A NATO-tagállamok védelmét „tesztelték” és infrastrukturális hiányosságok után „puhatolóztak” az oroszok.

Több más európai országhoz hasonlóan Románia is célpontja volt tavaly olyan szabotázsakcióknak, amelyekkel Oroszország a NATO-tagállamok honvédelmi felkészültségét tesztelte és megpróbálta feltárni a hiányosságokat – derült ki a szervezett bűnözés- és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2024-es tevékenységét ismertető jelentésből.

A dokumentum szerint 2022-től 13 európai országban legalább ötven olyan incidens történt, amelyeket orosz hibrid műveletnek vélnek, írta az Agerpres. Ezek többnyire kémkedéssel, diverziókeltéssel, vandalizmussal, kibertámadásokkal, félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos ügyek, három esetben pedig a balti-tengeri víz alatti infrastruktúrát érte támadás.

Az ügyészek szerint Románia mellett Németországot, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Finnországot és Svédországot érték hibrid támadások. Az esetek többségében ezek nem követeltek áldozatokat, „bár az orosz hírszerző szolgálatok számára az áldozatok elkerülése nem prioritás” – hangsúlyozták a dokumentumban.

A jelentés szerint Oroszország taktikát változtatott: már nem küld kiképzett ügynököket a NATO-országokba, hanem a Telegram csevegőprogramját használva toboroz embereket, akiknek néhány száz és több ezer dollár közötti összegeket ajánl.

A jelentés kitért arra is, hogy Romániát nem fenyegeti terrorveszély, de vannak támogatói az országban az Iszlám Állam nevű szervezetnek. A fő kockázatot továbbra is a román állampolgárok radikalizálódása jelenti, az ezen átesett személyek ugyanis propagandatevékenységet folytatnak az iszlamista terrorszervezeteknek – mutattak rá.

A jelentés szerint a DIICOT tavaly 94 ügyben vizsgálódott, és négy ügyben 15 személy ellen emelt vádat.