Csak kavarodást okozott, plusz bürokratikus terheket ró az orvosokra, a gyógyszerészekre az antibiotikumok túlzott fogyasztásának csökkentését célzó, januárban kiadott rendelet. Sőt, az sem kizárt, hogy valójában megkönnyíti a hozzáférést az antibiotikumokhoz, hiszen a gyógyszertárak bizonyos készítményekből kötelesek kiadni a kétnapos adagot, ha a vásárló felelősségvállalási nyilatkozatot ír alá arról, hogy nem kérte más gyógyszertárban sürgősségi dózist. A Maszol által megszólaltatott érintett szakemberek értik a szándékot, de megkérdőjelezik, hogy annak kivitelezése elérné a kívánt a hatást, sőt mivel egy sor bürokratikus terhet ró a rendelőkre, a patikákra, végül a betegeken csattan, hiszen nekik kell várakozniuk, amíg megkapják a vényt, majd a szükséges gyógyszert.

Az Egészségügyi Minisztérium január közepén kiadott, majd korrigált rendelete értelmében a gyógyszertáraknak naponta jelenteniük kell a kiadott antibiotikumokat és gombaölő készítményeket. Ugyanakkor plusz elemeket vezet be az úgynevezett egyszerű receptekre, tehát azokra melyeket nem ingyenesen vagy ártámogatva ír fel az orvos.

Eddig a gyógyszerész ítélte meg, különleges esetekben kiadhatja-e vény nélkül az orvosságot

A patikák korábban is kiadhattak orvosi recept nélkül legtöbb három napra orvosságot, ha a gyógyszerész úgy ítélte meg, ez alól csak az erős hatású nyugtatók képeztek kivételt, emlékeztetett Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke. Kifejtette, ez nem azt jelentette, hogy bárkinek, aki betért a gyógyszertárba, adtak vény nélkül orvosságot, a gyógyszerész szakmai felelőssége, hogy elbírálja, van-e szükség a sürgősségi adagra. Jól meghatározott esetekben, például feldagadt fogra, vágás, harapás esetén adtak ki gyógyszert, általában hétvégeken, vagy olyan helyzetekben, amikor egy adott településen nincs folyamatos orvosi szolgálat, például csak heti néhány alkalommal rendel a családorvos.

Szabó Péter arra is kitért, valóban az uniós statisztikákban Románia élen jár az antibiotikum-fogyasztás terén, tavalyelőtt második volt a tagországok között Görögország után, ám szakmai körökben felmerült, hogy az állatorvosok által javallott antibiotikumok is duzzaszthatják a statisztikát. A kisállatoknak ugyanis gyakran kiváltják a rendes patikákban az orvos által javasolt antibiotikumot.

A gyógyszerészek „kikérik maguknak”, hogy tonnaszámra, indokolatlanul adták az antibiotikumot

A gyógyszerészkamara elnöke szerint, elszigetelt esetekben fordulhattak elő visszaélések, éppen ezért pontszerűen azokat a patikákat kellene ellenőrizni, ahol túl sok antibiotikumot adnak ki vény nélkül, vagy azokat az orvosokat, akik túl sok antibiotikumot írnak fel egy-egy betegnek. Szabó Péter nehezményezi, hogy nem vették figyelembe a javaslataikat, szerinte az is jelzi a rendelet kidolgozásának „szakmaiságát”, hogy a megjelenése után néhány nappal már módosították, 72 óráról 48-ra csökkentették a saját felelősségű nyilatkozatra kiadható dózist, a standard receptformátumot pedig eltörölték. Azzal sem ért egyet, hogy az egyszerű orvosi recepteket is be kell már vezetniük az informatikai nyilvántartásba, annál is inkább hogy az továbbra is akadozik. Tulajdonképpen megkérdőjelezik a gyógyszerész, az orvos szakmaiságát, pedig a bürokratikus akadályok nem fogják nagymértékben visszaszorítani az antibiotikum fogyasztást, ha indokoltnak tartják, ezentúl is felírják, kiadják, sőt az sem kizárt, hogy aki akarja, a kiskapukat is megtalálja, fogalmazott a gyógyszerész. Mint mondta, „kikérik maguknak, hogy tonnaszámra adtak volna ki indokolatlanul gyógyszereket”, most viszont megnövekedett a bürokrácia, az adminisztráció.

