a kérdésünkre, hogy nyugodtak lehetnek-e a szülők, tudva, hogy gyermekük olyan létesítménybe jár naponta, amely nem kapott tűzvédelmi engedélyt, hogy mennyire vannak biztonságban így a gyerekek, véleményeket kaptunk csak, érdemben senki nem válaszolt. Feltettük a kérdést a Kovászna Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségnek is, akiktől kitérő választ kaptunk: 

„A tűzvédelmi engedély azt igazolja, hogy a tűzbiztonság minőségi követelménye tekintetében a kiadás időpontjában hatályos egyedi műszaki előírásokat betartották, nem pedig azt, hogy a létesítmény élettartama alatt a veszélyhelyzet (pl. tűz) lehetősége kizárt. Ez a létesítmény karbantartásától és használatától is függ” – válaszolta a katasztrófavédelem.