Kapcsolódó

Bírálják a gyógyszerészek a minisztériumot az antibiotikum-kiadásra vonatkozó rendelet kapcsán – közben a szaktárca korrigált

Az egészségügyi minisztérium egyetlen javaslatukat sem vette figyelembe mielőtt közzé tette az antibiotikumok és gombaellenes szerek gyógyszertárakban történő kiadásáról szóló rendeletét, nehezményezik a gyógyszerészek.

sürgősség antibiotikum gyógyszerész Alexandru Rafila

„Az egészségügyi minisztérium azzal kellene foglalkozzon, hogy orvosolja a rendszerszintű hibákat, például gondoskodjon arról, hogy a településeken legyen családorvosi ellátást, hiszen lassan odajutunk, hogy a falvakban nem lesz orvos, aki felírjon egy receptet. Másrészt a folyamatosan akadozó gyógyszerellátást kellene megoldani. De csak mutogatnak egymásra a minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár” – taglalta Szabó Péter.

A rendelet a statisztika készítését segíti, egyebet nem

A romániai társadalomra jellemző a túlzott antibiotikum-fogyasztás, ezzel a problémával valóban kezdeni kell valamit, elsősorban azt kellene megakadályozni, hogy ha valaki a „hasára üt és úgy gondolja, antibiotikumra van szüksége, ám nem orvos javasolja a kezelést, ne juthasson hozzá”, mondta el a Maszol megkeresésére Opris Zsolt.Az Orvosi Kamara Kovászna megyei elnöke leszögezte, a januárban kiadott rendelet csak „kavarodást” okozott, plusz bürokráciát ró az orvosokra, ugyanakkor talán még meg is könnyíti a hozzáférést az antibiotikumokhoz, hiszen van egy kitétele, hogy saját felelősségű nyilatkozatra ki lehet adni a gyógyszertárakban a sürgősségi, kétnapi dózist. „ A beteg elmegy egy gyógyszertárba, aláírja a nyilatkozatot, majd átsétál a másikba, és ott is aláírja. Ha végigmegy egy város főterén, egyszerűen beszerez 12-14 szem antibiotikumot, amennyit gondol, hogy neki elég lesz. Ki fogja ellenőrizni, összevetni ezeket a kézzel írt nyilatkozatok? Valószínű senki” – mutatott rá Opris Zsolt.

Arra is kitért, az orvosok nyilvántartást kell vezessenek az egyszerű receptekről, de attól nem fognak kevesebb antibiotikumot felírni, hogy új formanyomtatványt vezettek be. Ez esetleg a hatóságoknak segít, hogy átláthatóbb, részletesebb statisztikát készítsenek az antibiotikum-fogyasztásról.

Valós szigorításokra lenne szükség: antibiotikumot csak orvosi receptre!

Az orvos úgy véli, lenne értelme a szigorításnak, de a jelenlegi megoldás, a plusz bürokratikus elemek bevezetése értelmetlen. „Ezt a kérdést csak úgy lehetne szabályozni, ha eldöntik, nem adnak ki orvosi recept nélkül egy szem antibiotikumot sem. Ha baj van, a beteg még mindig elmehet a sürgősségire, ott ha indokoltnak látják, felírják neki az antibiotikumot. De ne azzal kötekedjenek, hogy néz ki, milyen elemeket tartalmaz a vény, annál is inkább, hogy az orvosok többsége szerződésben áll az egészségbiztosító pénztárral, és általában ingyenes, vagy kedvezményes árú receptre írja az antibiotikumot” – mondta az Orvosi Kamara Kovászna megyei elnöke. Leszögezte, ebben a formában a rendelet abszurditás, egy létező problémára a lehető legsutábbra sikerült megoldás, ami nem a célt szolgálja, hanem az amúgy is terjedelmes bürokráciát növeli az egészségügyi ellátásban.

Amint megírtuk, a rendelet mellékletében szereplő 82 antibiotikum közül csak azt a húszat lehet majd sürgős esetekre 48 órás kezeléshez szükséges mennyiségben kiadni a gyógyszertárakban, amelyek valószínűleg nem fokozzák a baktériumok ellenállóképességét.